Kisebb nyomás, több élvezet? Ha nem érezzük magunkat jól a munkahelyünkön, gyorsan elveszíthetjük a motivációnkat. Ha pedig nem látjuk értelmét a napi hajtásnak, kisebb teljesítménnyel és több feszültséggel találjuk szembe magunkat nap mint nap. A hozzáállásunkkal azonban sokat javíthatunk a hangulatunkon, persze bizonyos határokon belül.
Tiszta kép: kisebb nyomással minden munka unalmasnak hatna hosszú távon. Ugyanakkor ezt a kényelmet kevesen is engedhetik meg maguknak, nem ez a napi robot legtalálóbb jellemzője. A munkavállalók sokszor túlterheltek, vagy stresszesek. Nem jönnek ki a főnökkel vagy a kollégákkal, nem elégedettek a fizetésükkel vagy a megfelelési kényszer miatt rettegéssel telik az idejük. Gondoljunk csak bele! Ha ezen okok közül valamelyikkel már dolgunk is volt, és ezt kiegészítve hosszú ideig nem kapunk dicséretet sem, nem érezzük, hogy a megfelelő helyen vagyunk, és elkezdünk kételkedni abban, vajon meddig érdemes maradnunk. Előtte azonban tisztázzunk magunkban néhány kérdést!
- Koncentráljunk az eredményeinkre! Ne engedjük ki a fókuszunkból a napi teljesítményünket, és a produktumot, amit leteszünk az asztalra a munkaidő végeztével. Ha pedig egész nap csak e-maileket írtunk, nézzük meg a kimenő levelek fiókját és máris látszódni fog, mivel töltöttük az elmúlt órákat. Ugyanis ha csupán az elvégzetlen feladatainkat soroljuk magunknak, kevesebb energiával vághatunk bele azok elvégzésébe, ezzel csökkentve azok sikerességének esélyeit is.
- Sorrend. Amikor reggel megnyitom az e-mail fiókomat, akkor is találok 10 olvasatlan levelet, ha előző nap úgy mentem haza, hogy mindent elintéztem. Tehát már a munkanap elején számos feladattal találom szembe magamat. Különböző technikákkal alakíthatjuk a sorrendet, mit és mikor válaszolunk meg, melyikhez mennyi információra van szükségünk és ezeket kitől, hogyan szerezhetjük meg. A bevált módszert ne cseréljük le, legalábbis ne egy forgalmas időszakban, hanem csak kövessük és haladjunk megszokott eljárás szerint. Milyen felemelő egymás után pipálni a listán a sorokat!
- Dicséret. Bár a munkahelyemen ritkán hallok méltatást, nekem mégis jól esik mást biztatni. Hiszen amikor gratulálok a kollégámnak a munkájában való teljesítményéért, egy kicsivel én is jobban érzem magam. Bennem van a tudat, hogy nem csak neki okoztam egy kellemes percet, hanem tettem valamit a közösség kialakulásáért, megerősödéséért is. Az előfordulhat, hogy nem a mi gesztusunkon múlik, viszont nem rajtunk múlik.
- Tanuljunk valami újat! A legelőnyösebb, ha nem kényszer egy másik munkafolyamat elsajátítása, hanem mi magunk találhatjuk ki és látjuk is az ismeretszerzés előnyét. Minél többrétű a tudásunk, annál kreatívabban és logikusabban találunk megoldást az elénk gördülő feladatokhoz. Ha ez a tanfolyam egy új célunkhoz vezet, minden megtett lépéssel sikert könyvelhetünk el. Növeli az önbizalmunkat és minden részeredménnyel motiváltabbak leszünk. Hogy ennek a jelenlegi munkahelyünkön látjuk hasznát vagy távolabbi terveink vannak vele, abból a szempontból szinte mindegy, hogy lendületet vehetünk. Hiszen ha éppen erre a dinamizmusra, sebbességbe kapcsolásra volt szükségünk ahhoz, hogy kilépjünk a megszokott, unalmas vagy frusztráló munkamenetből, esetleg a továbblépésünket segítjük vele, csak nyerhetünk! Ne hagyjuk abba a tanulást!
Ha a hozzáállásunk változtatásával nem is a felmondás és a munkahely elhagyása a cél, mindig tanulságos megnézni egy-egy ország munkanélküliségi adatait. A felmérések az adott időszak, a gazdasági és társadalmi, szociológiai környezet alakulását is tükrözik. Mérjük fel a képességeinket, helyezzük el magunkat a munkaerő piacon, és máris új szemmel nézzük a munkahelyünket, a lehetőségeinket.
Friss statisztikai adatok mutatják, hogy az EU-ban a munkanélküliségi ráta 6 %. A legmagasabb ez a szám Spanyolországban (12,8%), Görögországban (10,9%) és Olaszországban (7,8%). A legalacsonyabb arányszámok Csehországban (2,6%), Németországban (2,8%) és Lengyelországban (2,8%) kerültek publikálásra. Magyarországon ez a szám 2023 tavaszán 3,8 % (forrás: eurostat). Azonban ne felejtsük el, hogy a munkanélküliség rátájára több tényező hat egyidejűleg, tehát nem csak a magas, hanem az alacsony számok mögötti indikátorokat is célszerű górcső alá venni.
Wágner Rózsa
