Bár a lélegzés az egyik életfontosságú és automatikus tevékenységünk, tudatos légzési gyakorlatokkal jelentősen befolyásolhatjuk fizikai és mentális állapotunkat. A tudatos légzés fájdalomcsillapító, nyugtató, feszültségcsökkentő, de akár éberebbé is tehet minket. Egyes kutatók szerint ennél többre is képes: komoly mértékben megnövelheti a test hőmérsékletét, ami hidegben életmentő lehet.
Hogyan hat a kontrollált légzés ránk?
Mivel az agy ugyanazon területe szabályozza a légzést és a pulzust, ezért a két fiziológiai folyamat „kommunikál” egymással, hogy szinkronban legyenek a szervezet optimális működése érdekében. Az, hogy miként vesszük be és fújjuk ki a levegőt, hatással van az idegrendszerre és (közvetve és közvetlenül) az érrendszerünkre is. Ennek egyik oka, hogy a veszélyhelyzetekben az úgynevezett szimpatikus idegrendszer aktiválódik, ami azonnal magasabb pulzust, gyorsabb légzést és izommegfeszülést eredményez.
Ha nyugalmi állapotban vagyunk, akkor a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódik, ez pedig a regenerálódáshoz optimális lassabb pulzust, nyugodtabb légzést és az emésztés javulását eredményezi.
Tudatos légzés
Tudatos légzésgyakorlatokkal magunk is képesek vagyunk beleavatkozni szervezetünk működésébe. Például a kontrollált légzés stimulálhatja a paraszimpatikus idegrendszert, ami segíthet a stressz csökkentésében. Egy másfajta légzés (inspirációs izomerősítő edzés IMST) a vérnyomásunkat befolyásolja: csökkenti.
Érdekes, hogy a mély légzés még a vércukorszintet is javíthatja. Az pedig mindenki számára egyértelmű, hogy megnyugtat, ellazít, oldja a feszültséget, tehát javítja a mentális egészségünket. A kontrollált légzés képes csökkenteni a fájdalmat is, ezt pedig a szülő nők tapasztalják leggyakrabban. A megfelelő technikájú légzés segíti a szimpatikus idegrendszer nyugtatását, miközben aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert (amely a test és elme nyugalmáért felel).
Kontrollált légzés mesterfokon
Bizonyos jógik és tapasztalt meditálók képesek olyan szintű légzéskontrollra, amellyel rendkívül hatékonyan csökkentik a fájdalmat, illetve lelassítják a szívverést. Ám ehhez hosszú éveken vagy évtizedeken át tartó jógagyakorlatok és meditációk szükségesek.
A pranayama jóga a légzéstudatosság irányítását jelenti (mély légzés, lassú légzési ritmus). Alkalmazásával a jógik képesek befolyásolni az idegrendszert, nagyon hatékonyan mérsékelve a stresszt és nagy mértékben csökkenteni a pulzust.
Meditáció során a jógik (és meditálók) gyakran fokozottan kontrollálják a légzésüket. Ebben az esetben is a mély és lassú légzés segít megnyugtatni az idegrendszert és csökkenteni a szívverést. Ezenkívül néhány meditációs gyakorlat során a jógik olyan mély állapotokat érnek el, ahol a fájdalomérzet csökken, vagy akár teljesen el is tűnik!
Létezik egy légzéstechnika, amellyel a test hőmérséklete is befolyásolható, ez a Tummo (belső hő) gyakorlat, amelyet a tibeti buddhisták végeznek. Gyakorlóik azt állítják, hogy képesek a test hőmérsékletét növelni a belső fűtés elvén alapuló légzéstechnikákkal. Ez lehetővé teszi számukra, hogy hideg körülmények között is kényelmesen érezzék magukat. Ez a jelenség természetesen a tudományos világban is felkeltette az érdeklődést. Bár nem sok kutatást találtam, amely a Tummoval foglalkozik, az kiderült, hogy egy Harvardi tanulmány megerősíti: a tibeti szerzetesek képesek növelni a testhőmérsékletet. Egy 1982-es összefoglaló “g-Tummo” jógát gyakorló tibeti szerzetesekről szól, akiknél kimutatták azt a képességet, hogy növeljék a testük különböző részeinek hőmérsékletét. (A különböző tudományos hivatkozásokat az alábbi oldal foglalja össze: https://en.wikipedia.org/wiki/Tummo) Ez a különös képesség megjelenik Ivan Jefremov – A borotva éle című könyvében is. Az orosz szerző a tibeti önsanyargató reszpákokról is ír, akik képesek arra, hogy melegük legyen, amikor a fagyos szélben meztelenül állva locsolgatják magukat – a vizes törülköző pedig megszárad rajtuk. Ez a képességük arra utal, hogy képesek kontrollálni és növelni a testük hőmérsékletét.
„A jelöltek szeles, fagyos, holdfényes éjszakán leülnek a földre egy tó vagy egy patak partján, testükre vízbe mártott törülközőket csavargatnak, amelyeket testük melegével kell megszárítaniuk. Képesek 12-24 óráig állni a fagyban, testüket olykor kiveri a veríték, annyira melegük van. A reszpa lemond a meleg ruháról és a tűz melletti melegedésről. Mások, a legeszkétábbak pedig csupán egy pamutvászonba bugyolálva a havas hegyek barlangjaiban töltik a telet.”
Kontrollált légzés – a 21. században
A légzéstechnikák nem helyettesítik az orvosi kezeléseket vagy más terápiákat, például súlyos testi sérülések vagy pszichológiai problémák esetén más kezelési módokra lehet szükség. Mégis hatékonynak bizonyulnak számos terápiában, mivel rendkívül hatékonyan kiegészítik a kezeléseket. Íme a légzéstechnika két típusa!
4-7-8 légzés
Az orrunkon szívjuk be a levegőt 4 ütemen keresztül, tartsuk bent 7 ütemen keresztül, majd a szájunkon engedjük ki a levegőt 8 ütemen át. Annak érdemes használnia, akit erős stresszhatás vagy szorongás gyötör, vagy nem tud leereszteni egy nehéz nap után, esetleg nehezen alszik el. Azzal, hogy tovább tart a kilélegzés, mint a belélegzés, elősegítjük a bolygóideg és a paraszimpatikus idegrendszer működését. (A bolygóideg, vagy más néven nervus vagus, a testünk legnagyobb paraszimpatikus idege, számos funkciója van, beleértve a szívritmus szabályozását, az emésztést és a légzést.)
Dobozlégzés
Szívja be a levegőt az orrán keresztül 4 ütemen át, majd tartsa bent további 4 ütemben, lélegezzen ki 4 ütemben, majd ne vegyen levegőt további 4 ütemig. Amikor levegőt veszünk és visszatartjuk, akkor átmenetileg felgyülemlik a szén-dioxid a szervezetünkben. Ha a vérünkben megnő a szén-dioxid-szint, megemelkedik a szívritmusunk. Ez a folyamat pedig abban segít, hogy a paraszimpatikus rendszer is beinduljon.
Ez a módszer azok számára hasznos, akik fókuszáltak és tettrekészek, ugyanakkor nyugodtak akarnak maradni, például komoly próbatétel esetén, vagy ha nagy nyilvánosság előtt kell beszélnünk, és emiatt szoronganak, lámpalázuk van.
Kéky Kira
