Ahogyan a cukorbetegség világszerte, úgy hazánkban is szinte „járványszerűen” terjed. Jelenleg a magyarországi lakosság körülbelül 8-10 százaléka tudja már magáról, hogy érintett, és jónéhány százezerre tehető azok száma, akik már betegek vagy legalábbis károsodott a szénhidrát-anyagcseréjük, de nem voltak még orvosnál, így nem kezelik őket. Tehát egymillió néhány százezer embernek kell nagyon odafigyelnie az életmódjára, ha el akarja kerülni a diabétesz (akár súlyos) következményeit.
A cukorbetegség kettes típusa teszi ki a megbetegedések 90 százalékát, ami jellemzően a helytelen táplálkozás, az mozgásszegény, egészségtelen életmód miatt alakul ki, fokozatosan. A lassúság azért kiemelendő, mert bizony rengeteg idő lenne idejekorán beavatkozni a folyamatokba! A cukorbetegséget megelőzi egy évekig, akár 5-6 évig is tartó prediabéteszes állapot, amikor még sokat lehetne tenni annak érdekében, hogy a folyamat megálljon. Életmódváltással – ami leginkább az étkezésben és a fizikai aktivitásban nyilvánul meg – a betegség kialakulása sokaknál még elkerülhető.
Mivel a diabétesz a kezdeti szakaszban teljesen tünetmentes, ezért rendkívül fontos, hogy vagy háziorvosnál vagy ingyenes szűrővizsgálatokon rendszeresen ellenőriztessük a vércukorszintünket. Ha pedig állandó, erős szomjúság érzést, fokozott éhségérzet, állandó fáradtságot, hirtelen fogyást tapasztal, esetleg végtagjai bizseregnek, látása romlik, sebei lassan gyógyulnak, gyakori fertőzések gyötrik, a bőre felrepedezik, sokat jár vizelni, akkor soron kívül keresse fel a háziorvosát, hogy egy vérvétellel ellenőrizhessék, nem diabétesz áll-e a tünetek hátterében.
A cukorbetegség a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de nagyon jól kezelhető és remekül karban tartható. A kulcstényező az idő. Időben felfedezni, mert akkor még a folyamatot le lehet állítani, vagy nagyon be lehet lassítani, időben kezelni a rosszabbodást, a jelentkező szövődményeket – így van arra esély, hogy aki cukorbeteg, az hosszú, nagyon hosszú életet élhessen a terápia betartásával. Ha azonban valaki nem törődik magával, nem tartja be a kezelést, nem változtat az életmódján, akkor jönnek a súlyos, végül halálhoz vezető szövődmények.
A Diabétesz Világnapot minden évben november 14-én ünnepeljük. Ezen a napon született Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez.
A diabéteszes láb az egyik legkomplexebb tünetegyüttese a cukorbetegség szövődményeinek. Ez a kis- és nagyerek, valamint az idegrendszer együttes károsodásának a következménye: ilyenkor a rossz állapotban lévő érrendszer már nem tud megfelelő keringést biztosítani a lábnak, így az izmok, ízületek károsodnak, megrogynak, bőrkeményedések, fekélyek, a kiszárad és megkeményedett bőr miatt állandósuló fertőzések és nehezen gyógyuló sebek alakulnak ki. A folyamat vége az amputáció.
A (kezeletlen) cukorbetegség szövődményeként kialakuló idegrendszeri károsodás sokféle tünetet okozhat: végtagfájdalmat, érzéketlenséget vagy akár csillapíthatatlan végtagfájdalmat. Szintén az idegrendszer károsodása miatt alakulhat ki a cukorbetegség szövődményeként az emésztési zavar, a szívritmuszavar, bőrszárazság, verejtékezési zavar, de akár a merevedési zavar is.
A kettes típusú cukorbetegség leggyakoribb velejárója az elhízás, és egyéb szív- és érrendszeri megbetegedések is gyakran előfordulnak a cukorbetegek körében. A túlsúlyosság pedig egyenes út a magas koleszterinszint, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás betegség kialakulásához, és mozgásszegény életmóddal párosulva olyan ördögi körbe kerül a cukorbetegséggel amúgy is küzdő beteg, hogy hatalmasra nő a súlyos, életveszélyes keringési betegségek kockázata.
Kéky Kira