Az átlagéletkor növekedése jelentős hatással van a demenciában szenvedő betegek számának alakulására is. Fontos a demencia korai felismerés, de az azonosításban még van mit fejlődni. Mi segíti a betegség elkerülését, és milyen módszereket ajánlanak a tünetek késleltetett megjelenéséért?

A demencia

A családi összejövetelek alkalmával felidézzük a közös emlékeket, az unokák pedig faggatják a nagyszülőket, mi hogy volt az ő gyerekkorukban. Szellemi relikviáink végig kísérnek minket életünkön, ránk gyakorolt hatásuk, fontosságuk dönti el, meddig őrizgetjük őket elménkben. Azonban eljöhet az idő, amikor nem áll össze a mozaik. Az éveink múlásának természetes velejárója a szellemi hanyatlás, amelynek kezdetét 40 éves korra teszik. Az életmódunktól és a hajlamtól függően alakuló állapot azonban nem egyenlő a demenciával, ugyanis a képességeink csökkenésénél ez többet jelent. A kór tünetei a rövidülő memória, a lassuló gondolkodás, a tájékozódási képesség csökkenése, a szavak gyakori keresése. A személyiségjegyek változása, az ingerültség figyelmeztetik a hozzátartozókat, hogy mielőbbi orvosi kivizsgálás szükséges.

65 éves korban minden tizedik, 90 éves korban minden harmadik embert érinthet a demencia. A betegségcsoporthoz közel 50 betegség tartozik. Ezek közül az egyik az Alzheimer-kór, amely a páciensek legnagyobb részét, kétharmadát érinti.

A helyzet

2017-ben 11 demens beteg jutott 1000 főre Magyarországon, és az előrejelzések szerint 2037-re ez a szám 16 lesz, derült ki az OECD jelentéséből. Az idősödő társadalom több problémát is magában hordoz. A szociális finanszírozás szűkös, a normák és értékek modern kori változásaival pedig a több generációs együttélés helyett a garzon lakásokban élő fiatalok, és magukra maradt idősek évszázadába érkeztünk. Demenciában több nő szenved, mint férfi, amelynek egyik oka, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek el. Ugyanakkor megfigyelhető világviszonylatban, hogy a szociális és ápolási rendszer és az anyagi korlátok miatt a legtöbb otthonápolási munka is a nőkre hárul.

Hogyan csökkenthetjük a betegség kialakulásának kockázatát?

A vércukorszint rendben tartása, a depresszió kezelése és a rendszeres szellemi edzés bizonyítottan késleltetik a demencia megjelenését vagy előrehaladását a British Medical Journalban megjelent tanulmány szerint. A bostoni Brigham kórház munkatársai által 1200 idős emberen végzett kutatás alátámasztotta a rendszeres testmozgás rizikócsökkentő hatását. A brit Exeter Egyetem szakértői pedig arra jutottak, hogy a D-vitamin hiánya jelentősen növeli a szellemi leépülés esélyét.

A WHO szerint a dohányzásról való teljes lemondással a demencia rizikóját tovább csökkenthetjük, ahogy a túlzott vagy rendszeres alkoholfogyasztás elkerülésével is.

A bevásárló kosarunkban főként zöldségek, gyümölcsök, halak és megfelelő zsírok kapjanak helyet, bár az egészséges és kiegyensúlyozott étkezés minden ember számára ajánlott. Az Egészségügyi Világszervezet jelentésében az is szerepel, hogy a B és E vitaminok, a többszörösen telítetlen zsírsavak és multikomplex kiegészítők csak korlátozottan előzik meg a betegséget.

Demencia sok mozgás
A rendszeres mozgás csökkenti a demencia kialakulásának kozkázatát

A túlsúlyt és az elhízást mindenképpen kerülendőnek minősítik a szellemi aktivitás megőrzésének vonatkozásában is. Ugyanakkor egyéb betegségek előfordulásának rizikóját is csökkenti a normál testsúly. A demencia kialakulásának kockázatát tovább növeli a magas vérnyomás, ahogy a cukorbetegség is.

A szociális aktivitást  az utóbbi időkben többször is hangsúlyozták a szellemi működésünkkel kapcsolatban. Bár kielégítő bizonyítékokat még nem említenek, de a társasági élet, az érzelmeink életben tartása és az egyének személyes támogatottsága, amelyet a családoktól, barátoktól, közösségektől kapnak, szoros összefüggésben vannak az egészségükkel.

A demencia leginkább a fejlett országokban jelenik meg nagyobb százalékban, hiszen ott az emberek „megélik” azt a kort, amikor a betegség nagyobb eséllyel alakulhat ki. Ilyen például Japán, vagy Németország. Magyarországon közel 200 ezer főre tehető a betegek száma.  A szellemi fittségünk megtartása érdekében egészséges életmóddal, agyunk karbantartásával, például rejtvényfejtéssel, olvasással és nyelvtanulással tehetünk a legtöbbet.

WR

Előző cikkTöbb mint egymillióan cukorbetegek Magyarországon
Következő cikkA kimerültség 8 lehetséges oka