Étkezési szokásainkat a múltban leginkább az határozta meg, hogy ne haljunk éhen. Ahogy fejlődött az ember és fejlesztette a szerszámait az állatok elejtésére, a növények termesztésére és az ételek elkészítésére, egyre szélesebb palettán alakíthatta és szolgálhatta ki ízlését. Ez utóbbi játssza a legjelentősebb szerepet a XXI. századi ember táplálkozásában a fejlett országokban.
Mi alakítja?
Ízlésünket több tényező is befolyásolja. Ezek között foglal helyet a genetika és a nevelés is. Kutatások kimutatták, hogy az édesség, valamint a fehérje, hús, egyes zöldségek, sajtok és fermentált élelmiszerek kedvelése, illetve a keserű és a savanyú ízek elutasítása veleszületett attitűd. Ha a keserű és savanyú ízek mégis a kezdetektől népszerűek a gyermeknél, az anyaméhben töltött időre is visszavezethető. Ugyanis bizonyos aromák az édesanya táplálékából a magzatvízbe bekerülnek. Az embrió ezt különösen a terhesség harmadik szakaszában észleli, és formálódik ezáltal az ízlése.
Az evolúció során azt is bizonyítottnak vélik, miért kedveltebb az édes íz. Nem csupán az anyatejre emlékeztethet, hanem a zöldségek, gyümölcsök érettségével is kapcsolatba hozható, és ez az idők folyamán beépült a tudatunkba. Hasonló okokra visszavezethető a keserű íz kerülése, hiszen a mérgező anyagok is általában fanyarabbak. A savanyú íz pedig az éretlenséget vagy a romlottságot juttathatják eszünkbe, így észrevétlenül is kerüljük. A genetikán és a szokásokon kívül az ízekhez és az állaghoz érzelmeink is kötődnek. Előfordulhat, hogy valamely étel csupán azon okból nem válik a kedvencünkké, mert nem fogyasztjuk szívesen például a pépes ételeket.
Miért változtatnánk?
Edzhető, hogy mit helyezünk szívesen a tányérunkra. Optimális, ha mindezt jó kedvünkben tesszük. Egészségesebb életmódra való váltásnál az étrendünk is átalakul, hiszen tudatosan módosítjuk az ételeink hozzávalóinak listáját. Az alapanyagok, a fűszerezés és az elkészítési mód is megújul, és sokszor már az ételek mennyiségének csökkentésével is közelebb kerülhetünk a kívánt célunkhoz. Ezek mind olyan faktorok, amelyek bevezetése és megszokása trenírozással könnyebbé tehető.
Van azonban, amikor a változtatás szükségességével kényszer helyzetben találkoznak az érintettek. Ilyen például az egészségi problémák jelentkezése, az orvosi javallat az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján. Mivel ekkor sokan külső elvárásként élik meg a reformok bevezetését, nehezebben idomulnak és bizony nem mérik fel kellő mértékben, hogy az egészségüket kockáztatják.
Divat
A helyi kultúra egyre kisebb teret foglal az étkezési szokásainkban, mert a regionális hagyományokat az elmúlt évtizedekben javában felülírták az utazási és szállítmányozási lehetőségeink. Hozzáférhetővé válik minden, amiről csak olvasunk vagy hallunk. Ha nem mi megyünk érte, egy ismerősünk vagy egy webshopos rendelés biztosítja számunkra az elérhetőséget. Bár növeli az ökolábnyomot, mégis megvan a „zsákmányszerzés öröme”, bármely egzotikum az asztalunkra kerülhet.
A kultúra helyett a trendek egyre inkább vannak jelen a konyhánkban. Lehetnek ezek felkapott sztárdiéták, amelyeket szinte biztosan egy-egy hollywoodi színész posztjában olvashatunk először, és néhány év alatt kideríti az ellentábor, vagy kisebb eséllyel akár független laborok és kutatók, hogy nem csak alapja nem volt a hatékonyság kikiáltásának, hanem még az egészségre is hátrányosan hathatnak.
Biológia és pszichológia
Amikor az éhségünket csillapítjuk, valós boldogság érzésének lehetünk tanúi, ugyanis az étkezést követően bizonyos ételek támogatják a szerotoninkibocsátást az agyunkban. Az evés pozitív pszichológiai hatása jelentkezhet egy közös étkezés alkalmával is.
Biológiai szükségletünk az ételek fogyasztása, azonban sokszor az éhségérzés megszűnését követően is tovább eszünk. Gondoljunk csak a nassolásra! Valóban a létfenntartás miatt nyúlunk a krémesért? Ugyanakkor az is megállapítható, hogy ha ténylegesen csak a telítettségérzésig ennénk, nem élne ennyi ember túlsúllyal. Az étkezési zavarok kezelése szakemberek feladata, ők tudnak segítséget nyújtani abban, hogyan váltható ki más örömforrással az ételek túlfogyasztásával szerzett öröm, és találunk új jutalmazási formát, miközben a tányérunkon lévő egészséges mennyiségű és minőségű ételek megadhassák az elégedettség érzését.
Wágner Rózsa