Szívhalált is okozhat egy banális, téli vírusfertőzés, és ehhez nem is kell feltétlenül komolyabb betegséggel küzdeni. A szívünk jól összehangolt működéséhez normális testhőmérséklet és megfelelő ionháztartás szükséges. A téli időszakban sajnos a vírusfertőzések miatt a magas láz, a hányás és hasmenés képes felborítani ezt a kényes egyensúlyt – ezért van szükség odafigyelésre, ha a családban valakit ledönt a lábáról valami téli nyavalya.

Száguldó pulzus

Az átlagos pulzusszám percenként 72, de ez inkább tankönyvi, statisztikai átlag. Az életkortól, egészségi és edzettségi állapottól függően természetesnek vesszük a percenkénti 50 és 100 közötti pulzusszámot. Azt, hogy percenként hányszor húzódik össze a szívünk, a szív ingerképző központja (a szinuszcsomó) határozza meg, ennek működését pedig idegi és hormonális tényezők is befolyásolják – illetve a hőmérsékletünk is.

A köztiagy hipotalamusz nevű részében található hőszabályozó központunk magasabbra állítja be a hőmérsékletet, ha fertőzés éri a szervezetet. A magasabb testhőmérséklet ugyanis kétféle módon is segít a kórokozók leküzdésében: gátolja azok szaporodását, illetve felgyorsítja az ellenanyag-termelést. Ám egy-két fokos testhőmérséklet-emelkedéshez már nagy mennyiségű energiára van szükség. Egy foknyi testhőmérséklet-növekedés hússzal emelheti meg a pulzusunkat!

Miért fontosak az ionok?

Ahhoz, hogy szívünk és más szerveink jól működjenek, vérünkben az egyes ionok szintjének, például a kálium-, a nátrium-, a kalcium- és a klorid-ion mennyiségének meghatározott tartományba kell esniük. A legmeghatározóbb szerepe a káliumnak van. Ha annak csökken a mennyisége, akkor szívritmus-zavarok fordulhatnak elő, és felgyorsulhat vagy kórosan lelassulhat a pulzusunk.

A magas pulzus nem fáj, nem okoz kellemetlenséget, mégsem szabad félvállról venni, mert szervezetünk így jelez, hogy valami nem működik tökéletesen odabent. Néha esetleg azt érezzük, hogy szapora szívverésünk, esetleg légszomj, kellemetlen mellkasi nyomásérzés jelentkezik – ilyen esetben jól jönne egy kardiológiai kivizsgálás.

A szinuszcsomót gyorsabb működésre (és ezáltal magasabb pulzusra) egy sor betegség is kényszerítheti a lázas állapoton kívül, például lázat nem okozó fertőzések, a pajzsmirigy túlműködése vagy a vérszegénység is.Ilyenkor az átlagosnál nagyobb lesz az oxigénszükséglet, és ezt a szív csak a gyorsabb működéssel tudja kielégíteni.

A pulzusszám változását, tágabb értelemben véve ritmuszavart okozhat a magasvérnyomás-betegség, veleszületett, illetve örökletes tényezők, továbbá a vegetatív idegrendszer zavarai, valamint akár tartós hányás, hasmenés miatti elektrolitzavarok (pl. kálium- és magnéziumhiány) is!

Ilyenkor az ingerületképzés vagy az ingerületvezetés károsodhat. Ingerületképzési zavar általában bradikardiában (a pulzus 45-50/perc alatti), vagy tachikardiában (a pulzus nyugalomban 100/perc feletti) nyilvánul meg.

Banális betegségből halál

Nagyfokú hányás, hasmenés esetén nyomelemeket, nátriumot, káliumot, kloridionokat is veszítünk, ezért javasolják ilyen esetben patikában is kapható elektrolitpótlásra szolgáló készítmény beszedését (megivását), ennek hiányában sós ropi, sós vajas pirítós, ásványi anyagban gazdag ásványvíz, vagy akár egy kis sör is jó szolgálatot tehet –legalábbis ideiglenesen, míg valami patikai készítményt nem tudunk szerezni.

– Ha azonban a hányás, hasmenés túl hevessé, gyakorivá válik, akkor egy idő után az elveszített nyomelemeket nem lehet szájon át pótolni. Ha idős embert vagy krónikus beteget érint a probléma, akkor segíteni kell, esetükben az ilyen betegséget komolyan kell venni, mert infúzióra, ionpótlásra van szükség. Ezek az anyagok a sejtek életében olyan mértékben vesznek részt, hogy ha az arányuk felborul, akkor az életveszélyes lehet. A kálium hiánya izomgyengeséget okoz, a sejtekben az elektromos működést nagyban befolyásolja, azért ritmuszavart, kamrafibrillációt provokálhat, leállhat a szív.

Még csak nem is kell, hogy szívbeteg legyen valaki, az ionháztartás extrém felborulása halált okozhat egészségeseknél is!

Különösen veszélyeztetettek

Infarktust már átélt betegnél szintén drasztikusan nő a kockázat a szívritmuszavar-hajlam felerősödése miatt. Láz, folyadékvesztés esetén nekik orvoshoz kell fordulniuk.

A billentyű-betegség, billentyűelégtelenség, billentyűszűkület esetén, ha erre még rárakódik egy hányás-hasmenés miatti elektrolitzavar, ésszáguldani kezd a pulzus, akkor szintén keringés-összeomlás következhet be.A lázcsillapítás, a megfelelő ionpótlás, folyadékpótlás elengedhetetlen!

A szívbetegek ne próbálják meg otthon kezelni magukat, nekik időben orvoshoz kell fordulni, mivel néha órák alatt végzetes állapot alakulhat ki, és ilyenkor vénás láz- és hányáscsillapításra van szükség, illetve infúzióra az elektrolit-háztartás rendezésre.

Előző cikkDecemberi nyaralás Thaiföldön – 1. rész
Következő cikkSzeressük jobban a hétköznapokat!