Ha Stockholmban járunk és érdeklődünk a filmművészet iránt, nem szabad kihagyni a Greta Garbo túrát. A titokzatos-rejtelmes életű filmikon életútját követve egyben tájékozódhatunk az 1900-as évek Svédországának akkor korántsem jólétinek nevezhető társadalmáról, elsősorban pedig az északi filmművészet későbbi, világhódító útjának a kezdeteiről.
Az ABF nevű svéd oktatási szervezet, amely különböző tanfolyamok szervezésére specializálta magát, tematikus kirándulásokat szokott szervezni Stockholmban. Afféle városi sétát, vagy, ahogy ott mondják, vándorlást, szerveztek legutóbb Greta Garbo lábnyomában.
A vezetett séta 90 percig tart ára egy múzeumi belépő árának felel meg. Kent Josefsson a guide, aki megmutatja, hogy hol lakott élete különböző szakaszaiban és hol lépett fel Greta Garbo.
A sztár Södermalm szigeten született – ez ma az egyik legnépszerűbb fővárosi kerület, bohém művészek, bájos antikvitás és second hand boltok, galériák lelőhelye. Josefsson először a gyermekkorát ismerteti, majd kiemeli a városnegyedhez fűződő szenvedélyes kapcsolatát. A Blekingegatanon, pár percnyire a szülőházától a közelmúltban neveztek el róla egy kis szép teret és egy kávézót is. A régi házat 1972-ben lebontották, a helyén felhúzott épületen ma emléktábla található.
Greta Garbo, eredetileg Gustafsson, 1905 szeptember 18-án született. Szülei egyszerű emberek voltak, apja szemetes és takaritó, anyja varrónőként egészítette ki szerény jövedelmüket. Nagy szegénységben éltek, egy kis szoba-konyhás lakásban, két testvérével, Svennel és Alvával. Barátnőjének, Mimi Pollaknak bevallotta, hogy szégyellte körülményeiket, és hogy nem hívhat meg senkit magukhoz.
Greta sokszor átvágott a Mosebacke téren. Itt állt a Mosebacke kabaré. Nagyon vonzotta ez a varázslatos világ, de nem volt pénze jegyre. Esténként a művészbejáró előtt állva csodálta a színészeket, hallgatta az előadásokról kiszűrődő zenét. A kis Greta legnagyobb kedvence Josef Fischer és Sigrud Wallén volt
A 14 éves lánynak a családfő halála után a tanulás mellett dolgoznia kellett. A lakásukhoz közeli Götgatan utca 97. szám alatt akkor található Ekengrens Frisörsalongban keverte a szappant a borotválásra váró vendégeknek. Az ügyfelek nagyon szerették Gretát. Egyik vendége, Paul U. Bergström fia ezért munkát ajánlott számára édesapja áruházában. Így 15 évesen a PUB áruház alkalmazottja lett, havi 125 koronáért. Az áruház ma is megtalálható volt a Norrmalm városnegyedben, a Hötorget téren.
A kalap osztályon megkedvelték a vásárlók. Főnökei hamar felfedezték hűvös tekintetű arcát, hosszú szempilláját, nemes vonalú orrát, és felkérték, szerepeljen egy, az áruházat reklámozó filmecskében.Ezek után kisebb szerepeket kapott már játékfilmekben is és beiratkozott a híres Kungliga Dramaten Teatern (a mi Nemzetinknek megfelelő) színház iskolájába.
Hogy ki volt az igazi felfedezője, arról megoszlanak a vélemények, egyesek szerint először Gustav Molander a Dramaten színház művésze figyelt fel a lány tehetségére. Később a híres milliárdos Ivar Kreuger mutatta be Mauritz Stillerm rendezőnek, aki elindította a profi pályán. Szinte végig őt tekintette menedzserének és csak rá hallgatott. Általa kapott először igazi szerepet a Gösta Berlingben.
Egyes források szerint Stiller, mások szerint a forgatókönyv iró Arthur Nordén adta neki a keresztnevével alliteráló Garbo nevet, amit pártfogói a Bethlen Gábor névből (!) ötlöttek ki – írja az egyik svéd lap. Az erdélyi magyar fejedelemről történelem órákon hallottak és megtetszett nekik a név hangzása, jól illeszkedőnek vélték a fiatal nő keresztnevéhez.
A túra közben – vagy éppen attól függetlenül – érdemes felmenni a Hamngatan téri NK áruház teraszára. Greta három másik lánnyal szerepelt itt a Mindennapi kenyerünk című, a svéd pékárukat méltató reklámfilmben, amely részben az NK teraszán játszódott, ahonnan ma is bámulatos a stockholmi panoráma.
A nemzetközi filmvilágba a Gösta Berling meséjével lépett ki, amely nagy sikert aratott Németországban is. 1925-ben Garbot és Mauritz Stillert meghívta Louis B. Mayer, aki a Metro-Goldwyn-Mayer cég alapítója volt.
Igy kezdődött egy páratlan karrier, és a világ hamar megismerte a korát sok mindenben megelőző, kémnek sem utolsó, merész, független határozott akaratú sztárt, aki nem engedte meg magának soha, hogy megöregedjen a filmvásznon. 1990-ben halt meg New Yorkban.
