Akár egyiket, akár másikat sikerült beengednünk óvatlanul a szervezetünkbe és hagyni ott elszaporodni, mindenképpen nagy harc veszi kezdetét odabenn: egy komplett hadsereg száll szembe a betolakodókkal – és a végén általában győztesen kerülünk ki a helyzetből. Ám vannak esetek, amikor az orvosok segítségére szorulunk…
Még mindig gyakran hallom buszon, boltban elkapott beszélgetésben, hogy influenzára valaki antibiotikumot akar – sokaknak nem egyértelmű ma sem, hogy mire való ez a gyógyszer és mire hatástalan. Míg a vírusok körberöhögik az antibiotikumot – sőt titkon még örülnek is neki, mondván, hogy legalább a bélflórát is megtizedelik, ami pedig a természetes védelmi rendszerünk fenntartásában segít – addig a baktériumok bizony sírógörcsöt kapnak a gyógyszertől, és ha betartjuk az előírásokat a szedési időt és gyakoriságot tekintve, akkor el is pusztulnak tőle. Legalábbis akkor, ha a megfelelőt szedjük be, azt, amit az orvos írt fel, nem pedig azt, ami a szekrény mélyén lapult pár évről korábban itt maradva!
– Nem biztos, hogy a megmaradt gyógyszer felhasználható még. Ennek eldöntésében a gyógyszer csomagolásán lévő lejárati idő segít. Nem biztos az sem, hogy a „megmaradt” gyógyszer jó lehet arra, ami miatt így utólag beszedné a páciens – hívta fel a figyelmet dr. Mucsi János, gödöllői tüdőgyógyász. – Ha mégis, akkor lehet, hogy a megmaradt gyógyszer mennyisége nem elegendő a betegség kezelésére, antibiotikumok esetében például a fertőzést okozó baktériumok kiirtására, viszont elősegítheti az ellenálló, rezisztens baktériumtörzsek kialakulását. Egy vírusfertőzésre például felesleges antibiotikumot szedni, csak azért, mart akkor is köhögött a páciens, amikor az antibiotikumot írta neki az orvosa, meg most is köhög.
Szóval nem mindegy, mire mit szedünk, mit kapunk. A vírusok ellen csak nagyon ritkán alkalmaznak a szaporodásukat gátló gyógyszert, az immunrendszerünk az esetek túlnyomó többségében kiirtja őket minden gond nélkül. Van persze kivétel: példának okáért a HIV, a Hepatitisz, a HPV életre szóló vagy halálos következményekkel járó fertőzés, de a herpesz is olyan vírus, melyet a szervezet csak visszaszorítani tud, megölni nem.
Antibiotikumból rengeteg van, és folyton újabbakat próbálnak előállítani, mivel a baktériumok könnyen alkalmazkodnak és egy idő után megtanulnak védekezni a gyógyszerek ellen. Antivirális szerből sokkal kevesebb áll rendelkezésre, és valljuk be őszintén, nem is igazán lenne értelme annak, hogy egy szimpla nátha miatt gyógyszert kapkodjunk be! A tüneti szerek enyhítik a panaszokat, a szervezet pedig teszi a dolgát odabenn, irtja a kórokozókat.
Vírus vagy baktérium
– A vírusokat testidegen anyagként ismeri fel az immunrendszerünk, és megpróbálja azokat eltávolítani a szervezetből. Mivel a vírusok „maguktól nem mennek ki”, ezért el kell őket pusztítani, a gyógyulás ekkor tud bekövetkezni. Az immunrendszerünk sejtjei felismerik a testidegen anyagokat, az antigéneket. Ellenük vagy a sejtes immunitás révén úgynevezett ölő sejteket küld a fertőzés helyére, amelyek majd elpusztítják a vírusokat, vagy olyan speciális sejteket kezd el nagy mennyiségben szaporítani a szervezetünk, amelyek olyan ellenanyagokat (immunglobulinokat) termelnek, aztán amelyek képesek a kórokozót elpusztítani – magyarázta dr. Mucsi János. – Az immunrendszerünk később emlékezhet néhány, már átélt fertőzésre, és ha ismét hasonló vírus vagy baktérium támadja meg a szervezetet, akkor az egyszer már létrehozott mechanizmusok könnyebben felélednek – emiatt sokkal gyorsabban kezdik meg a fertőző kórokozók elpusztítását. Így (is) szerezhetünk védettséget. Ez az oka annak, hogy gyakran még azelőtt elpusztulnak a vírusok vagy a baktériumok, mielőtt a páciens betegnek érezné magát.
Mi a helyzet a tűnetekkel
És vajon meg tudom különböztetni, hogy vírus vagy baktérium okozza a rosszullétet? Hát, ha csupán szimpla megfázásos betegségről van szó, akkor nem igazán. Gyakran még az orvosok sem tudják, és ez nem azért van, mert nem elég okosak, hanem azért, mert nagyon hasonlóak tudnak lenni a kezdeti tünetei, bármi is okozza a fertőzést.
A láz, a levertség, a tüsszögés, köhögés, orrfolyás, fájdalom lehet vírusos (ez az általánosabb) és bakteriális eredetű is. Mindkét esetben ágynyugalmat, a tünetek mérséklését és sok folyadékot szoktak javasolni. Ám van olyan eset, amikor elég egyértelmű, hogy bacik okozzák a bajt.
– Ha a kezdeti náthás, vizes orrfolyásos, általános rosszullétet, esetleg fejfájást, végtagfájdalmat okozó betegséget (akár 1-2 nap szünet után) követi egy határozottan beazonosítható helyen (légcső, mellkas, torok, arcüreg) fájó terület, ha a váladék sűrű és sötétté válik, ha a láz fellángol, akkor elképzelhető, hogy a kezdeti vírusos betegséget egy annak talaján kialakuló bakteriális felülfertőződés követi – figyelmeztet a tüdőgyógyász. – Ilyenkor pedig irány (újra) az orvos, hogy eldönthesse, milyen terápiára van szükség a gyógyuláshoz! Krónikus betegek, pláne krónikus légúti betegségben szenvedők esetén különösen oda kell figyelni a kezelésre és arra, hogy a betegségből maradéktalanul felgyógyuljanak!
Fontos a védekezés
A leggyakrabban emlegetett, téli tüneteket okozó vírus, az influenza esetében viszont nem az a megoldás, ha a védettséget a betegség megszerzésével és legyőzésével szerezzük be – ugyanis egyrészt, ha már megbetegedtünk, akkor cudar egy hét vár ránk. Másrészt hiába a védettség, az nem életre szóló, a következő influenzaszezonban az egész kezdődik elölről. És mivel az influenza egyrészt a nagyon magas láz miatt roppant megterhelő, másrészt csúnya szövődményei lehetnek, illetve akár életerős, egészséges fiatalokat is életveszélyes állapotba tud sodorni, ezért a betegség elkerülésére a védőoltás a legjobb megoldás. Most még nem késő kérni. A krónikus betegek, idősek a háziorvosuktól ingyen oltást kaphatnak (és még sokan, akiket a veszélyeztetettek közé soroltak), akik pedig nem tartoznak a térítésmentes oltást kapók közé, azok néhány ezer forintért recept ellenében juthatnak vakcinához a patikákban.
Kéky Kira
