Az ugye attól függ, mit tekintünk védelemnek és főleg: hányan tekintik védelemnek a maszkhordást! Egyén szintjén szinte semmit nem ér, társadalmi szinten azonban megállíthatja az egész járványt!
Ahogy az előző cikkben már olvasható volt: oltás híján az egyedüli védekezés az, hogy fizikailag szabunk gátat a vírus terjedésének. A kórokozónak emberi szervezetre van szüksége a szaporodáshoz – tárgyakon csupán eléldegél/vegetál még néhány óráig, mielőtt a lipidburka megsérül és ez a pusztulásához vezet. Szóval az kell neki, hogy eljusson egy emberi szervezet belsejébe. Vagy belélegzéssel, vagy a szemünk, orrunk, szánk nyálkahártyáján át, ha a kezünkön lévő vírust egy óvatlan mozdulattal odajuttattuk.
A terjesztés, fertőzés, járvány akkor állhat meg, ha a vírus nem tud eljutni a potenciális áldozathoz. Mert:
- totálisan be van öltözve védőfelszerelésbe, olyanba, amit a filmeken mutatnak, amin nem jut keresztül semmilyen kórokozó,
- olyan helyen tartózkodik, ahol a levegőben és a megtapogatható felületeken SINCS vírus.
Az első verzió kivitelezhetetlen, a második viszont abszolút megoldható!
Egyrészt úgy, hogy az egészséges ember, tehát a vírus szempontjából potenciális áldozat otthon van és nem érintkezik mással. Ilyen volt tavasszal a karantén – meg is szenvedte mindenki családilag, pszichésen, fizikailag és gazdaságilag is. Működik – de óriási árat fizettünk érte.
Ám van másik megoldás: kimozdulhatunk, járunk-kelünk, végezzük a dolgunkat, de mindezt egy olyan világban, ahol közösségi zárt térben MINDENKI maszkot visel, ráadásul HELYESEN hordva: az orra is az anyagon belül van. Ebben az esetben a közös levegőbe nem tud kijutni a vírus, így se nem tapad rá tárgyakra, hogy onnan s szemünkbe dörzsöljük, se nem lélegezzük be. Ez lenne a karanténmentes fizikai vírus-izoláció – ami mellett a gazdaság is működhet.
Mivel csak a közös használatú zárt tereken fenyeget minket fertőzésveszély (erdőn-mezőn, utcán sétálva, saját autóban, a lakásunkban) nem, így nem állandóan, nem egész napra kell maszkot hordani – és persze nem is örökké!
Előbb-utóbb hatékony gyógyszeres kezelés és oltás is lesz a vírus ellen – erőltetett menetben zajlik ezek fejlesztése, tesztelése.
Emlékeztetőül a COVID-19-ről
A 2019-es koronavírus-fertőzés (Covid-19) súlyos felső légúti megbetegedés, amelyet először a kínai Wuhanban jelentettek be, ez a fővárosa Hubej tartománynak. A Covid-19-cel diagnosztizált első beteget 2019. december 12-én vették fel kórházi kezelésre. A betegség tünetei: láz, száraz köhögés, izomfájdalom és nehézlégzés. Elsődlegesen idősebb embereket érint a betegség, különösen azokat, akiknek van valamilyen alapbetegségük is, a Covid-19 halálozási aránya körülbelül 2–5 százalék.
A Covid-19 kórokozója egy koronavírus (CoV), amelyet SARS-CoV-2-nek nevezett el a WHO 2020. február 11-én (ezen a napon jelentették be hivatalosan is ezt a betegséget). A filognetikai vizsgálatok feltárták, hogy ez a vírus a SARS típusú koronavírusokhoz áll a legközelebb (a Betacoronavirus faj Sarbecovirus alfaja), ezeket korábban denevérekben mutatták ki Kínában. A SARS-CoV csoportok között található a SARS kórokozója is.
2020. március 11-én a WHO bejelentette, hogy a Covid-19 világjárvánnyá vált.
Mit ér a maszk, ha házi?
Bár a kezdeti hetekben elképesztő fejetlenség uralkodott azzal kapcsolatban, hogy hasznos-e a maszk, mára már tudjuk, hogy nagyon is az – csak nem azon a módon, ahogyan azt eredetileg elképzeltük. Nem az egyént védi a maszk, hanem a többeket. Kívülről fújjuk már a mondatot: „az én maszkom Téged véd, a Te maszkod engem véd”.
A „házi készítésű” arcmaszkok – a kutatások szerint – csökkentik az orvosi minősítéssel rendelkező (PPE, pl. N95-ös) maszkok iránti keresletet, így abból elegendő marad az egészségügyi ellátásban. Továbbá a jól megtervezett, házi készítésű maszkot kényelmeseben viselhetjük akár hosszabb időn keresztül is, mint a sebészit – arról nem is beszélve, hogy moshatóak, vasalhatóak, tehát környezetkímélő a használatuk.
Annak ellenére, hogy ezek – az anyag szövése miatt – nem olyan hatékonyak, mint a PPE minősítésű maszkok, számos tanulmányban kimutatták már, hogy a háztartásokban elérhető anyagokból (pl. konyhai törlőkendőből, párnahuzatból, pólókból, maradék anyagokból) kivitelezett arcmaszkok legalább részben befelé is képesek kiszűrni a vírusokat. Zhao és munkatársai (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7294826/) segítettek összeállítani egy minősítési rendszert (amely a szűrőképességi tényezőn, az anyag mikrostruktúráján és a terhelhetőségen alapult), amelynek segítségével meg lehet találni, hogy melyik háztartási anyagból lehet a leghatékonyabb otthoni készítésű arcmaszkot csinálni.
Kutatások igazolják a maszk hatékonyságát
A „csináld magad” maszkok koncepciójának helyességét bizonyítja Ma és kutatócsoportja (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7228401/) is, ők azt mutatták ki, hogy az az otthon készített (és helyesen hordott!) arcmaszk, amelyik négy réteg konyhai papírtörlőből és csupán egy réteg textiliából áll, a madárinfluenza-vírus 95,15 százalékát képes blokkolni, míg az N95-ös minősítésű orvosi maszk a 99,98 százalékát és a sebészi maszk pedig a 97,14 százalékát. Persze lehet vitatkozni a hatékonyságon, a helyes használaton, hogy kényelmetlen, meleg, de ahogy írtam, a cél az lenne, hogy a közösen használt helyiségek levegőjébe ne kerüljön KI a vírus belőlünk (hiszen gyakran teljesen egészségesnek tűnő emberek is vírushordozók). Ha mindenkin maszk van, akkor kórokozómentes levegőt lélegzünk befelé, mindegy, mennyire véd a maszkunk minket személy szerint, tehát mennyire tudja kiszűrni a vírust belégzéskor.
Mostanra egyértelmű konszenzus van tehát abban (a vírustagadók kivételével persze), hogy a hatékonyság érdekében mindenki, függetlenül attól, hogy van-e tünete vagy nincs, viseljen arcmaszkot a nyilvános környezeteben (különösen olyan helyzetekben, amelyekben a megfelelő társadalmi távolságtartás kényelmetlen vagy nem is lehetséges). Egyébként az általános, nyilvános maszkviseletnek van egy olyan hozzáadott előnye is, hogy megvéd más felső légúti fertőzésektől, például az influenzától is.
Ez azért is lényeges, mert a SARS-CoV-2 és az influenza együttes fertőzéséről is tettek már bejelentést Kínában és Iránban is. Az eddigieket alátámasztandó Cowling és munkatársai kimutatták (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32311320/), hogy az arcmaszk használata az influenzavírus terjedésének 44 százalékos csökkenésével járt Hong Kongban a mostani COVID-19 világjárvány idején.
Kéky Kira
