Oltások készülnek, de mire ebből tömeges, biztonsággal beadható termék lesz, sajnos sok víz le fog folyni a Dunán – és addig még nagyon sokan kapják el a fertőzést, illetve sokan bele is fognak halni. Egyelőre igazán hatásos, elérhető terápia sincs még, tehát sem megelőzni nem tudjuk oltással, sem gyógyítani nem tudjuk patikaszerrel. Pedig az új koronavírus terjedési sebessége és halálozási rátája az influenzával összehasonlítva annak többszöröse. A járvány lassítása mégsem lehetetlen – és ennek bizonyításán is túl vagyunk már régen!

A tudományos életben egy új gondolat került elő és nyert bizonyítást is: „maszkot emberekre”! A védekezés eme módja nem friss találmány, már a spanyolnátha idején is alkalmazták, illetve a távol keleten általános szokás: igaz, ott a légszennyezettség miatt is hordják, de fertőzéses/járványos időszakokban is általános a viselésük, már hosszú évek óta. A kínai járványvédekezés első embere, George Kao szerint épp ez volt az előnyük, emiatt tudtak gyorsan leszámolni a járvánnyal. „Véleményem szerint a nagy hiba az Egyesült Államokban és Európában az, hogy az emberek nem viselnek maszkot. Ezt a vírust apró nyál- és váladékcseppek, illetve szoros érintkezés útján terjesztjük. Maszkot kell viselni, mert amikor beszélünk, mindig nedvességcseppek jönnek ki a szánkból. Mivel sok ember tünetmentes hordozó, ezért az arcmaszk helyes viselése megakadályozhatja a vírust hordozó cseppek eljutását a légtérbe, így pedig mások megfertőzését is” – mondta el a Science-nek adott interjúban.

Jelenlegi írásunk publikálása idején a COVID-19 miatt világszerte körülbelül 22 millió megbetegedés és 775 ezer haláleset van – 188 országban. Bár ezeknek a számoknak szomorú a jelentésük, a helyzet lehetne sokkal rosszabb is, ha nem vezettek volna be szigorú intézkedéseket a társadalmi távolságtartásra, az elkülönítésre a legtöbb országban annak érdekében, hogy ellaposítsák a vírus terjedésének a görbéjét. Azonban amint enyhülnek ezek a szabályok, és ahogy a társadalomnak legalább egy része elkezd visszatérni a normális munkavégzéséhez, a döntéshozóknak át kell gondolniuk, hogy milyen intézkedéseket kell (újra) tennünk annak érdekében, hogy megvédjék az embereket.

Blokkold a vírust, akadályozd a terjedését!

Amig hiányzik a vakcina vagy a hatásos vírusellenes szer, az egyedül lehetséges hatékony módszer a Covid-19 terjedésének megakadályozására, hogy fizikailag blokkoljuk a SARS-CoV-2 terjedését a közösségekben. Mivel a Covid-19 légzőszervi betegség, az az egyik leghatékonyabb fizikai védekezési mód, ha a nyilvános helyszíneken általánosan és széles körűen elterjed az arc eltakarása – illetve, ha ez a módszer más korlátozó intézkedésekkel is párosul.

Az arc eltakarása különböző arcmaszkokkal elsősorban a fertőzőforrást kontrollálja, mivel visszatartja a fertőzött személy által kilélegzett részecskéket. Ez azért hatékony, mert a cseppfertőzés a SARS-CoV-2 legáltalánosabb terjedési módja.

Az aeroszol a kis méretű nyálbuborékok felpattanásával kerül a levegőbe, vagy pedig úgy, hogy az a finom nyálkaréteg, mely a tüdőben lévő hörgőcskéket és a hangszálakat fedi, beszéd során felszakad. A cseppecskéket kilélegezzük, esetleg kiköhögjük, kitüsszentjük. A 10 μm-nél nagyobb cseppecskék ugyan nem jutnak át a torok 90 fokos kanyarulatán, de a beszéd, a köhögés és a tüsszentés során már feljutnak a szájüregbe! Onnan pedig a következő lépésben már kikerülnek a szabad levegőre, hogy aztán belélegezze őket valaki, vagy tárgyakra tapadva (akár még órákig) fertőzőképesek maradhassanak.

A legrealisztikusabb modellek alapján azt már tudjuk, hogy a 100 μm-es kilélegzett cseppecskék 2 méterre is eljuthatnak a levegőben, és mivel a méretük viszonylag nagy, ezért lényeges mennyiségű, potenciális fertőzési kockázattal járó vírust tudnak hordozni. A kilélegzett cseppecskék apró részecskékre porladnak (amelyek körülbelül tízszer könnyebbek, tovább lebegnek és terjednek a levegőben, és így potenciálisan növelik a fertőzésveszélyt).

Vizsgálták a maszkok hatásosságát

Hat kontinens 16 országának 172 tanulmányát áttekintve egyértelműen megállapították, hogy az arcmaszk csökkenti a SARS-CoV-2 terjedését. Egyértelmű, hogy a társadalom minden rétegének előnyös a maszkviselés a mások által is használt zárt tereken. Az ezzel együtt ajánlott gyakori kézmosás és a lakóhelyiségek rendszeres fertőtlenítése már jelentősen csökkenti a vírusátadás kockázatát. Mindezek – és más légzőszervi vírusok által okozott járványok alkalmával végzett kísérletek bizonyítékai is – azt mutatják, hogy az arcmaszkok általános, nyilvános viselése lehet az egyik leghatásosabb mód a SARS-CoV-2 közösségekben való terjedésének a megfékezésére.

De csak akkor, ha a maszkot helyesen használják. Sajnos sokan hordják tessék-lássék módon, az orruk kikandikál, vagy egyesen az állukon díszeleg. A másik probléma pedig a hamis biztonságérzet: vannak ugyanis, akik csak a maszkot hordják, de a higiénés szabályokra és a távolságtartásra már nem figyelnek, pedig a maszk csak másokat véd, magunkat a másoktól való másfél méteres távolság megtartásával és a gyakori kézmosással, az arcunk nem érintésével, a maszk helyen le- és felvételével, illetve gyakori cseréjével és immunrendszerünk optimális állapotban való tartásával tudjuk – valamelyest – védeni.

Kéky Kira

Előző cikkBushcraft – túlélés és tanulás a természetben
Következő cikkVéd-e bármitől a házi készítésű maszk?