A falevelek sárgulnak, integetnek a szélben, és nehezen, de elválnak az ágtól, amely táplálta őket. Lehulltak és ezzel minket már az őszre és a közelgő télre készítenek fel. Emlékeztetnek, hogy rövidesen kevesebb fényt kapunk a nappaloktól és közeleg egy újabb év vége.
Az élénk színű tarka lombkoronákat alacsonyabb szögből süti a nap, sugarai élesen verődnek vissza a reggeli harmatról, apró lézertűket lövellve szerteszét. A megbarnult levelek zörögnek a lábunk alatt, és ezekkel a neszekkel érkeznek a gondolatok is. Eddigi életem tapasztalataiból törvényszerűnek tűnik, hogy ilyenkor jön az osztás, szorzás, összeadás és kivonás. Sorra veszünk mindent, amely az évben történt velünk, és ha elég konzekvensek vagyunk, a következő évet a tanulságok levonásával kezdhetjük.
Ahogy a fák, mi is engedjük el az idejét múlt dolgokat, gondolatokat. Mindent, amit nem szeretnénk magunkkal vinni az elkövetkezendő esztendőbe, hagyjuk lehullani. A gondolataink mélyebbre mennek és ezáltal munkát is adnak számunkra. Szembe kell néznünk, mit kaptunk az egyes pillanatokban, az egyes személyektől. Építettek, vagy romboltak minket? Jó érzés volt velük találkozni, ott és akkor együtt lenni, vagy szomorúság lett az eredménye? Kaptunk is energiát, vagy csak lemerítette a készleteinket? Ha sokkal több forrást használunk fel egy kapcsolat fenntartására, mint amennyi fizikailag és lelkileg jól esne, lehet, hogy észszerűbb továbblépni. A saját érdekünkben. Néha ugyanis magunkat is előtérbe kell helyezni. Ha csak adunk, de nem kapunk vissza, amikor szükségünk lenne rá, komoly mínuszba kerülhetünk. Ha a mérleg már nagyon elbillen, nehéz visszahozni az egyensúlyi helyzetbe, de lehetséges!
Az ilyen értelemben is figyelmet érdemlő kapcsolatok lehetnek privát és munkakapcsolatok is, vagy akár maga a mókuskerék, amibe bekerültünk és sokszor még időnk sincs a kilépésre gondolni. Annyira eltereli figyelmünket a monoton tevékenység, vagy csak annyira koncentrálunk, hogy az elvégzendők mielőbb az „elvégzett” mappába kerülhessenek. Pedig a „kijárat” felirat mindenhol megtalálható. Igaz, a tekintetünket feljebb kell emelni, hogy meglássuk. Ha ezzel a tudással indulunk a következő időszaknak, a feladatok nem temetnek maguk alá. Bár mondanom sem kell, hogy életünk során nem egy alkalommal találkozunk olyan megoldandó problémával, amelyhez ismereteinken kívül az addig rejtett tartalékainkat is igénybe kell vennünk.
Használjuk minden erőforrásunkat! Az összegzés alatt felszínre került információkat, levont konzekvenciákat bevethetjük. Nem titkos fegyverek, csak számunkra voltak eddig rejtve. Mindig megvan az értelme, milyen okból nem akarja elménk, hogy az esetleg káros, negatív hatású faktorokat egyből észre vegyük. Tanulási folyamatot szán nekünk, vagy akár mi magunknak. Mert őszintén, hányszor van egy évben, hogy látjuk és tudjuk is egyes szituációkról, miben és miért nem hasznosak számunkra, mégis hagyjuk magunkat eltiporni. Ezt nem engedhetjük meg! Néha adjunk tanácsot magunknak úgy, mintha egy barátunkat szeretnénk segíteni azzal. Elfogulatlanabbul, racionálisabban tekintsünk a kérdésekre, még ha nem is egyszerű. Akkor is, ha tudjuk, hogy ez a gyakorlatban nehezen működik.
Vizsgáljuk meg azokat az eredményeinket, amiket elértünk, és részesítsük magunkat dicséretben! Kapcsoljunk ki, ajándékozzunk saját részre is! Ha már korán lemegy a nap, használjuk ki az alkalmat egy gyertyafényes beszélgetésre. A kedvenc teánkat iszogatva vegyük sorra a jó dolgokat, amiket tettünk és adjunk hálát azokért, amiket kaptunk. Ne feledjük, kiknek vagyunk fontosak és viszonozzuk kedvességüket! Szerezzünk szép perceket azoknak, akik rászorulnak, lélekben a százszorosát kapjuk vissza! Lazuljunk és engedjük ki a gőzt egy kád forró vízben, élvezzük a otthoni wellness perceit! Meditáljunk, ha nyugalmasabb kikapcsolódásra vágyunk, vagy menjünk el sportolni, ha egy kis adrenalinnal szeretnénk kiengedni a feszültséget! Ősszel és télen is találunk színes és ízletes zöldségeket, gyümölcsöket, amelyek ízlelőbimbóinkkal szereznek nekünk örömet.
A korábbi tapasztalatainkból tanulva összpontosítsuk energiáinkat a számunkra is jót és pozitív eredményeket hozó dolgokra, személyekre! Keressünk olyan tevékenységet, amelyben kiteljesedhetünk és felszabadultan érezzük magunkat! Hozzunk össze minél több alkalmat, hogy a szeretteinkkel, a barátainkkal legyünk, részesítsük előnyben azokat, akikkel őszinték vagyunk egymással! A cél, hogy a következő összegzésnél nagyobb arányban legyenek a mosolyt, elégedettséget és szívünkbe szeretetet hozó pillanatok.
WR
