Kis kedvenceink a szeretet és a finom falatok mellett igénylik a megfelelő mozgást is. Adjuk meg a módját a kutyusunkkal való közös sétának!

A mindennapi séta rutinja

Végre szombat van, ezen a reggelen biztosan nem kelek fel túl korán. Megérdemlem a hosszúra nyúlt pihenést, így lesz a legjobb mindenkinek. Hát igen, egy „ideális világban” talán megvalósulna mindez. A valóság ezzel szemben: arra ébredek, hogy valami csiklandozza az orromat. Nem csak álmodom, ahogy kinyitom a szemem, két apró kis gombszemet látok magam előtt 4 centire, az orrunk pedig összeér. Nem csinál semmit, szinte nem is ér hozzám, csak néz. Mindketten tudjuk, hogy úgysem fogok ezután ágyban maradni, hiszen neki sürgős elintéznivalója van lent a parkban. A hétköznap reggeleken van, hogy az ébresztőóra beelőzi őkelmét. Munka után egy közös levezető kör, majd este még egy kis játék a parkban. Ha lakásban tartjuk kis kedvencünket, akkor a mindennapi séta rutinja szerves része az életünknek. Persze az udvaron élő jószágok is igénylik a rendszeres közös sétát, aminek számos oka van.

Mozogj a kedvenced és magad örömére!

Ha azon kiváltságosok közé tartozunk, akiknek van barátjuk egy négylábú jószág személyében, akkor tudjuk, hogy milyen fontos számukra a megfelelő mozgás. A kutyusok kifejezetten meghálálják azt, ha gondoskodunk számukra rendszeres sétáról, játékról és tanulásról. Ha nem tesszük ezt meg, akkor gond lesz a szobatisztaságra való szoktatással, a kutyus egészségével és lelki jólétével. Ha nehezen fogad szót, otthon előszeretettel rombol, annak sok esetben a túl kevés mozgás áll a hátterében. A közös séták alkalmával mozoghat, játszhat, és felfedezheti a világot. Be kell gyűjteni az aktuális híreket és a legfrissebb szagmintákat a fák tövéből, meg kell nézni a haverokat a kerítéseken át, és ismerkedni új két- és négylábúakkal. A szocializálóban is nagy szerepe van a sétának, hiszen ekkor kap lehetőséget arra, hogy megtanulja, hogyan viselkedjen helyesen más kutyákkal, cicákkal. A közös séta másik nagy ereje abban rejlik, hogy a kutyus ekkor tudja megtanulni, hogyan figyeljen a gazdája jelzéseire. Ők most együtt egy közös „kalandban” vesznek részt, ami össze fogja kötni őket. Ha a család többi tagja is részt vesz a sétában, az csak annál jobb, hiszen ez egy remek lehetőség a kapcsolatépítésre. És mivel a kutyus rendszeresen igényli a lemenetelt, ezért minket is mozgásra, jó szokások kialakítására tud ösztönözni. Az ő kedvéért mi is több időt töltünk a levegőn, ami jót tesz az egészségünknek és a fizikumunknak is. Talán vele bóklászva fogjuk igazán megismerni a lakóhelyünk környékét, és a séta során másokkal megismerkedve talán egy kicsit a komfortzónákat is elhagyhatjuk.

Egy kis ráfordítással sokat javíthatsz a minőségen

Mint a legtöbb dolgot, ezt is lehet rosszul és jól csinálni. Az egyik legrosszabb kutyasétáltatási mód, mikor a gazdi esténként „véletlenül” nyitva hagyja a kertkaput, hogy a kutyus had járjon egyet magában az utcákon. Mi vagyunk a felelősek érte. Számos módon okozhat kárt mások épségében és értékeiben, illetve, ha mi nem vagyunk ott vele, akkor nem tudjuk megvédeni egy esetleges konfliktus közben sem. Legyünk tekintettel másokra, és tegyünk együtt egy kicsit azért, hogy pozitívabb irányba billenjen a kutyatartók megítélése. Használjunk megfelelő méretű és anyagú nyakörvet vagy hámot, ami a kutyus adottságaihoz van igazítva. A póráz is legyen jó minőségű, hiszen nagy fájdalmat jelentene nekünk, ha kedvencünk egy elszakadt póráz miatt kerülne életveszélybe. Kicsit talán nonszensz megemlíteni, de sajnos mégis helye van: vigyünk magunkkal és használjuk bátran a piszokszedő kis tasakokat. A kutyusunk, a magunk és a lakókörnyezetünk érdekében tanuljuk meg a séta helyes módját. Ennek részleteiben segítséget kérhetünk egy kutyaiskolában, magánoktatótól, vagy videókban is találhatunk tanácsokat. Van technikája a póráz tartásának és annak is, hogyan tudjuk helyesen letiltani a kutyust a nemvárt viselkedéstől. Ha igyekszünk a séták minőségén javítani, és a tanulás lehetőségét látjuk benne, akkor kényszerű, nyögvenyelős gyors leszaladás helyett minőségi és mindkettőnk számára élvezetes időt tölthetünk kutyusunkkal.

Előző cikkBánkút, a Bükk lüktető szíve
Következő cikkEvolúciós örökségünk a túlevés