Az, hogy az első osztályt kezdő gyerekek sokat betegek, mindenki számára könnyen érthető, hiszen az immunrendszerük is tanulóéveit tölti, és a higiéniát is még csak most tanulják. Na de mitől lehet beteg egy tanár? És mit tehet ellene?
A tanársággal együtt jár, hogy az ember sokat van közösségben, és nem csupán felnőttek, hanem értelemszerűen kisgyerekek, felsősök, gimisek között. Ahol pedig gyerekek vannak, ott bizony körbe-körbe járnak a felső légúti megbetegedések, az influenza, a gyomor- és bérendszeri fertőzések… És hát a tanár sincs burokban… Annyi csak az előnye, hogy ha már elég ideje tanít, akkor a betegségek egy részén átesett, amelyek ellen lehet tartósabb immunválasz kialakítani, azok ellen részben védett, az immunrendszere edzett…
A tanárok élete egyébként is nagyon nehéz, és ezt most komolyan írom.
Az ókori rabszolgatartó társadalmakban (Mezopotámiában, az ókori Egyiptomban, a Görög és a Római birodalomban) az írnokok és a papok voltak a tudás letéteményesei, akik értettek számos tudományhoz és a gyógyításhoz is. Az első igazi tanárok az ókori Mezpotámiában az írnokképzők voltak: ők tanították írni, olvasni, számolni és más elemi ismeretekre a fiatal írnokjelölteket. Csakhogy nem 30-35 fős osztályokban, napi 8 órában!
És bizony az ókori görög oktatás és nevelés igen fejlett, intézményes formában zajlott. Konkrétan a mai „pedagógus” szavunk eredete is a görögöknél keresendő. Azt a rabszolgát nevezték „paidagogosz”-nak, aki a gyermekeket a magántanítóhoz kísérte, és aki – műveltebb rabszolga lévén – segítette őket az otthoni tanulásban. A későbbi korokban feladatköre bővült: a gondjaira bízott fiú erkölcsi nevelője is lett.
Ehhez képest ma a tanárok, pedagógusok egyszerre nagyon sok, egymástól eltérő tudásszintű, érettségű gyereket próbálnak tanítani, egy osztályban akár 35-öt is, akik aztán nem feltétlenül csüggnek a tanerő minden szaván. Nem csoda, hogy az egyik leggyakoribb és legkomolyabb egészségügyi, mentális problémájuk a kiégés. Főleg azoknál, akik a legtöbb energiát fektetik a mindennapi munkájukba, azokat gyakran éri az a kudarc, hogy kevéssé értékelik erőfeszítéseiket a diákok és az iskolavezetés.
Sajnos a segítő szakmákban (ide tartozik azegészségügy mellett a pedagógia is) nagy a kiégés, a burnout-szindróma kockázata. Ezt a jelenséget a német Herbert J. Freudenberger fogalmazta meg, és azt írta, hogy olyan állapot, melyet mély kifáradás, energiátlanság és depresszióra utaló tünetek jellemeznek, az illető elbizonytalanodik a saját feladatával kapcsolatban, és a tünetei egészen a betegségig fokozódhatnak. Ennek következtében az illető képtelené válik tanítani, gyermekek közé menni.
Ahogy egyre hűvösebb az ősz, egyre több időt vannak összezárva a gyerekek, úgy harapóznak el a fertőző betegségek az osztályokban. Nátha, torokgyulladás, megfázás összefoglaló névvel illetett felsőlégúti megbetegedések, és – oltás híján – az influenza.

A tanárok, pedagógusok jogosultak az állam által biztosított évenként influenza védőoltásra. A minden évben az aktuális vírustörzsekhez igazított, az akkor legaktívabb három vírustörzs ellen nagy eséllyel védelmet adó oltás vagy teljesen megakadályozza az influenza kialakulását akkor is, ha az illető körül mindenki beteg, vagy enyhén és szövődménymentesen esik át rajta az illető.
Ami ellen viszont nem véd az oltás, az a számos gyomor-bélrendszeri fertőzés, amely gyerekeket, felnőtteket napokra ágyba vagy épp mellékhelyiségbe kényszerít. Képtelenség semmihez nem hozzáérve tanítani – így a fertőzés esélye csupán a gyakori kézmosással csökkenthető.
Még ennyire sem lehet védekezni a tanárokat, sokat beszélőket fenyegető hangszálgyulladástól – főleg a még emeltebb hangerőt alkalmazni kényszerülő általános iskolai tanárok szenvedhetnek ettől.
Tipikus tanárprobléma a látás romlása is, mivel a tanerő dolgozatokat javít esténként, éjszakánként, erőlteti a szemét monitor előtt is. A szem folyamatos erőltetése akár állandóan visszatérő fejfájást is okozhat, a szem szárazsága pedig égő, viszkető érzést, fájdalmat. Ez általában 40 éves kor felett alakul ki a könnymirigyek sorvadása miatt.
És ha már az éjszakázásról beszélünk: a stressz miatt gyakori az alvásprobléma; az éjszakázás, a korai kelés miatt a kialvatlanság – ezek viszont hosszú távon növelik az elhízás és a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét is. A kevés alvás vagy a nyugtalan alvás, a gyakori megébredés miatt több stressz hormon termelődik a testben, ami viszont károsíthatja a véredényeket, és magas vérnyomáshoz vezethet.
A friss adatok alapján jelenleg összesen 151 548 pedagógus dolgozik hazánkban – ennyi embernek kellene a következő 9 hónapban, a nyári szünetig, a tanév végéig minél jobb testi és pszichés állapotban tanítania a gyerekeinket.
Kéky Kira