Egyik sem fáj, egyiknek sincsenek szembeötlő, hirtelen fellépő tünetei. Hosszan, évek, akár évtizedek alatt alakul mindkét állapot és rombolja kitartóan a szívünket és érrendszerünket. Ez a két fő bűnös a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint.

Koleszterin

Az egyik bajkeverő tehát az úgynevezett „rossz” koleszterin, az LDL, amely az érelmeszesedést fokozó összetevő. Ha magas a vérben a káros koleszterin mennyisége, akkor az megtapadhat az erek falán, és ott fizikai akadályokat képez, plakkokat hoz létre. Ezek az ereket szűkítő plakkok akadályozzák a vér áramlását, rossz esetben teljesen bedugulva azonnali katasztrófát okozhatnak. A plakkoknál kialakuló gyulladások miatt vérrögök jönnek létre, melyek leszakadva és egy szűk részen fennakadva újabb elzáródást okoznak.

Magas vérnyomás

A másik probléma a magas vérnyomás, amely lassan teszi tönkre a szívet: az egyre szűkebb erekben a szívnek ugyanazt a vérmennyiséget kell átpumpálnia, ez viszont fokozottabb terhelést ró a szívre. Ez a jelentős erőkifejtés pedig visszahat a szívre: a bal pitvar kitágulhat, a bal kamra izomzata megvastagodhat, akár billentyűbetegségek is kialakulhatnak. A problémának külön neve is van: hypertoniás szívbetegség. Sajnos ez az állapot már akkor megvan, amikor az illető még semmi problémát nem érez.

A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is lehet örökletes, de az életmódunk is igen erőteljesen hozzájárul mindkettő kialakulásához és állandósulásához. Ha pedig tartósan magas a vérnyomása és a koleszterinszintje valakinek, akkor szinte garantálható a szívinfarktus vagy a stroke bekövetkezése! A kérdés akkor már csupán az, hogy mikor következik be: csak idősebb korban, vagy már fiatalon is halálközeli állapotba sodorja az érintettet?

Hazánkban 20-25 ezer embernek lesz évente szívinfarktusa, a halálozási sztatisztikákat jól érzékelteti, hogy több mint 5500-an tavaly bele is haltak az első vagy sokadik szívrohamukba.

Bár a halálozás az elmúlt húsz évben drasztikusan csökkent, 70 százalékkal kevesebben halnak meg emiatt, de a kardiológusoknak az tapasztalata, hogy a betegek mellkasi fájdalom esetén túl sokat várnak a segítségkéréssel, vagy ha más, a szívinfarktusra utaló tünetei vannak, akkor átlagosan négy órát várnak, mire végül mentőt hívnak.

Furcsa lehet kijelenteni, de Magyarországon az infarktusos betegek ellátása (ha időben mentőt hívnak) olyan gyors, szervezett és magas színvonalú, hogy a legtöbb esetben az infarktussal kórházba szállított beteget a szívkatéterezés után akár már másnap hazaengedhetik, és a gyors, hatékony kezelésnek köszönhetően – sajnos – nem alakul ki a páciensek betegségtudata. Ez viszont a szív- és érrendszeri betegségeknél azért nehezítő körülmény, mert a teljes rehabilitációhoz és a hosszútávú túléléshez, a betegség kiújulásának megakadályozásához szembesülni kell a betegséggel! A lehetséges tragikus végkifejlet tudatában ugyanis sokkal könnyebben megy az életmódváltás, illetve a gyógyszeres terápia hosszú távú, élet végéig tartó szigorú betartása, a kontrollvizsgálatok rendszeres ismétlése.

Az infarktus elkerülhető!

A megelőzés látszólag igen egyszerű. Egyik eleme a rendszeres, heti 3-5 alkalommal, legalább 30 percig végzett közepes intenzitású testmozgás. A sport ugyanis átmenetileg megnöveli a szívritmust, ami igen jót tesz a szív- és érrendszer terhelhetőségének, állóképességének, képes csökkenteni az átlagos vérnyomást és a koleszterinszintet is. Mivel a lakosság túlnyomó többsége szabadidejében, több-kevesebb rendszerességgel sportol, ezért fontos, hogy az alkalmi sporttevékenységből rendszeres, az életforma részévé váló aktivitás váljon! Természetes, hogy ebbe belefér a próbálkozás, a kísérletezés, az, hogy kipróbálunk néhány mozgásformát, és menet közben döntjük el, hogy ezek közül melyet vagy melyeket fogunk tudni tartósan is űzni. Ha sikerült a nekünk tetsző, és a felkészültségünknek megfelelő mozgásformát kiválasztani, akkor nagyon hamar eljutunk oda, hogy örömmel végezzük, és fizikailag, mentálisan is feltöltődünk tőle.

szűrővizsgálat

A keringési rendszer védelme érdekében figyelni kell a táplálkozásra is.

Mondhatjuk úgy is, hogy kerülni kell az egyoldalú, túlzott mennyiségű, zsíros húsokban, finomított szénhidrátokban, sóban és cukorban gazdag ételeket. Előnyben kell részesíteni a zsírszegény húsokat, a halat, a zöldségeket, gyümölcsöket, a teljes kiőrlésű gabonából származó szénhidrátokat – ezek fogyasztása hozzájárul az egészséges testsúly megtartásához. Igyunk elég vizet vagy más, kalóriamentes folyadékot, mert ez is elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a szervezetünk jól működjön.

A szűrővizsgálatok is létfontosságúak ahhoz, hogy megelőzhessük a szívrohamot! Ehhez ismernünk kell, hogy van-e rizikótényezőnk. A dohányzás, az egészségtelen életmód, a testsúlytöbblet például annak számít, de ide tartozik a magas vércukorszint, a magasvérnyomás és a magas koleszterinszint is. Ezek kiszűrése viszont a háziorvos feladata. Ám ez nem jelenti azt, hogy nekünk semmi dolgunk ezekkel a szűrésekkel, hiszen ha nem járunk a családorvoshoz, ha nem kérjük mi magunk a laborvizsgálatot, akkor nem biztos, hogy időben kiszűrik a problémákat. 35-40 éves kortól már évente érdemes ezeket a paraméterek ellenőriztetni. Amennyiben ezek valamelyike kóros eltérést mutat, vagy az illetőnek a családjában előfordult szív- és érrendszeri betegség, akkor panaszmentes esetben is érdemes kardiológushoz fordulni, aki a rutin 12-elvezetéses EKG mellett szív-ultrahangot, terheléses EKG-t, 24-órás vérnyomás- és EKG-monitorozást végezhet, illetve felméri az erek (pl. nyaki ütőerek, végtagi ütőerek) állapotát.

Ma már tudjuk, hogy ezeknek a valóban roppant egyszerű szabályoknak a betartása jelentősen növelheti az egészségben eltöltött életévek számát.

Kéky Kira