Bár sokan az asztalon tartják a mobiljukat, sorozatot néznek vagy olvasnak evés közben, és csak túl akarnak lenni rajta, addig mások számára az egyedül étkezés igazi kikapcsolódás, amely az önmagunkra szánt idő része. Persze az tagadhatatlan, hogy a baráti társaságnak számos jó hatása van az étkezőasztalnál is.
Nem az étel a lényeg
Noha Európa közepén nem éltünk át háborút az elmúlt közel 80 évben, a járványhelyzettel kapcsolatban hozott intézkedések által kicsit közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük a korlátozások komoly lelki hatásait is. A család és a barátok távolléte bizony kifejezetten negatív következményekkel voltak a pszichés állapotunkra, amelyet ki-ki a maga erősségével tudott kezelni, feldolgozni.
A barátokkal és szeretteinkkel való közös étkezés tehát sokkal többet jelent, mint a táplálék magunkhoz vételét. A társaságban töltött idő, a beszélgetés és nevetés az, ami olyan varázslatossá teszi azt a néhány órát, amelyben az asztalnál ülünk.
A közös étkezések már gyerekkorban fontos szerepet kapnak. A kis barátok miatt szívesebben ültünk asztalhoz, ezzel kialakítva a rendszerességet az étkezések terén. Észrevétlenül segíti a fejlődést
Mi van a tányérodon?
Ki vette már észre, hogy a társaságban elfogyasztott étel jobban ízlik? Megoszthatjuk a partnereinkkel a gondolatainkat az érzékelt ízekről vagy éppenséggel olyan ételeket próbálunk ki, amelyek egyébként nem kerülnének a tányérunkra.
Ugyanakkor az is egy figyelemre méltó jelenség, hogy társaságban nem eszünk akkora mennyiséget, mint amikor senki sem lát. Ismerős, ugye? Igyekszünk megfelelni a magunkról kialakított képnek, hogy „fogyókúrázunk”, „csak salátát eszünk”. Az tény, hogy az egészségünknek jót teszünk ezekkel a kis „színjátékokkal”, de természetesen a legjobb az, ha önmagunkat adjuk a barátainkkal töltött időben. Hol máshol legyünk önfeledtek, ha nem velük?
Természetesen erre irányuló kutatás is készült. Viszont a pennsylvaniai Pittsburg Egyetem eredményei azt bizonyítják, hogy az ismerősöknél vagy étteremben való étkezés növeli annak rizikóját, hogy többet eszünk a „kelleténél”. Ha például egy étteremben rendeljük magunknak az ételt, közel 60%-os az esélye annak, hogy a diétát nem tartjuk be teljes mértékben, vagy hogy a szokásosnál nagyobb adag kerül a tányérunkra. Ha otthon eszünk, ez az érték csak 50% körül van, ami azonban nem lényeges különbség. A munkahelyi étkezés esetében a kutatásban résztvevő 150 fő (90%-a nő) 40%-a vallott a túlfogyasztás megnövekedett esélyéről.
A felmérést vezető orvos szerint ezek az arányok azon alapszanak, hogy az otthon magunknak főzött ételekkel kapcsolatban több kontrollt tartunk.
Party-szezon
A bulikon, „beülős-iszogatós” estéken elfogyasztott ropi és csipsz mennyisége köszönőviszonyban sincs például nálam azzal, amit más napokon fogyasztok ezen termékekből, hiszen egyáltalán nem vásárolok belőlük a boltban. Ráadásul ezek az események általában este 8 óra után kezdődnek, amikor a szénhidrát fogyasztását bizony már inkább csökkenteni kellene – az egészséges testösszetétel megtartásának érdekében. Hogy egy diétát az egészségi állapot, esetleg egy betegség miatt kell betartani, vagy egy magunk elé kitűzött cél eléréséért kezdtünk kemény munkába, meghatározza azt is, hogy milyen mértékben térhetünk el alkalmanként a preferált ételek listájától.
Ne törjünk senki felett pálcát a családi vagy baráti összejöveteleken, hiszen mindenki a saját életének és ételének a felelőse. Előbbre jutunk, ha a magunk tányérjával vagyunk elfoglalva és élvezzük az ízeket, a jó társaságban töltött kellemes perceket! De ne érezzük magunkat akkor sem kivetettnek, ha egy-egy ételt egyedül fogyasztunk el. Figyelhetjük a színeket, aromákat, illatokat, bekapcsolva az érzékszerveinket. Abban pedig, hogy mennyire vagyunk szigorúak egy életmódot és étrendet illetően, csak önmagunkkal legyünk következetesek!
Wágner Rózsa