A munkakutyákról mindenki tud: vakok szemeként dolgoznak, kábítószert keresnek, természeti katasztrófák során sérülteket keresnek a romok alatt, és persze házat őriznek. És ez csak pár feladatuk. Vannak viszont rajtuk kívül is olyan jószágok, melyek nekünk, értünk dolgoznak: madarak és kisebb-nagyobb, háziállatként tartható emlősök is – még ha néha furcsák is!
Ejtek néhány szót kanárikról, görényekről, halászó, illetve vadászó madarakról, házőrző lámákról – nézzünk néhány érdekes példát!
Madárbarátaink
Az, hogy az énekesmadarak (és persze akár a papagájok is) jó hatással lehetnek a gazdájukra, köztudott: mivel tartásuk rendszerességet visz a gazdi életébe (ez főleg időseknél nagy előny), és (a papagájokat kivéve) kellemes hangjuk, illetve egyáltalán a társaságuk stressz- és magányoldó. Azt már jó pár kutatás bizonyította, hogy a zöldövezetekben élők (ahol sok a madár, madárdal) kisebb valószínűséggel szenvednek depresszióban. Bár a madarakat nem tudjuk úgy simogatni, nem mehetünk velük sétálni, de a társaságuk szórakoztató, és a jóllétük miatt érzett felelősség nagyon fontos napi rutint ad számunkra.
De azt talán kevesen tudták, hogy kanárikat kifejezetten munkamadárként is használták még nem is olyan régen!
Bányászok tartották őket, minden brigád levitte a maga madarát a tárnába kis kalitkában, és nem azért, mert olyan lágyszívű emberek voltak, akik nem bírtak madárdal nélkül dolgozni a mélyben, az ok sokkal prózaibb!
A kanári roppant érzékeny a bánya berobbanásáért okolható úgynevezett sújtólégre, megérezte a levegő gáztartalmának változását. Ha tehát a madár furcsán viselkedett, akkor a bányászok menekülőre fogták – szerencsés esetben az őrmaradat is vitték magukkal a felszínre.
Őrző-védő és harci madarak
A madarak másként is alkalmasak életvédelemre: az alföldön néhány évtizede a portákon, tanyákon azért (is) tartottak libát, mert biztosabban jelezték a betörőt, tolvajt, mint a kutya, és félelmetes csőrük fegyverként sem volt utolsó!
Bár nem nevezhető háziállatnak, azért egy mondatot megérdemel a kormorán (nagy kárókatona) is, melyet halászatra lehet használni. A kárókatona időnként mélyen a víz alatt úszik, csak fejét és nyakát tartja ki a vízből. Kína és Japán egyes részein halászatra használják a kárókatonát. A madarat hosszú zsinórral a hajóhoz kötözik, és hagyják lemerülni. Amikor zsákmányával a csőrében a felszínre jön, egy nyakára illesztett gyűrű megakadályozza abban, hogy lenyelje prédáját.
Vadászatra is alkalmasak egyes madarak: Magyarországon is komoly hagyománya van a ragadozó madarakkal való vadászatnak: sólymokkal, szirti sassal üldöztetik a repülő prédát. De másként is hasznukat vették: eleink idomított szirti sast használtak arra, hogy a háborúban a lovas futárokra eresztették, azok gyakorlatilag „leverték” az embert a lóról, a küldemény pedig így a madár gazdájának kezébe került.
A kirgizek például még ma is vadásztatnak szirti sassal nem is akármit: farkast!
Madárriasztóként is használnak kisebb ragadozókat: például a Ferihegyi reptéren dolgoznak ezért betanított vándorsólymok.
Négylábú állatbarátaink
A vadászgörények sem feltétlenül a vadászatokon tudnak hasznára lenni az embernek, egy kedves ismerősöm mesélte, hogy ő saját szemével látta, hogy vadászgörényeket használtak patkányfogásra, az aranyos, muris, szimatoló vadászgörények sorra hozták elő a lyukakból, résekből, csatornákból a patkányokat. Otthon tartva viszont rengeteg móka és kacagás jár velük: igénylik a társaságot, kergetőznek, bújócskáznak, és néha cicaként bújnak az emberhez.
Apropó, cica! A macskák és kutyák egészségre gyakorolt hatásáról rengeteg tanulmány született már, egyértelmű, hogy mindkét állatfajta csökkenti a gazdik stressz szintjét. Egyrészt a velük való fizikai kontaktus, másként mondva a simogatásuk, nyunyurgatásuk, a velük való játszás miatt emelkedik a vérben a boldogság-hormonok szintje, miközben a stressz-hormonok termelése alább hagy.
A macska a dorombolásával, a kutya pedig a farokcsóválós bújásával segít kiegyensúlyozni az esetleges rosszkedvet. Mindkét állatfajta egyedei észreveszik, ha a gazdi nem érzi jól magát lelkileg, vagy ha fizikailag beteg. A maguk módján ilyenkor igyekeznek segíteni is.
Az pedig már szinte csodaszámba megy, hogy a kutyás és macskás háztartásokban akár 30%-kal is kisebb az esély egy szívinfarktusra.
Hatalmas segítőink
A lovai nem csupán a fogatok, szekerek hajtásában és hátaslóként dolgoznak nekünk, hanem a gyógyításban is partnereink! Lovasterápiával kiemelkedő eredményeket érnek el például autista gyermekeknél, de használják értelmileg akadályozott, látás-, és hallássérült, esetenként mozgássérült, hiperaktív, valamint beszédproblémákkal küzdő gyermekek körében is. Azok, akik lovakkal foglalkoznak hivatásszerűen, gyakran számolnak be arról, hogy a lovak is le tudják olvasni az emberi érzelmeket. Nagyon kifinomult idegrendszerük van, és szinte képesek előre is jelezni, érezni az ember hangulatváltozását.
Mivel a ló fizikai ereje jóval meghaladja az emberét, ezért kölcsönös és feltétlen bizalom, illetve tisztelet is szükséges a lóval való kommunikáció során. Ez viszont jót tud tenni a visszahúzódó, félénk gyermekeknek, felnőtteknek is, növelheti az önbizalmunkat és magabiztosságunkat.
A cikk végén pedig egy pár érdekesség: betanított lámák képesek elképesztő precizitással nyájat őrizni, épp úgy, mint a juhászkutyák. Ezek a barátságos, csendes szőrmókok testi erejükkel is védelmezik a juhokat, ha ragadozó (pl. sakál) jön a közelbe.
És persze vannak bombakereső delfinek és méhecskék, kémkedésre használ csótányok, a laboratóriumi gyógyszerkutatás során minket helyettesítő patkányok és egerek, az évszázadokon át leveleket szállító postagalambokról nem is beszélve. A körülöttünk élő állatok nagyon sokféleképpen vannak a segítségünkre, becsüljük meg őket!
Kéky Kira
