Hideg van, bekuckózunk. Kiürül szervezetünkből az energia, amelyet az utolsó tavalyi napsütötte sétákkal begyűjtöttünk és vitaminkészleteink is fogytán. Lessük a medvét, vajon február 2-án kijön-e a barlangjából. De kiderül, hogy a tél végére mi is egy kicsit medvévé változunk. Jót tenne az embernek, ha tanulnának az állatok viselkedéséből és elsajátítanának belőlük néhányat.

Télen nem csak medve módjára kuckózom be, hanem a macskáimhoz hasonlóan a fűtőtest mellett üldögélek, ott eszem meg a reggeli zabkásámat is. De valójában mit tanulhatunk a puhatalpú szobatigrisektől? Nem hiába voltak már évezredekkel ezelőtt példaképek: az egyiptomi kultúrában szent állatként tisztelték őket, Rómában és Isztambulban az utca jelképei. Ami minket lenyűgöz – ugyanakkor vannak, akik ezt a tulajdonságukat nem szeretik bennük –, hogy zavartalanul azt teszik, ami nekik jól esik, és ebben nem hoznak kompromisszumot. Nem a környezetük elvárásainak megfelelően viselkednek, hanem amilyenek ők valójában, tudnak nem-et mondani. Megtanulhatnánk tőlük, hogyan lazulhatunk el, hogy az adott pillanatnak éljünk, és ne hagyjuk magunkat senki által sem zavarni. Nekik megvan az emberek által áhított work-life balance a napi 18 óra alvással, mindig a számukra legkényelmesebb pozícióban. A macskák játékosak maradnak egész életükben, és ezt mi is megtarthatnánk. Nem azt jelenti, hogy gyerekjátékokkal kell jól éreznünk magunkat, de nézzük humorral a dolgokat, tudjunk nevetni magunkon, viccelődjünk másokkal és néha csináljunk dolgokat, amelyeket csak kedvtelésből teszünk!

Az emberiség akkor változhatna a legtöbbet pozitív irányba, ha a kutyáktól is tanulnánk. A feltétel nélküli hűségen kívül sok tulajdonságuk miatt váltak követendő példává. Bocsássunk meg gyorsan, és ne csak másoknak! A rossz körülmények közül mentett kutyák az állatotthonban töltött időt követően is képesek sérelmeiket elfelejteni és boldogan lépni az új gazdis életbe. Már akkor is elégedettek, ha az alapszükségleteik megvannak, mint a víz, étel, mozgás és szeretet, míg az emberek az élet élvezete helyett is a további sikereket hajszolják. Értékeljük az élet kis dolgait! Ha kíváncsiak vagyunk és készek a tanulásra, a világ és a körülöttünk lévő dolgok felfedezésében örömünket lelhetjük. A kutyák tudják, melyik emberben bízhatnak és melyikben nem. Ha odafigyelünk, értékes új barátságokat köthetünk, ezekben a kapcsolatainkban pedig hűségesek lehetünk. Legyünk hűek magunkhoz is! Az emberek többsége csak szabadság alatt érzi magát jól, a hétköznapokban stresszesek. Négylábú társainkhoz hasonlóan mutassuk ki érzéseinket, akár ugráljunk, ha tele vagyunk energiával – ez ugyanis további boldogsághormonokat termel!

A macskákhoz és kutyákhoz hasonlóan házi kedvenc lett a nyuszi is. Vadon élő társától különbözik, több színben és nagyságban, rövid és hosszú szőrrel is találhatunk tenyésztőknél. Ha valaki nem ismerne személyesen ugrifülest, annak elárulom: igazi egyéniségek! Vad rokonai 60 km / órás sebességre is képesek, a levegőben fordulnak meg ugrás közben és futnak tovább a másik irányba. Tanuljunk tőlük rugalmasságot, ne csak mozgásban, hanem gondolkodásunkban is! A nyúl zsákmányállat, ösztönösen éberen alszik. Csak akkor marad egészséges, ha megvan a napi pihenőideje. Legyen egy kis búvóhelye, ahova a kíváncsi szemek vagy simogató kezek elől kicsit elvonulhat. Ismerős? Érezte, hogy nem tudja kipihenni magát és ez az egészsége rovására megy? Hogy szüksége van egy kuckóra, ahol elbújhat olvasni vagy relaxálni, és jobb lenne, ha néhány órán át nem kellene senkivel sem beszélni? Vegyünk példát Tapsiról!

Malacot láttam már lakásban tartani, de lovat csak kevés háztartás engedhet meg magának. Ha viszont lovagolni szeretnénk, találhatunk környezetünkben lovardát, ahol kiélhetjük e szenvedélyünket. A lovak nem csak szépek, de nagyon okos állatok is. Hogy mit tanulhatunk mellettük? Gondolkodás helyett figyeljünk az érzéseinkre! Legyünk őszinték magunkhoz is! Éljünk a most-ban, élvezzük a pillanatot! Kapcsoljuk ki a napi események okozta stresszt, a kötelezettséget, a teendők listáját, a frusztrációt! Lélegezzünk mélyen és figyeljünk erre a felséges állatra! Mosolyogjunk és legyünk egyszerűen csak ott vele! Ez az egyik legnagyobb ajándék, amit a lovaktól tanulhatunk: elengedni és megtalálni magunkat, a belső békét.

Kutatások és saját tapasztalataink is egyértelműen igazolják, hogy a háziállatokkal való együttélésnek pozitív hatásai vannak ránk. Nem csak fizikailag – hiszen a friss levegőn lovaglás vagy kutyasétáltatás fitten tart – hanem mentálisan is. Az állatoktól őszinteséget és lelki nyugalmat kapunk, simogatásuk csökkenti a vérnyomást és az adrenalint. Lehet otthon tengerimalac, papagáj vagy hal, mindenkihez közel áll valamelyikük. A gyerekek megtanulhatják a felelősségvállalást, az egyedülállókat pedig felvidítják a szőrös, tollas vagy pikkelyes lakótársak.

Előző cikkMiért vesztünk a hajzatunkból?
Következő cikkNem fáj? Majd fog fájni!