Fog. Mármint fog fájni a fog. Merthogy nem csupán akkor van baj (esetleg nagyon nagy baj), ha lyukas, lüktet, hasogat vagy tompán fáj, akkor is lehet komoly gond, ha nincs különösebb jele a problémának. Ilyen helyzet lehet például, ha ciszta alakul ki a foggyökéren, ami kezelés nélkül a fogak elvesztéséhez vezet.
Fogorvoshoz volt időpontom délutánra, ideiglenesen feltett korona véglegesítésére készültünk. Amikor a felső frontfogaimat mostam, és véletlenül felcsúszott a fogkefe az ínyemre, akkor megdöbbentő dolgot észleltem: egy kitüremkedést az ínyemen, teljesen felül. Öblítettem, hajoltam közel a tükörhöz, tapogattam az ujjammal és bizony ott volt „valami”. Így aztán a dokinak délután mutattam is rögtön, mondván: „pattanás” van az ínyemen. Kicsit sem volt biztató az arckifejezése – azt kérte, hogy mivel az egy több mint 20 évvel ezelőtt gyökérkezelt és gyökércsúcs-amputált fog, és több fogammal is túl vagyok gyökérkezeléseken, ezért csináltassak egy teljes fogászati CT-t. Lássuk a medvét! Illetve a foggyökereket!
Rohantam. Fél óra múlva már kattogott a gép, egy óra múlva a lelettel újra az orvosomnál voltam. Csóválta a fejét és mutatta a felvételt: a képernyőn szeletelve látszódott az állkapcsom, és több helyen is fekete árnyék volt a foggyökereim csúcsán.
Legalább két ciszta egymás mellett, műteni kell! – hangzott az ítélet. És mivel már volt részem több mint 20 éve rezekcióban (gyökércsúcs-amputálásban) bizony kétségbe is estem rendesen!
Mi az a ciszta?
Minden ciszta folyadékkal teli tok. Ha a foggyökéren helyezkedik el, akkor hosszú ideig teljesen tünetmentes lehet, fájdalmat nem okoz, nem vérzik, nem foglal kifelé annyi helyet, hogy észrevegye az ember. Bár néha a területen érezhető enyhe nyomás vagy fájdalom, de gyakran teljesen tünetmentesen zajlik a pusztítás. A foggyökerek csúcsánál kialakuló ciszták néha a fogak összetorlódásához vezethetnek – aki ilyet tapasztal, az is kérjen azonnal időpontot a fogorvosához. Nálam az volt a szerencse, hogy ciszta tartalma utat akart törni magának, és ezt kifelé, a szájüregem felé tette, így megjelent ez a „pattanás”, ami aztán ki is pukkant. Ezt sipolynak hívják, így az üreg tartalma távozhatott – de ettől még sajnos nem tud begyógyuli az üreg. Ott ugyanis valamiféle baktériumtelep alakul ki, mely állandóan újratermeli a gyulladást. Így a folyadékkal teli üreg egyre nagyobb lesz, és ez a növekedés komoly következményekkel járhat: a csont elsorvadását okozhatja, ami pedig a fog stabilitásának elveszítésével jár. Jól hangzik, ugye?
Miért lesz egy foggyökéren ciszta?
Ciszta akkor alakul ki, ha baktériumok szaporodnak el a foggyökéren. Élő fognál ilyen nincs, ám ha a fog elhal (mondjuk egy mély, sokáig nem kezelt lyuk miatt), esetleg egy régi tömés alatt kezd el romlani a fog, vagy gyökérkezeléssel „halasztják meg” (a kihúzás elől mentve a beteg fogat), akkor a nem túl sikeres gyökérkezelés után azonnal, illetve – mint nálam is – ismeretlen okból nagyon sok évvel a beavatkozás után is kialakulhat gyulladásos góc. Utóbbi esetben ennek oka ismeretlen. Ám ha elhanyagolják a helyzetet, akkor a ciszta növekedése a szomszédos fogakat is érintheti. Ez a baktériumgóc veszélyes lehet a szervezet egészére nézve, akár a test távolabbi részein is okozhat problémákat: bőrelváltozásokat, hajhullást, súlyosbíthatja a pikkelysömör tüneteit, okozhatja a szívbelhártya gyulladását is – ez utóbbi, megfelelő kezelés nélkül pedig halálos kimenetelű is lehet.
Mit kell tenni?
Szándékos az igehasználat: nem mit lehet, hanem mit kell tenni a kérdés. Ugyanis, ha így hagyják, akkor mindez hosszútávon a fogak meggyengüléséhez, kihullásához vezet. Vagy örökre foghíjas lesz tehát az ember, vagy százezrekért csináltat hidat, implantátumot. A ciszta kezelésének első lépése az alapos diagnosztika. Az úgynevezett „kisröntgen”, vagy a fogászati CT adhat jó képet a problémáról, a ciszta elhelyezkedéséről, méretéről. A szájsebész és a fogorvos így meg tudja tervezni, hogy miként tudja a leghatékonyabban megszüntetni a gyulladásos gócot és megóvni a csontszövetet (amire a fog stabilitása miatt szükség van).
Amennyiben még nem volt gyökérkezelve, akkor most gyökérkezelik a fogat, ha már volt, akkor a régi gyökértömést újra cserélik ki, és 24-48 órán belül – hogy a gyulladásnak ne legyen ideje újrafertőzni a friss tömést – helyi érzéstelenítésben elvégzik a beteg gyökércsúcs és fogciszta eltávolítását, tehát a gyökércsúcs rezekcióját.
Gyökércsúcs-rezekció (resectio)
Sem a gyökérkezelés, sem a szájsebészeti műtét nem jár lényeges fájdalommal, hiszen a beavatkozás alatt érzéstelenítő injekcióval gondoskodnak a teljes érzéketlenségről, utána pedig szükség szerint pár napig fájdalomcsillapítóval uralható az esetleges sebfájdalom. A beavatkozás nagyjából 30-45 perc alatt elvégezhető foganként – egyszerre több fog is műthető, így egy kellemetlenséggel letudható az egész.
Mivel úgy 20-25 éve 3 fogamon is elvégeztek ilyen beavatkozást, rémülettel töltött el, hogy ismét jönnek vésővel és kalapáccsal, és verik a csontot, nekem pedig az agyamig hatolnak a rezgések, de moccanni sem tudok, mert az asszisztens vaskézzel szorítja a fejem. Az orvos megnyugtatott, hogy ma már nem végreznek ilyen brutális eszközökkel műtétet, sebészeti fúrót használnak, és semmiféle ütögetés nem lesz, a műtét ma már jóval kisebb „rombolással” jár.
A ciszta diagnózisának tudatában, a CD-re kiírt CT-felvételt mutatva több szájsebésszel konzultáltam, és komoly tapasztalatot szereztem. Egyrészt kiderült, hogy van, aki meg sem akarja kísérelni a másodszori gyökércsúcsamputációt, hanem rögtön foghúzást és implantációt javasol – ami ugye egyrészt pár hétig tartó fogatlansággal jár, másrészt az ára több százezer forint. Tény, hogy végleges megoldás, és ha jól csinálják, akkor örök stabilitást nyújt. Ám ez felső frontfogak esetében rémisztő megoldásnak tűnt. Mások szimpla rezekcióval kezelték volna a problémát: kivág, kitisztít, lezár.
Nekem a legszimpatikusabb megoldásnak a csontpótlással egybekötött gyökérrezekció tűnt: a kivágott csont helyét speciális anyaggal töltik fel, szükség esetén membránt tesznek be, így a lyuk helyén stabil, erős csont képződik, ami a fog megtartásakor nagyon fontos, illetve, ha később mégis implantálni kellene, akkor ahhoz már elegendő vastagságú csont lesz az adott helyen.
Én azt ajánlom, hogy ha ilyen komoly gondja van valakinek, akkor szívbaj nélkül menjen el több fogorvoshoz/szájsebészhez is, és azzal kezeltesse a problémát, akiben a tájékoztatások végig hallgatása után a legjobban megbízik. Lehet menni az állami rendelőbe is (bár ott vélhetőleg egyszerűbb technikát tudnak csak alkalmazni) és érdemes a neten olvasgatni mások ajánlásait: hol van a környéken jó szájsebész. A konzultáció általában ingyenes vagy csupán néhány ezer forintos – de a végeredmény miatt nem mindegy, végül kinek nyitjuk ki a szánkat műtétre és mit engedünk csinálni. Volt olyan fogászati rendelő is, ahol elég volt a CT-felvételt elküldenem és emailben megkaptam az általuk javasolt kezelési tervet.
Ha valahol nem érezzük jól magunkat, nem vagyunk egy hullámhosszon az orvossal, nem tudja érthetően és számunkra elfogadhatóan elmondani, hogy mi a probléma és miként lehet azt kezelni, ha nem kapunk részletes kezelési tervet árajánlattal vagy éppen horribilis lenne a végösszeg, akkor ne válasszuk azt a rendelőt, különben kellemetlen meglepetések érhetnek minket mind a beavatkozással, mind annak árával kapcsolatban.
A következő cikkben nagyon hasznos tanácsokat adok, hogy miként kell a műtétre felkészülni, hogyan zajlik a beavatkozás egy jó rendelőben, mire lehet számítani a műtét utáni pár napban és mi a teendő a gyors gyógyulás érdekében!
Kéky Kira
