Kolorektális ráknak (colorectalis carcinomának) nevezik hivatalosan a vastagbél nyálkahártyájából kiinduló, lassan növekvő, rosszindulatú daganatot. Bár ez a daganatos betegség lassan fejlődik ki és a kezelésére is elég hatékony eszközök állnak rendelkezésre, mégis rohamosan nő világszerte az előfordulása és az általa okozott halálozás. Magyarországon ez a növekedés egészen kiugró!
Az 1970-es években „csupán” 15 megbetegedés jutott 100 000 lakosra, mostanra 59 eset jut ugyanekkora populációra. 2017-ben majdnem 3300 beteg halt meg vastagbélrákban hazánkban. Ez a betegség is 50 éves kor fölött jelentkezik leginkább, viszont arányaiban nagyjából azonos módon érinti a nőket és a férfiakat. A kolorektális rák pontos oka nem ismert – ezért a védekezés ellene nagyon nehéz, hiszen nem tudjuk azt mondani, hogy ne (t)együnk ezt vagy azt és akkor nem leszünk vastagbélrákosok. A vastagbél teljes hossza: 150-160 cm, átmérője 6-8 cm, amely a kezdetétől fokozatosan csökken a végbélnyílás irányába. A vastagbélben már csak a víz és az ionok, valamint bizonyos vitaminok szívódnak fel. Fájdalomérzetet a bélben közvetlenül nem tapasztalhatunk, csak a környező szövetekben vannak idegek. Tehát fájdalom nem fog figyelmeztetni a korai stádiumban, ha daganat alakult ki. Az a lehetőség marad tehát, hogy bármely, a rákra jellemző panasz esetén gyorsan szakemberhez fordulunk.
Felismerhető?
Sajnos a vastagbélrák sem okoz feltétlenül felismerhető tüneteket a korai szakaszban. Ezért 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott a szűréseken való részvétel. A korábban diagnosztizált polip miatt pedig mindenképp rendszeres kontrollra van szükség. A bélrendszeri daganatok legnagyobb része ugyanis azokból a nyálkahártya növedékekből, köznyelvben polipokból indul ki, amelyeket az orvosok már rákmegelőző állapotnak tekintenek, ezért ezek eltávolítását erőteljesen tanácsolják is! Ebben a stádiumban ráadásul a „betegség”, ami még nem is rák, szinte teljesen gyógyítható! Az, hogy valakinél alakulnak-e ki polipok, némi családi összefüggést mutat, ha fordult már elő a családban kolorektális rák, akkor az fokozott kockázatot jelenthet.
Ha az életmódot vizsgáljuk, akkor növeli az előfordulás kockázatának esélyét a magas vérzsírszint (tehát a magas koleszterinszint), az alkohol és a vörös hús gyakori fogyasztása, ezen kívül pedig az elhízás, a dohányzás és a mozgáshiány is.
Sajnos azok is nagyobb veszélyben vannak, akiknél gyulladásos bélfertőzést diagnosztizáltak, minél hosszabb ideje küzd valaki ezzel a problémává és minél nagyobb mértékű a fertőzés, annál nagyobb a későbbi kolorektális rák kockázatának esélye. És ahogy a bőrre, úgy a bélre is igaz: az azt érő káros hatások idővel összegződnek, így 50 éves kor fölött már bárkinél elfajulhatnak egyes sejtek a bélrendszerben.
Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor feltétlenül forduljon orvoshoz!
• Hasmenés és székrekedés váltakozása
• Haspuffadás, nehezen meghatározható hasi fájdalom
• Székletvér, nyálkás széklet
• Vérszegénység, kimerültség
• Egyéb okkal nem magyarázható, jelentős fokú testsúlyvesztés
Bár ez a daganat lassan nő, a vastagbélrák korán képezhet áttéteket: szomszédos szervek felé közvetlenül, majd általában a nyirokutakon keresztül terjed a közeli nyirokcsomókba, a véráram közvetítésével pedig eljut a májba, a tüdőbe és az agyba. Sajnos ennél a ráktípusnál is igaz, hogy szűrés és kivizsgálás nélkül csak kései, már áttétes stádiumban ismerik fel.
Stádiumok
A legkezdeti, rákmegelőző stádium a polip. Ennek eltávolítása még könnyű, bár állandó kontroll kell utána, hiszen a rákra való hajlam nem tűnik el, csupán a kis képződményeket csípték le.
Az I. stádiumban a daganat a bélfal nyálkahártyáján észlelhető még csak, de azon túl még nem terjedt.
A II. stádiumban a daganat már túlterjedt a bélfalon, de még nem szűrte be a környező nyirokcsomókat!
A III. stádiumban a daganat már elérte és beszűrte a környező nyirokcsomókat, de más testtájra, a szervezet más részére még nem terjedt át.
A IV. stádiumban a daganat áttéteket képzett távoli testtájakon, szervekben, szövetekben is. Ez a daganattípus hajlamos máj- és tüdőáttétet képezni.
A vastagbélrák kezelése
A végbéldaganatot általában műtéttel távolítják el, ám ezt sugár- és kemoterápiás kezelés is megelőzheti, hogy csökkenjen a daganat mérete. A vastagbélrák gyógyulási és túlélési esélye tehát jó, amennyiben idejében fedezik fel azt, és még nincs áttét.
Mivel igazán korai fázisban még csak a vastagbéltükrözéssel fedezhető fel, ezért jó hír az, hogy az ilyenkor megtalált növedékeket, polipokat rögtön el is távolítják.
Egyébként erre a ráktípusra is igaz, hogy a kezelés függ a daganat méretétől, elhelyezkedésétől, stádiumától és a beteg általános állapotától.
A legfontosabb, leghatékonyabb az, ha egy műtét során eltávolítják az érintett bélszakaszt. Ha az a szerencsés helyzet áll fenn, hogy a daganatos burjánzás még csak ott, helyben kezdődött el, akkor ez végleges megoldás lehet. A kiújulás és áttét megakadályozása érdekében a daganatot és a körülötte lévő bélszakaszt egy egészséges részlettel együtt, és a környező nyirokcsomóval együtt távolítják el. A műtétet követően sugárkezeléssel és kemoterápiával is támogathatják a sikeres kezelést, és ma már egyre több célzott, biológiai terápia is rendelkezésre áll. Régebben gondot okozott a májáttét, ám ma már a célzott biológiai terápia lehetőséget nyújt a májáttét zsugorítására is, így az is eltávolítható sebészeti úton.
Kéky Kira
