A szabadság leteltével mumusként közeledik a munkába lépés első napja. Figyelmeztet erre az őszbe hajló idő és a hangulatunk is. De ha megújulunk, az évről évre ismétlődő eseménnyel megbarátkozhatunk, és nem szomorít el minket minden szabadságot követő időszak!

Új lendület

Sokan január 1-jére tartogatják az újrakezdés lehetőségét, ezzel korlátozva saját szabadságukat és lehetőségeiket is. Hiszen újrakezdeni lehet bármelyik 1-jén, bármelyik hétfőn, sőt, bármelyik napon. Csak elhatározás kérdése! Félre a kifogásokkal! Használjuk ki, hogy a szabadság alatt feltöltődtünk, és valóban új lendülettel kezdhetjük a munkával töltött napokat. Hiszen a pihenés alatt elillant a stressz, szervezetünk regenerálódott, gondolataink a gyors cikázás helyett a lassú hullámokon fekve ejtőztek velünk együtt. Ez a folyamat támogatja a kreativitásunk feléledését, így ahelyett, hogy idegesen gondolnánk a munkahelyünkre, engedjük el a fantáziánkat, és találjuk ki, mely ötletünket szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időkben. Kezdjünk neki!

Tervek

Ahhoz, hogy a lendületünk minél tovább tarthasson, készítsünk tervet! Legyenek céljaink, a munkában vagy a hobbink terén, amelyek elérésének vágya hajt majd minket az utunkon. Ha megtaláljuk a motivációnkat, megváltozik a szürke hétköznapokhoz való hozzáállásunk. Szürke helyett színekkel telnek meg a napok, reggel tettre készen kelünk ki az ágyból, de legalábbis jobb kedvűen, mert már nem csak a teljesítendő feladatok sorát látjuk magunk előtt, hanem a saját céljainkat, boldogságunkat is. Ha a munkánk nem is érdekel annyira, az utána következő edzés vagy főzőtanfolyam gondolata átlendít minket a 8 órás monitor előtti, nem túl érdekfeszítő roboton. De mindkettőben, a munkánkban és a hobbinkban is találhatunk részcélokat, amelyek elérése adja az energiát a soron következő lépéshez. Így élvezhetjük az utat is, amely a fő célunkhoz vezet.

Utószezon

Amikor csökken a lendület, vegyük elő a szabadság alatt készült fotókat. Ha a nyárra emlékezünk szívesen, merüljünk el a színekkel teli képekben, idézzük fel az illatokat, hangokat! Ha az őszi hangulatra vágyunk, akkor tervezzünk egy-két napos kirándulást a közeli hegyekbe, vagy akár a szomszédos országokba. A főszezonon kívül azért is éri meg utazást szervezni, mert nem a tömeggel találkozunk, hanem van lehetőségünk lassan sétálva, mindent nyugodtan megszemlélve járni a városokat vagy végigmenni a hegyi ösvényen. Mindenki megtalálhatja, mi emeli vissza a leggyorsabban az energiaszintjét, hogy újra üzemképesen indulhasson reggel.

Vegyük könnyedébben!

Ha nyáron még nem kovácsoltunk terveket, hogy jobban érezhessük magunkat a szabadság letelte után is, és csak a stresszes napokra tudtunk gondolni, csökkentsük a feszültséget! Gondoljuk át, min tudunk változtatni, hogy a munkaidő könnyebben teljen!

  1. A plusz feladatokra és a túlórára lehet nemet is mondani! Ne akarjunk mindent bevállalni, mert az ezáltal okozott stressz megbetegíthet. Nem éri meg!
  2. Ha nehéz feladatot kaptunk, vagy mégis bevállaltuk a túlórát, jutalmazzuk meg magunkat! Lehet az a kedvenc ételünk, vagy az újabb szabadság tervezgetésének elkezdése.
  3. A feladatokat tegyük fontossági sorrendbe! Ha túl sok táblázattal és megválaszolandó levéllel találjuk szembe magunkat, készítsünk tervet. Így nem érezzük, hogy mindent egyszerre kell megcsinálnunk.
  4. A problémákról beszélni kell! A frusztráció jelzi, hogy valami nincs rendben, ezért találjuk meg a közös hangot és a problémák okát, a munkahelyen és otthon is. A magunkban dühöngés nem vezet sehova.
  5. Figyeljünk rá, hogy az irodában is egészségesen étkezzünk! Ne hagyjuk ki az ebédet, ne pótoljuk az automatában vett csokoládéval. Ha a szervezet a megfelelő tápanyagokhoz jut, és folyadékutánpótlásról is gondoskodunk, nehezebben merül ki, könnyebben veszi a szellemi akadályokat is.

+ 1 Ha bezárva érezzük magunkat a mozdulatlanul leült délelőtt után, álljunk fel és menjünk ki az irodából. A mozgás, esetleg néhány jobb agyféltekés mozdulatsor felébreszti újra a gondolatainkat és lazábban telhetnek a délutáni órák, amikor már úgyis a szabadidőnk és a hobbink ad lendületet.

Megfogalmaztuk a célunkat és készen állunk, hogy elinduljunk a felé vezető úton. A halogatás csak nehezíti a cél elérését, sőt, egy idő után meg is akadályozza. Az agyunk ugyanis nagyon kreatív, a lehető legtöbb kifogást tálalja elénk díszes ezüst tálcán, hogy a komfortzónánkban maradhassunk. Azonban ne felejtsük, hogy az új célokra pontosan azért volt szükségünk, mert a kényelmes vagy már kényelmetlen mindennapjainkban nem érezzük jól magunkat! Onnan tudjuk, hogy a minket valóban boldoggá tevő célunk felé haladunk, hogy a megfogalmazásakor is bizsergést érzünk. Kezdjünk is neki!

WR

Előző cikkA vastagbél rosszindulatú daganata
Következő cikkGyilkossá váló háziállataink – de nem úgy, ahogy gondolnánk!