Magyarországon olyan gyakori az öngyilkosság, hogy szinte nincs olyan család, amelyet ne érintett volna közvetve vagy közvetlenül ez a tragédia. Engem is meglepett, amikor először hallottam, hogy az öngyilkosságok megelőzésében kulcsszerepe lehet a munkahelyi mentális jóllét erősítésének. Sőt, vannak olyan munkahelyek, ahol konkrétan tanítják a „lelki segítségnyújtást”.

A legveszélyesebb munkaterületek

Egy nemzetközi program részeként Magyarországon is felmérték, mely ágazatokban kiemelkedően magas a pszichés stressz, illetve az öngyilkosság. Az eredmények szerint az építőipar, az egészségügy és az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektor érintett a leginkább.

Az építőiparban dolgozók esetében az egyik legnagyobb rizikófaktor az, hogy sokan alacsony iskolázottságúak, gyakran más országból érkeznek, és idegen környezetben kell boldogulniuk. Az ICT-szektorban viszont a gyors technológiai fejlődés, az állandó tanulási kényszer és az elbocsátásoktól való félelem okoz komoly stresszt. Ráadásul mindkét területen főként férfiak dolgoznak, akik hajlamosabbak tabuként kezelni a mentális problémákat, és ritkábban kérnek segítséget.

Az egészségügyet én magam is kiemelten veszélyeztetett szektornak gondoltam. Az ott dolgozók stresszterhelése óriási: emberéletek múlnak a munkájukon, ráadásul a változó munkabeosztás és a munkaerőhiány miatt alvásproblémákkal is küzdenek. Sokan úgy érzik, magukra maradnak a betegekkel és hozzátartozóikkal való nehéz helyzetek kezelésében.

Kísérlet a segítségnyújtás tanítására – a munkahelyen

A munkahely azonban nemcsak a rizikófaktorok forrása lehet, hanem támogató közeggé is válhat. Nekem nem jutott volna eszembe, pedig logikus, hogy mivel ezek az emberek idejük nagyon nagy részét töltik a munkahelyen, épp ott lehetne őket „tanítani”. Az Európai Unió Horizon Europe programjának keretében zajló PROSPERH projekt az, amelyik a lelki segítségnyújtást házhoz viszi. A program célja, hogy olyan eszközöket biztosítson, amelyek segítenek a munkahelyeken megelőzni a krízishelyzeteket, és – ami nagyon fontos – támogatni az érintetteket.

Online tananyagok

Ezek az anyagok mobilalkalmazásokkal is elérhetők, így a dolgozók bárhol hozzáférhetnek ahhoz az információhoz, amely segít a saját érzelmi állapotuk felismerésében és kezelésében. Az önmonitorozó eszközök, például tesztek és kérdőívek, tükröt tartanak a dolgozók elé. Ha az ember rendszeresen „rákényszerül”, mert a program erre ösztönzi őt, hogy megválaszoljon a lelki egészségével kapcsolatos kérdéseket, akkor időben kiderülhet, ha valakinek segítségre van szüksége. És ezt nem a főnök mondja, hanem a tesztek elemzésével az azt kitöltő munkavállaló látja az eredményt és az értelmezést, ahol megfogalmazódik a javaslat, ha szakértőhöz kellene fordulni.

Az eszköztelen kisvállalkozások

A program külön figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra, amelyek sokszor nem rendelkeznek saját HR-részleggel vagy mentálhigiénés forrásokkal. Igaz, hogy a hangulat jó esetben családiasabb, könnyebb odafigyelni a másikra, de attól még a probléma megmarad: ha nem ismerjük fel magunkon vagy máson, hogy a pszichés terhelése eléri a maximumát, akkor mindegy, hányan dolgoznak a közelében. A program során konkrét mondatok, beszélgetéseket, beszélgetés-kezdeményezést is „tanítanak”, hiszen sokak számára azért riasztó a gondolat, hogy segítsenek egy ilyen helyzetben, mert „nem tudom, mit mondhatnék!” Az útmutatók tehát nemcsak a problémák felismerését segítik, hanem a konkrét lépéseket is megtanítják minden dolgozónak.

Kéky Kira

Előző cikkÉrzelmi intelligencia: hogyan tanultam meg bánni az érzelmekkel?
Következő cikkCsurran, cseppen – de ez nem politika