Míg vártuk az ünnepek előtti sprint a végét, a meghitt ünnepi pillanatokat szeretnénk minél tovább a miénknek érezni. Aztán találkozunk ismét magunkkal, meghallhatjuk a saját hangunkat is. Ahogy a természet, úgy mi is használhatjuk regenerálódásra ezeket a napokat, heteket.

Lépésben?

Helyette rohanás és pörgés még az év utolsó napjaiban. A munkahelyen az utolsó simításokat végezzük, hogy a dokumentumok dátuma még az óévre szóljon. Előfordul, hogy feszültek vagyunk a kollégákkal, és egyre nehezebben esik egy-egy táblázat elkészítése, az özönlő e-mailek pedig még egy sürgető feladatsort nyitnak meg előttünk.

Az üzletek, az utak is embertömegekkel vannak tele. Mindenkinek van egy ötlete, amelyet még az ünnepek előtt meg szeretne valósítani. De ha éppen nincs, akkor is sietősre vesszük a lépést, hogy az aznapi tömeggel ne kelljen együtt haladnunk, vagy legalábbis csak rövid ideig.

Mindezt annak tudatában, hogy január 1-jével csend, ráérős komótosság köszönt ránk. Kis lépésekben haladva kezdjük az első hetet, otthon és a munkában is.

Bár ősszel az elmúlt évünket, az életünket kezdjük összegezni, az ünnepi időszak közeledtével mintha minden bölcs megállapításunk kikerülne a fókuszunkból, és a rohanás veszi át a helyét. De ha nem tudunk újra higgadtak lenni, hogyan készülhetnénk fel úgy az új évre, hogy mégis minden a helyére kerülhessen?

Csendet kérünk

Hiányozhat a nyüzsgés, a tempó, de elérkezett a lassítás ideje! Még akkor is, ha nem maradt annyi kivehető szabadságunk, hogy az év első néhány napját otthon tölthessük. A munkaidő utáni órákat használhatjuk a magunk megtalálására, amelyhez csendre lehet szükségünk. Vonuljunk el, teremtsük meg az ehhez elengedhetetlen közeget. Némítsuk le a telefont, vonuljunk egy olyan helyre, ahol egy kis időre magunk lehetünk. Igyekezzünk kitenni a gondolatainkból a munka vagy a bevásárlás aktuális kérdéseit, mi magunk is csendesedjünk el. Hogy mit nyerhetünk vele?

  • Reflexió: ha csupán egyszerűen csendben vagyunk, lehetővé válik, hogy a dolgainkat nyugodtan átgondolhassuk, átkeretezhessük, más szemszögből vizsgálva tudatosabb döntéseket hozhassunk.
  • Kreativitás: elengedhetjük a fantáziánkat, szárnyalnak a gondolataink. Olyan képek jelenhetnek meg a szemünk előtt, amelyek a rohanó mindennapokban nem kerülnek a felszínre, mert nincs rá terük.
  • Pihenés: meditáció, jóga vagy olvasás? Bármire is használjuk a csend perceit, óráit, csak nyerhetünk vele. Közelebb kerülünk magunkhoz, kiegyensúlyozottabbak leszünk, amelyet életünk minden területén kamatoztathatunk.
  • Koncentráció: megoldandó feladat előtt állunk? Érdemes ekkor is a csendet hívni segítségül. Leülni, és a külső zajokat elkerülve hagyni az agyunkat, hogy megláthassa az összefüggéseket az adott kérdéssel kapcsolatban, és sorra vehesse a lehetőségeket, mely megoldásokat alkalmazhatjuk.
  • Szükségletek: ezek azok, amelyek tényleg rólunk szólnak. Hiszen a saját igényeink kerülnek sokszor a háttérbe azért, hogy a mindennapi teendőinket elvégezhessük, helytálljunk. Tehát lelkiismeretfurdalás nélkül kezdjük el megadni magunknak, amire az elmúlt időszakban nem figyeltünk.

Építsünk!

Mivel a környezetünkben szinte mindenki hasonlóképpen éli meg az ünnepek utáni időszakot, és a téli, kevés fényt árasztó napokat, kevesebb külső ingerre számíthatunk barátainktól, családtagjainktól. Ezáltal időt és teret kapunk arra, hogy magunkat építhessük. Figyeljünk, mire vágyunk igazán! Abban a pillanatban, másnap vagy hosszú távon.

Ha ügyesek vagyunk, nem költekezzük ki magunkat ajándékvásárlással, így ez a stresszes helyzet sem terheli a vállunkat hónapokon át, még januárban is. Összpontosíthatunk, hogy észrevehessük azokat a belső igényeinket, amelyeket az elmúlt hónapokban nem láttunk meg.

A pillanatnyi boldogságot eredményező kocka csokoládé, a kedvenc írónk új könyvének olvasása vagy a lejárt fitneszbérlet után a következő megvásárlása is feltölthet minket energiával. Az újévi fogadalom sem rossz ötlet, de nem elhanyagolandó a reálisan felépített terv, ütemezéssel és részcélok kitűzésével. Ne tartsunk a kudarctól! Legyünk tudatosak, következetesek, és ünnepeljük meg az apró sikereket is, hogy további motivációt kaphassunk általa!

A természet is pihen télen, mi miért ne tehetnénk? Megérdemeljük az év végi pihenést mi is! Engedjük el a megfelelési kényszert, és csak azt tegyük meg, amit feltétlenül szükségesnek tartunk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Teremtsük meg a csendet, figyeljünk a belső hangra! Kezdjük el a tervezést, hogy tavasszal belevághassunk magunk építésébe!

Wágner Rózsa