Bájitalok, gyógynövények, varázslatok és énekek – egyebek mellett ilyen praktikáktól remélték régen a nem kívánt terhesség megelőzését. Az ókortól kezdve rendkívül sokféle módszerrel próbálkoztak elődeink, de az igazán hatékony fogamzásgátló eszközök csak a XX. századtól készültek. Ma már a biztonságos megoldások széles tárházának köszönhetően személyre szabottan mindenki megtalálhatja a neki legmegfelelőbbet.
A fogamzásgátlás témája bizonyos körökben ma is tabunak számít. A magyar szülők töredéke segíti, támogatja megfelelően tinédzser gyermeke védekezését, többségük nem beszélget vele a szexről, mivel vele sem tették annak idején. Így nőnek, nőttek fel generációk. Magyarországon ma 100 élve születésre 31 abortusz jut, évente kicsit kevesebb, mint 30 ezer. A 19 évnél fiatalabbaknál minden második terhesség megszakítással végződik. Mindez pedig annak köszönhető, hogy a fiatalok, sőt, sok esetben az idősebbek sem használják jól a fogamzásgátló eszközöket, illetve ha spontán szexuális kalandba bonyolódnak, az ismeretek hiányában nem számolnak azzal, hogy teherbe is eshetnek, ezért nem védekeznek megfelelően. A Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság által készített kutatás szerint az első szexuális együttlétkor a fiatalok gyakran még a 16 évet sem töltötték be, és ismereteik a szexualitással, a védekezéssel, az intim higiéniával kapcsolatban igen hiányosak. 16 évesnél idősebb megkérdezettek fele már él szexuális életet, de a tinédzser lányok nagy része nem védekezik az első együttlétkor. A 16-25 év közöttiek negyede még nem használt semmilyen védekezési eszközt, illetve sokan a megszakított közösülést a fogamzásgátlás eszközének tekintik. Idősebb korban sem túl biztató a helyzet: a magyar nők 21 százaléka egyáltalán nem védekezett az elmúlt években szex közben, 45 év felett ez az arány 30 százalék. Pedig a modern kor vívmányainak köszönhetően ma már számtalan módszer képes biztonságosabbá tenni az együttlétet. Ezek népszerűsége változó, a KSH adatai szerint a nők megoszlása az alkalmazott módszerek szerint az alábbiaknak megfelelően alakul:
– 36,8 százalék óvszer
– 30,5 százalék tabletta
– 18 százalék méhen belüli eszköz, spirál
– 1,3 százalék egyéb hormonális készítmény (injekció, implantátum, sürgősségi tabletta)
– 13,4 százalék természetes módszerek (megszakított közösülés, naptármódszer, lokális szerek, hüvelyi pesszárium).
Sokan vannak, akik már tisztában vannak minden fogamzásgátló módszerrel, azonban viszonylag ritkán élnek nemi életet, ezért nem is akarnak rendszeresen fogamzásgátló tablettát szedni. Az alkalmi kapcsolatra viszont nyitottak, és megfelelő biztonságban szeretnék azt vállalni. Ilyenkor célszerű, ha előre felkészülnek az alkalmi védekezésre, például óvszerrel, és nem árt, ha sürgősségi tabletta is kéznél van, mert az óvszer esetében viszonylag gyakoriak a használatból adódó hibák. Ha a „baleset” megtörtént, a pár nem vagy hibásan védekezett, a sürgősségi fogamzásgátlás nyújthat segítséget. Ez a terhesség elleni védekezés egyik speciális formája, 72 órán belül nyújt lehetőséget a vészhelyzetekben a megelőzéshez, vagyis megakadályozza a petesejt beágyazódását.