A lipidek – vízben rosszul oldódó zsírszerű anyag – valamennyi szövetünkben és szervünkben megtalálhatóak, szükségesek a test normál működéséhez. A vérzsír legfontosabb lipidjei a koleszterol és a triglicerid, ezek nélkülözhetetlen energiaforrások és struktúraanyagok a szervezet számára. Azonban a vérzsír szintjének emelkedésével megnő a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázata is.

A vérzsír szintjét nagyban befolyásolja életmódunk. A betegségek kialakulásában jelentős szerepet játszik a magas zsírtartalmú és húsban gazdag táplálkozás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, és – kis százalékban ugyan – de örökölhető is. A magas vérzsír szint tünetei közé tartozik az érelmeszesedés, azaz amikor lipidek, vérlemezkék, kötőszövet és mész rakódik ún. plakk formájában az ér belső falára, ezáltal csökkentve annak keresztmetszetét. Ennek következtében, szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, stroke, keringési rendellenesség stb. fordulhat elő. A magas vérzsír károsan hat a májra, a lépre, továbbá a megemelkedett koleszterinszint tehető felelőssé az epekőképződésért is. A magas vérzsír szint okozhat még hasi panaszokat, egyes esetekben viszkető bőrelváltozásokat, valamint koleszterin rakódhat le a bőrben és az inakban. Ezeket a lerakódásokat xantómáknak nevezzük. A bőr xantómáknál, más néven kután xantómáknál elsősorban a szemhéjon és az ujjak közt, míg az ín xantómák esetében az Achilles-ínon és az ujjak feszítő ínjaiban fordulnak elő lerakódások. A magas vérzsír szint sokáig nem okoz semmiféle kellemetlenséget, tünetmentesen élhetünk vele. Kimutatása a vér laboratóriumi vizsgálatával lehetséges, így a betegség megelőzése érdekében ajánlott a rendszeres vérvizsgálat.

Előző cikkÉtelallergia vagy ételintolerancia?
Következő cikkA szenvedélybetegségek okai, fajtái