Akár városban, akár vidéken vagyunk, idén szinte mindenkit megtalálnak a szúnyogok vagy egyéb csípős rovarok. Bár általában teljesen mindegy, mitől vakarózunk, néha vannak kivételek, amikor fontos tudni, hogy mi csípett meg minket!
Gyötrő és oldalfoltos szúnyogból van a legtöbb, de ha pontosak akarunk lenni, akkor Magyarországon 50 őshonos csípőszúnyog fajt tartanak nyilván, tehát nagyon sokfélének eshetünk áldozatául. Rajtuk kívül, betolakodóként, újonnan jelentkezett a koreai szúnyog, mely a szívférgesség terjedésében játszik jelentős szerepet, és ázsiából az Ázsiai tigrisszúnyog, illetve az Ázsiai bozótszúnyog tolakodott be. Mindkét utóbbi faj számos, a trópusokon gyakori kórokozók terjesztésére képes, a legismertebbek a Chikungunya-vírus, a Dengue-vírus, az encephalitis vírusok és a különböző fonálféreg fajok. Nálunk a megbetegedések kockázata egyelőre alacsony, de a melegebb, mediterrán országokban már komoly esetszám kötődik hozzájuk: 2007-ben Olaszországban okozott riadalmat a külföldről behurcolt Chikungunya-vírus – ezt a Pó völgyében megtelepedett tigrisszúnyogok terjesztették el, kétszáz regisztrált megbetegedést okozva a környéken. Franciaországban Chikungunya- és Dengue-lázas eseteket írtak a tigrisszúnyogok számlájára, mivel 2010-ben olyanok betegedtek meg, akik nem jártak trópusi-szubtrópusi országokban, ahonnan a betegséget ők hazahurcolhatták volna.
Itthon az MTA nemrég adott ki figyelmeztetést arról, hogy az ázsiai tigrisszúnyog (melyet Európában először Albániában mutattak ki 1979-ben) aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Azért veszélyes, mert legalább 22 féle vírust terjeszthet. Európában ebből a 22 betegségből már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát is tigrisszúnyog példányból, és sajnos potenciális terjesztője a Zika-vírusnak is.
A tigrisszúnyog (vagy ahogyan néhányan, a színe miatt jól asszociálva, de tévesen hívják: zebraszúnyog) viszonylag könnyen elkülönítő a többi csípőszúnyogtól, ugyanis nagyon kontrasztos színezetű, más, ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon – közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpontja.
Magyarország is jelentős mértékben érintett, hiszen a nyugat-nílusi láz vírusának megjelenése óta már minden évben előfordultak humánmegbetegedések, sőt további rendkívül kockázatos vírusok (pl. Usutu-vírus) felbukkanását is kimutatták – írják a kutatók. A 3 új szúnyogfaj meghonosodása az első nagy lépés az új betegségek megjelenése és terjedése felé, de kiválthatja a már jelen lévő kórokozók intenzívebb terjedését is. Ezáltal reálissá vált új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának a veszélye.
Pécsi kutatók szerint este 9 körül van a „szúnyogtámadási csúcs”, ekkor a legaktívabbak a vérszívók. Úgy tűnik, hogy a „nullás” vércsoportúakat egy kicsit jobban kedvelik a szúnyogok a többi vércsoportú embernél.
Friss hír, hogy tigrisszúnyog csípése után Chikungunya-láztól betegedtek meg izlandi turisták Spanyolországban. A hivatalos tájékoztatás szerint egy család három tagján néhány nappal azután jelentkeztek a betegség influenzára emlékeztető tünetei, hogy a kelet-spanyolországi Alicantéban nyaraltak május végén. A Reykjavíkban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok igazolták a fertőzést. A Chikungunya-láz emberről emberre nem terjed, csakis szúnyog terjesztheti. Nincs ellene védőoltás, komolyabb veszélyt a krónikus betegekre, várandós nőkre és csecsemőkre jelenthet.
De nem kell messzire mennünk, van saját, hazai szúnyogunk is, amely képes súlyos betegséget terjeszteni. A foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) – nevéhez hűen – a malária terjesztésében kiváló.
Szintén őshonos szúnyogfajok felelősek a nyugat-nílusi láz itthoni terjesztéséért: vírushordozó költöző madarak vérét szívják, majd onnan egy újabb csípéssel viszik át az emberre a betegséget. 2017-ben 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, 2018-ban már 225-öt, és közülük 15-en meg is haltak! A nyugat-nílusi láz az esetek túlnyomó többségében tünetmentesen zajlik le, 15-20 százalékban viszont hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, arcpirulás, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütések, nyirokcsomó-duzzanatok jelentkeznek. Csupán a fertőzöttek legfeljebb egy százalékánál történik meg, hogy a vírus az idegrendszert is eléri, és akkor agyhártya-agyvelő gyulladás alakulhat ki. Ez szokott halálos áldozatokkal járni.
A sima szúnyogcsípés is tud nagyon kellemetlen lenni, pláne gyermekeknél. A csípés helyén (ha elvakarják, akkor még inkább!) kórokozók is behatolhatnak a bőrbe, ilyenkor akár baktériumellenes kezelést is alkalmazhat az orvos. Magyarországon is irodalmi ritkaságnak számít az életveszélyes állapottal járó szúnyogcsípés okozta allergia, ugyanakkor a lakosság közel 2%-a méh- és darázsméreg allergiától szenved. Ennek tünetei egyértelműen különböznek a normális reakcióktól! Ha valaki allergiás a méh- vagy darázscsípésre, akkor az egész szervezet érintett lesz, nem csak a csípés helye. Enyhébb esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és ödéma alakulhat ki, súlyos esetben viszont életveszélyes állapotba kerül az illető: a szapora szívverés, a vérnyomásesés, a zavartság, a hányás, a hasmenés, az eszméletvesztés, anafilaxiás sokkhoz és halálhoz is vezethet. Kialakulása rendkívül gyors: a csípést követő pár percben is végzetes következményekkel járhat.