Vendég a háznál, valóban öröm?

Közeleg a tavaszi nagytakarítás ideje, a legjobb ilyenkor megmutatni otthonunkat a barátainknak. Esetleg még nyáron, amikor csak a kertbe invitáljuk őket. Hogy kinek mennyire jelent örömet a vendég, inkább a személyiségünktől függ, mint a közmondástól.

Készülődés

Emlékszem, gyerekkoromban magasabb igények szerint kellett rendet tennünk a lakásban, ha a rokonok jöttek látogatóba. Pedig nélkülük sem úsztunk a koszban, na, de hát mindenki érti! Felnőttként viszont azt tapasztalom, hogy ilyen gyorsan nem tudok elpakolni könyveket vagy akár port törölni olyan helyeken, amelyet előtte egy hónapig nem is vizsgáltam a szöszmöszök szempontjából, ha telefonál egy barátnőm, hogy a közelben van és felugrana hozzám.

És igen, aszerint is különbséget teszünk, hogy ki érkezik látogatóba. Visszavezethetném oda, hogy nem mindenkit tisztelünk meg a legnagyobb tisztasággal, ugyanakkor a legtöbbünk értelmezésében ez csak annyit jelent, hogy a közelebbi barátainkkal olyan bizalmi kapcsolatban vagyunk, hogy tudjuk, ők már nem a porcicákról ítélnek meg minket.

Ki vágyik mindig társaságra?

Az énem introvertált része fickándozik télen, amikor senkinek nincs kedve kimozdulni, és még vendégségbe is kevesebben invitálnak vagy indulnak útnak ugyanezen okból. Szeretek a saját gondolataimmal lenni, és csendben elemezni, tervezgetni. Aztán megérkezik a tavasz, és én is egyre többször vágyom társaságra és a szabadba.

Nem árulok el nagy titkot, hiszen a pszichológusok nem győzik hangsúlyozni, hogy az önismeret segít megbarátkozni az egyedülléttel, de ami fontosabb, saját magunkkal. Ezért még jól is érezhetjük magunkat egyedül. Aki viszont nem mer önmagával összezárva lenni, a felszínen evickél, hogy a gondolatai véletlenül se tévedjenek az önismeret irányába, igyekszik a tömeggel sodródni, legyen az akár egy tévéműsor vagy a plázában sétálgatás. Neki örömet okoz, ha vendégsereg jön látogatóba hetente, mert az álarc mögött éneklő tévés bohócok helyett ők vonják el a figyelmét a megoldandó problémákról. Mi ez számukra, ha nem élvezet?

Marasztaló

Ha arra az elhatározásra jutottunk, hogy vendégeket invitálunk magunkhoz, néhány apróságra figyelnünk kell – legalábbis ha azt szeretnénk, hogy többször is visszatérjenek hozzánk a barátaink, rokonaink.

1. 2020. megmutatta, hogy a kézfertőtlenítőnek nem csak a műtők előterében van helye. Tegyünk ki egyet az előszobába, így nem csak mi, hanem a vendégeink is nagyobb biztonságban érezhetik magukat.
2. Ha a cipőjüket levetetjük, tegyünk ki számukra vendégpapucsokat, amelyet használhatnak a lakásban.
3. Higiéniai okokból ne csak a látogatók előtt, hanem utánuk is egyből cseréljük le a kéztörlőt a fürdőszobában.
4. A takarítást ne hagyjuk az utolsó pillanatra, mert a feszültség még bennünk lesz a vendégek érkezésekor. Sőt, azon fogunk gondolkodni, vajon melyik sarkot hagytuk ki, amit ők biztosan észre is fognak venni.
5. Tegyük el a vasalódeszkát, pakoljuk el a gyógyszereket! Ezek olyan dolgok, amelyek már inkább az intim szféránkhoz tartoznak, és nem a vendégekre. A látványuktól viszont zavarba is jöhetnek – például a fiókból kikandikáló óvszeres doboz, vagy a le nem takart, bevetetlen ágy.
6. A családi fotók otthonosabbá varázsolják a lakást, meleg hangulatot árasztanak, míg a túl sok dekoráció inkább riasztónak hathat. Persze ízlések és pofonok.
7. Virág a vázában, vagy a frissen készült sütemény illata? Mindkettő nyerő.
8. Falatkák, italok. A vendégek érezzék, hogy szívesen látjuk őket és az előre egyeztetett ellátásban részesülnek is. Azaz tisztázzuk a meghíváskor, hogy ebéddel, vacsorával vagy néhány falat szendviccsel várjuk őket, így nem számítanak fölöslegesen másra, mint amit kaphatnak.
9. Talán a legfontosabb, hogy mosolyogva fogadjuk őket az ajtóban és ha lehet, az otthoni nézeteltéréseket se előttük tárgyaljuk meg, ne veszekedjünk! Ez utóbbi a kulcsa, hogy egy ideig ne lássuk őket viszont. Kivéve, ha párterápiás jelleggel érkeznek, mert nekik is van mit megbeszélniük egymással, társaságban pedig lehet, hogy sikeresebb?
10. Ne kérdezgessük sűrűn, az elejétől, hogy meddig maradnak és ne figyelmeztessük őket, hogy ha elindulnak, akkor még elérik a 17:35-ös távolsági buszt! Célravezetőbb előre egyeztetni, meddig tudjuk őket vendégül látni.

Vannak tárgyak, gesztusok és hangulatok, amelyek marasztalják a vendégeket. Persze ezek nem csak az önmagunkkal meglévő harmóniát tükrözik, hanem azt is, hogyan járunk a vendégeink kedvében, mennyire fogadjuk őket szívesen az otthonunkban. Azonban vannak látogató-riasztó trükkök is, amelyekkel játszhatunk, de gondoljuk át, hogy megéri-e? Hosszú távon talán célravezetőbb, ha elmondjuk, amit szeretnénk és nem a másik fantáziájára bízzuk, mit ért meg a célozgatásainkból, mikor látjuk őt legközelebb tárt karokkal.

WR