Főleg a közösségi médiában jön szembe az emberrel számos olyan információ, amely nemhogy nem fedi a valóságot, de még akár ártalmas is lehet. Összeszedtünk párat – felhasználva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos információit is!
Ha jön a meleg, majd véget ér a járvány!
Nem. Az újtípusú koronavírus, mely a COVID-19 betegséget okozza, meleg és párás klímában is terjed. Az eddigi kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vírus mindenhol képes szaporodni, klímától függetlenül. Épp ezért kell védekezni ellene mindenhol.
Megelőzhető a fertőzés, ha fertőtlenítő szert spriccelünk magunkra?
Nem. A vírusfertőzés jelenleg nem előzhető meg, a fertőzés kockázata viszont csökkenthető. A legjobb módszer ehhez jelenleg a gyakori kézmosás vagy alkoholos fertőtlenítés, mivel ez elpusztítja a kórokozókat, amik a kezeden lehetnek. Tanuljuk meg, hogy „koszos” kézzel nem nyúlunk a szemünkhöz, orrunkhoz, szánkhoz. Ez a vírus légzőszervi betegséget okoz, ami aztán legfőképpen cseppfertőzéssel terjed tovább. A cseppek akkor keletkeznek, amikor a beteg tüsszent vagy köhög. A kockázat csökkentéséhez tartozik, hogy ne létesítsünk kontaktust köhögő, tüsszögő emberrel! Az viszont nem előzi meg a fertőzést, ha klórt vagy háztartási fertőtlenítőszert spriccel valaki magára vagy a ruhájára. Az ilyen folyadékok használata a ruháknak árt (ez a kisebb baj), a nagyobbik baj az, hogy a nyálkahártyának és a bőrnek rosszat tesz! Ezek a felületek fertőtlenítésére használhatóak – de csak az előírásokat betartva!
A hideg és a meleg nem öli meg a vírust
Nincsen olyan megfigyelés, kutatás, amiből arra következtethetünk, hogy a hideg időjárás meg tudja öni az új koronavírust. A normális emberi testhő 36.5 és 37 fok között marad a hidegben is, a külső hőmérséklettől függetlenül, a vírus bennünk szaporodik, a hideg, nedves környezetet pedig szereti. (Persze fagyban elpusztul, ha nem jut be az emberbe.) A meleg levegő, ami a kézszárítóból kijön, önállóan nem képes elpusztítania kórokozókat, de csak alapos kézmosás után használjunk meleg levegős szárítót, mert ellenkező esetben még szét is szórjuk a kezünkről a kórokozókat.
Veszélyes a (tömeg)közlekedés a koronavírus terjedése szempontjából?
Minél hosszabb ideig utazik valaki bezárva olyan eszközön, ahol nincs igazi légcsere, annál nagyobb a kockázata annak, hogy ha vírusgazda is van ott, akkor a kórokozóit más is belélegzi. 2 méteren kívül, vagy 15 percnél rövidebb idő alatt a kockázat még mérsékeltnek mondható.
Védelmet nyújt a fertőzés ellen az orr sós öblögetése?
Nem. Nincsen bizonyíték rá, hogy a sós öblögetés védelmet nyújtana az új koronavírus ellen! Arra van limitált bizonyíték, hogy a közönséges náthából való felépülést segítheti, gyorsíthatja. A légzőszervi betegségek megállítására azonban nem alkalmas.
Ha fokhagymát eszünk, az védelmet nyújt a COVID-19 ellen?
A fokhagyma egészséges élelmiszer, és lehetnek bizonyos antimikrobiális tulajdonságai, főleg in vitro, tehát petricsészében. Ha ott rakunk fokhagymára vírusokat, baktériumokat, akkor azok elpusztulhatnak. Ugyanez a gyomrunkban viszont nem történik meg, különösen azért, mert a vírus légutakinkban terjed, ha a fokhagyma oda kerül, az már régen baj! Egyszóval semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ettől a betegségtől megvédene a fokhagyma fogyasztása.
Csak idősekre veszélyes az új típusú koronavírus?
Igen is, meg nem is. Attól függ, mit nevezünk veszélynek. Bármilyen korosztályt megfertőzhet a vírus, tehát a kórokozó bármely korosztályba tartozó személyben képes szaporodni. Viszont az idősebbek és a krónikus betegek (krónikus légzőszervi betegségben, cukorbetegségben, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, daganatos betegek) veszélyeztetettebbek, és a vírus által kiváltott tüdőgyulladás vagy egyéb betegség náluk okoz a legnagyobb arányban halálozást! A 2020 február végi adatok szerint a 60 éven felülieknél 3,6% a halálozás, a 70 éven felülieknél 8,5% és a 80 éven felülieknél már 15%. A WHO azt ajánlja, hogy minden korosztály használja a védekezés összes eszközét! Azért is, mert a tünetmentes fiatalabb, egészségesebb populáció hurcolja a vírust, és tovább adhatja a fogékony idős, beteg, veszélyeztett közösségnek!
Az antibiotikumok használhatóak ennek a betegségnek a kezelésére?
Nem, sajnos nem. Az antibiotikumok csak baktériumokra hatnak – ezt a betegséget vírus okozza. Ha viszont kórházba kerül valaki ezzel a betegséggel, akkor az orvostól kaphat akár antibiotikumot is a szövődményként fellépő betegségek elkerülésére vagy kezelésére. Tehát nem magát az új koronavírust támadják ilyenkor antibiotikummal, hanem más, ezzel együtt megjelenő bakteriális betegségeket kezelnek vele, hogy a gyógyulás esélye nagyobb lehessen.
Van bármilyen, külön ennek a betegségnek a kezelésre, valamint megelőzésre kifejlesztett gyógyszer?
Sajnos most (2020. március közepén) még nincs. Akik megfertőződtek, azok megfelelő ellátást kapnak az orvosoktól a tünetek enyhítésére, a szövődmények kezelésére, az állapotromlás megakadályozása céljából. Sem vitamin, sem étrend-kiegészítő, sem csodaszer, sem gyógynövény, sem bevett vegyianyag, sem homeopátiás szer nem előzi meg és nem gyógyítja ezt a betegséget. Egyelőre másfajta, szintén vírusos betegségekre használt gyógyszerekkel és azok kombinációjával próbálkoznak. A szervezet végül maga öli meg a vírust – ha addig él még a beteg anélkül, hogy összeomlana például a keringése. A gyógyszerfejlesztés zajlik, utána még klinikai tesztelés is lesz, mielőtt használatba vehetik. A WHO segíti és támogatja ezt a munkát, mint ahogy a vakcina kifejlesztését is!
Összefoglalva: kerülje a zsúfoltságot! Aki teheti, dolgozzon otthonról! Gondoljon az idős hozzátartozóira, védje őket is, vásároljon be helyettük, rendeljen házhoz neki bevásárlást. Ne puszilkodjon, ne ölelje meg az utcán a másikat, ne fogjon kezet a találkozáskor. Ne nyúljon az arcához, szeméhez, orrához, ha előtte (utcán, buszon, boltban) tárgyakhoz nyúlt. Ne terjesszen rémhíreket, pánikot! Figyelje a hivatalos tájékoztatást és tartsa magát ahhoz!
És végül: ne akarjon okosabb lenni a járványügyi szakembernél, az infektológusnál. Az is szakma, komoly szakma, az egyik legkomolyabb. Ne kérdőjelezzük meg, amit a magyar járványügyi szakemberek, vagy a WHO mond. Ha tudunk angolul, olvassuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) https://www.who.int/, a magyarul általában az Egyesült Államok Járványügyi Központjának nevezett (Centers for Disease Control and Prevention) szervezet https://www.cdc.gov és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) https://www.ecdc.europa.eu/en kiadványait. Ne üljünk fel szóbeszédnek, csak ellenőrzött, hiteles forrásból tájékozódjunk – a hazai hatóságok az állásfoglalásaikat, javaslataikat, az aktuális betegszámot a https://koronavirus.gov.hu/ oldalon teszik közzé. A Magyarországon kihirdetett járványügyi vészhelyzettel kapcsolatos kormányrendeleteket pedig a Magyar Közlönyben lehet olvasni: https://magyarkozlony.hu/.
Kisebb, ismeretlen nevű portálokon megjelenő „hírekkel” kapcsolatban legyünk óvatosak, nézzük meg az impresszumot és keressünk rá interneten, hogy nagy, komoly portálok is lehozták-e a hírt. És végül: vigyázzunk egymásra és magunkra!
Kéky Kira
