Az elhízás egy betegség. Ez az egyik legfontosabb dolog, amit tudni kell. Persze nem mindegy, mennyire van valaki elhízva, mert a pár kilós többlet csupán esztétikai probléma – akkor válik betegséggé, ha olyan mértékű túlsúlyt vagy zsírtöbbletet hordozunk, amennyi már kihat az egészségi állapotunkra. Az orvosok általában akkor jelentik ki, hogy valaki elhízott, ha magas a testtömegindexe.
A testtömegindex (MBI) egy olyan mérőszám, amelyet az orvosok annak a megállapítására használnak, hogy az illető az életkorának, nemének és magasságának megfelelő testtömeggel rendelkezik-e. Ha a BMI értéke 25 és 29,9 közé esik, akkor az azt jelzi, hogy az illető már túlsúlyos. A 30 vagy afölötti BMI érték alapján valószínűsíthető az elhízás – a számok extrém magasak is lehetnek, 60-70-es BMI-vel is élnek emberek Magyarországon.
Persze az egészséges testtömeg és testforma megállapításában más tényezők is szerepet játszanak: olyanok, mint a derék-csípő arány, a derék-testmagasság arány vagy az, hogy mekkora a test zsírtartalma és azon belül hol halmozódik fel a zsír. Ha valaki elhízott, akkor az – azon kívül, hogy már ez maga betegségnek számít – további betegségek kockázatát is növeli: például a metabolikus szindrómáét, az érelmeszesedését és sajnos néhány rákfajtáét is!
A testsúly szinten tartására vagy épp a fogyásra, az elhízás mértékének csökkentésére vagy megelőzésére a diéta és a testedzés kombinációja az egyik módszer. Vannak azonban olyan emberek is, akiknek már műtétre van szükségük arra, hogy fogyni tudjanak.
Az elhízás egyik oka: túl sok kalória
Sajnos, ha valaki több kalóriát fogyaszt, mint amennyi energiára szüksége van, akkor a szervezete a többletkalóriát zsír formájában raktározza el. Ez – hacsak nem speciálisan pörgős az anyagcseréje – túlsúlyhoz, később elhízáshoz vezet.
Az alábbi ételek növelik a súlygyarapodás kockázatát:
– gyorsételek,
– az olajban vagy zsírban sült ételek, például a sültkrumpli,
– zsíros húsok és húskészítmények,
– a túl sok tejtermék,
– hozzáadott cukrot tartalmazó ételek, mint például a sütemények, az előre elkészített, reggelire való gabonaszeletek és a kekszek,
– a rejtett cukrot tartalmazó ételek, mint például a ketchup, jó néhány konzerv és előre csomagolt élelmiszer,
– édes gyümölcslevek, cukrozott üdítők és alkoholos italok,
– magas szénhidráttartalmú ételek, például a kenyér és a péksütemények.
Ha túl sokat fogyasztunk ezekből és mellette keveset mozgunk, akkor az súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezet. Ha valaki jól állítja össze a táplálkozását és sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és vizet fogyaszt, még mindig ki lehet téve a súlygyarapodás veszélyének, ha a mennyiség túl nagy. És – sajnos – genetikai okok is növelhetik az elhízás kockázatát.
Az elhízás másik oka: ülő életmód
Manapság sokkal jellemzőbb ránk az ülő életmód, mint szüleinkre vagy a nagyszüleinkre, mivel az irodai munka jellemzőbbek, mint a kétkezi munka, a szórakozás egy része otthoni időtöltéssé vált (tévé vagy számítógép előtt) és sokan mindenhová autóval járnak gyaloglás vagy a kerékpározás helyett.
Márpedig minél kevesebbet mozgunk, annál kevesebb kalóriát égetünk el. A fizikai aktivitás ráadásul nem csupán a konkrét kalóriaégetést segíti, hanem a hormonrendszerünk működésére is hatással van: azt is befolyásolja, hogyan hasznosítja a szervezet az elfogyasztott élelmiszert.
Számos tanulmányban bebizonyították már, hogy a fizikai aktivitás segít az inzulinszint stabil szinten tartásában, és ez azért fontos, mert az instabil inzulinszint (tehát az inzulinszint ingadozása, kiugrása) testsúlygyarapodást okozhat.
Azt persze fontos tudni, hogy a fizikai aktivitás nem csupán edzőtermi tréninget jelenthet. A fizikai munka, séta, kerékpározás, lépcsőmászás vagy a házimunka is annak számít. Azonban a mozgásforma és annak intenzitása fontos tényező a siker szempontjából.
Az elhízás harmadik oka: a kevés alvás
Egy kutatásban bebizonyították, hogy az alváshiány növeli a súlygyarapodás és az elhízás kockázatát. A kutatók 28 ezer gyermeket és 15 ezer felnőttet vizsgáltak az Egyesült Királyságban 1977 és 2012 között, és levonták azt a következtetést, hogy az alvásmegvonás jelentősen növeli az elhízás kockázatát a felnőtteknél és a gyerekeknél egyaránt. A gyermekeknél már 5 éves kortól kimutatható ez a hatás. A kutatócsoport szerint az alvásmegvonás azért vezet elhízáshoz, mert olyan hormonális folyamatok indulnak el miatta, amelyek növelik az étvágyat. Ha valaki nem alszik eleget, a szervezete ghrelint termel, ez pedig olyan hormon, amely növeli az étvágyat. Ugyanakkor az alváshiány alacsonyabb leptintermelést okoz, pedig ez hormon elnyomja az étvágyat.
Az elhízás tehát komplex probléma, megoldása sem egyszerű, bonyolultabb a „ne egyél annyit, mozogj többet!” szlogennél. Alapvetően sok területen kell egészséges szokásokat kialakítani és akkor van esélyünk arra, hogy a testsúlyunk a normális tartományba kerül és ott is marad.
Kéky Kira
