A mikrobiom a szervezetünkben, azzal összhangban élő mikroorganizmusok összességét jelenti. Számuk nagyságrendileg 100 billió, össztömegük pedig eléri a másfél-két kilogrammot. A szervezet különböző területein oszlanak meg, mint a szájüreg, a felső légutak, a genitáliák, és a bőr, a legnagyobb mennyiségben azonban a béltraktusban, azon belül is a vastagbélben találhatók meg. A human mikrobiom legfőbb jellemzője a sokszínűség: több száz, olykor több ezer különböző faj alkotja.
A mikrobiom szerepe
A mikrobiom és a human gazdaszervezet szoros, kétirányú kapcsolatban áll egymással. Léteznek a szervezet egészséges működése szempontjából elengedhetetlen mikroorganizmusok. Ide sorolhatjuk a vitaminok termeléséért felelős baktériumokat, vagy a bélflóra azon összetevőit, melyek összetett szénhidrátok lebontása által a cukoranyagcsere egyensúlyának megtartásában játszanak szerepet. Ugyanakkor léteznek kártékony, különféle betegségek kialakulásával összefüggésbe hozható baktériumok. Ma már tudjuk, hogy például az érelmeszesedés folyamatának beindításáért ilyen, kártékony mikroorganizmusok által termelt bakteriális anyagcseretermékek felelnek.
A mikrobiom összetételének nagy variábilitása nagyban hozzájárul az emberek sokszínűségének, egyedi érzékenységének, betegségre való hajlamának alakulásához. Tudományos kutatások alapján egyre több betegség kialakulásának hátterében derül fény a mikrobiom összetételének jelentőségére. A teljesség igény enélkül az alábbiakban felsorolunk ezek közül párat.
Elhízás
A nyugati típusú étrend jellemzői a magas kalóriabevitel, a finomított szénhidrátok, az állati eredetű zsiradékok és a vöröshúsok aránya, mely alacsony növényi rost fogyasztással és kevés testmozgással párosul. Ennek köszönhetően a vastagbélben olyan bélflóra alakul ki, melyben emelkedett az összetett szénhidrátok bontását végző baktériumok illetve a patogén anyagcsere-termékeket termelő baktériumok aránya. A bélflóra megváltozásának következtében károsodik a bél barrier funkciója, így a bakteriális metabolitok, endotoxinok a szisztémás keringésbe kerülnek. Étkezést követően fokozott inzulinválaszt váltanak ki, a szervezet homeosztázisa pedig az energiaraktározás, a zsírfelhalmozás irányába tolódik el, ami elhízáshoz, inzulinrezisztenciához, kettes-típusú cukorbetegség kialakulásához vezet.
Cukorbetegség
Az elhízásnál említettük, hogy a mikrobiális flóra változása milyen molekuláris mechanizmusok révén vezet a cukorbetegség kialakulásához. Azonban a mikrobiom jelentős szerepét támasztja alá az a több mint tízezer mintát vizsgáló tudományos kutatás is, mely szerint a vércukorszint normál tartományban tartása önmagában nem elegendő a cukorbetegség hosszútávú szövődményeinek, mint például a retinopathia, a krónikus lábszárfekélyek, vagy a nephropathia megelőzésére.
Emésztési zavarok
Az emésztőrendszeri panaszok, mint például a puffadás, a székrekedés, a hasmenés, hátterében egyre több klinikai vizsgálat igazolja a megváltozott mikrobiom szerepét. A mikorbiom hatással van a bél motilitására, ezáltal a bél tranzitidőre, mely révén szerepet játszik hasmenés, illetve székrekedés kialakulásában. A mikrobiom változása áll a viscerális hiperszenzitivitás kialakulása hátterében is, ami klinikailag puffadás és hasi fájdalom képében jelentkezik. A bélflóra hatással van továbbá a bél szekretoros működésére is, ugyanis a poliszacharidok és epesavak bakteriális bontásából származó metabolitok képesek stimulálni egyes ionok szekrécióját, amit víz kiválasztás követ, ami összességében hasmenésként manifesztálódik.
Magas vérnyomás
A közelmúlt kutatási eredményei némiképp átformálták a magasvérnyomás-betegség kialakulásával kapcsolatos hipotézisünket. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a nagyarányú vöröshús fogyasztás hatására átalakuló bélflóra olyan bakteriális anyagcseretermékeket (TMAO) termel, melyek felszívódva, a szisztémás keringésbe jutva elindítják az érelmeszesedés folyamatát: fokozzák az érfalakban a koleszterin lerakódását, a meszes plakkok kialakulását, végső soron pedig a magasvérnyomás betegség kialakulását. A magas TMAO-szint hosszú távon korrelál kardiovaszkuláris szövődmények kialakulásával, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a szívelégtelenség.
A jó hír
A korábbi mikrobiológiai tenyésztési eljárásokkal azonban a ma ismert bélflóra csupán 1%-a volt azonosítható, azonban a széklet genomikai vizsgálatok révén a mikróba közösség pontos összetétele meghatározható. A jó hír az, hogy a megváltozott mikrobiom helyreállítható, ezáltal egészséges állapot megőrizhető, a kórállapotok pedig visszafordíthatóak.