A poszt-Covid vagy long-Covid egészen változatos, az általános életvitelt megnehezítő tüneteket képes produkálni azok között, akik a súlyos fertőzésen estek át. Sajnos az is előfordulhat, hogy a tünetek hullámzóan jelentkeznek, újra és újra felbukkanhatnak, illetve a gyógyulás után valaki újrafertőződik.

Itt a 4. hullám, emelkednek az esetszámok, egyre magasabb számokat hallunk a napi tájékoztatókban. Bár ez a hullám egyértelműen az oltatlanok körében tarol, kerülnek be kórházba oltottak is: ám ők javarészt enyhe, esetleg közepes állapotban, csupán 1-2 esetben fordul elő, hogy a teljes oltási soron átesettek közül valaki lélegeztetőgépre kerüljön, vagy akár belehaljon a fertőzésbe. Ezeknek az eseteknek a hátterében gyakran eleve idős kor, illetve fennálló krónikus betegség áll, és emiatt a beteg általános állapota rosszabb, így a koronavírus legyőzése is nehezebb.

Oltottak, oltatlanok

Ha a súlyos esteket, illetve a lélegeztető gépre került betegek arányát nézzük, akkor a tapasztalatok szerint 7-8 oltatlanra jut 1 oltott beteg – ez a járvány egyértelműen az oltatlanok között okoz nagyobb esetszámot. (Sajnos most, 2021 október végén Magyarországon csak körülbelül 60 százalékos átoltottság van – erre nem lehetünk büszkék, és ez okozza, hogy a 4. hullám erősen meg fogja terhelni az egészségügyi ellátórendszert.)

Az orvosok tapasztalatai szerint egyébként egyre fiatalabbak a fertőzöttek: mivel az idősek között magasabb az átoltottság, ezért az új, Delta variáns a maradék, még védtelen populációt fenyegeti. Ami változott az eddigiekhez képest: a nem oltottak esetében a fertőzést követően az eddiginél hamarabb, akár másfél-két nap alatt is kialakulhatnak a tünetek. Ami viszont pozitív változás: mostanában az érintettek nem húzzák az időt, hamarabb fordulnak orvoshoz, a gyorstesztek (negativitás esetén PCR-teszt) kimutatja a fertőzést, és az illető időben karanténba kerül állapotromlás esetén hamar jut megfelelő orvosi ellátáshoz.

Delta variáns

A most cirkuláló Delta variáns egyébként még tartogathat meglepetéseket: még nem tudjuk, súlyosabb járványt okoz-e, vagy csupán a terjedési sebessége és fertőzőképessége nagyobb-e. Ráadásul nehéz felismerni a koronavírusnak ezt a fajtáját, mert gyakran „elkent” tünetei vannak: nem típusosak, jobban beleillenek egy sima náthába vagy összekeverhetőek a most kezdő influenzával. Így lehet, hogy sokan lesznek, akik úgy esnek át a fertőzésen, hogy annak nem lesznek tudatában – viszont sajnos ők is tovább adják a vírust akár olyanoknak is, akik oltás nélkül, a nagy rizikócsoportba tartozóként súlyosan megsínylik a fertőzést.

Épp ezért nagyon fontos a közösségi tereken a maszk használata, ráadásul a helyes maszkhasználat, ami egyrészt azt jelenti, hogy a maszknak takarnia kell a száj mellett az orrot is, mivel a vírus számára az orr és a szem a legfőbb belépési kapu. Emellett a textilmaszkok helyett érdemes most FFP2-es maszkot választani, mivel az kifelé és befelé is elég jó védelmet biztosít.

Gyógyulás után: poszt-Covid

Amennyiben valakinél a fertőzést követő 3 hónap múlva is maradnak tünetek, mindenképp indokolt felkeresnie a számos poszt-Covid ambulancia egyikét. A problémák egy részére van már segítség, terápia, és egyre több információ gyűlik össze arról is, hogy az életminőség romlását jelentő tünetek idővel múlnak-e, vagy örökre megmaradnak.

A koronavírus-fertőzés utáni egyik leggyakoribb tünet az elveszített szaglásérzékelés, tapasztalatok szerint az ízérzékelés hamarabb visszatér, a gyenge szaglás (vagy más, hamis szagok érzése) viszont tovább megmarad, sajnos nem ritkán véglegesen rögzül a probléma.

A poszt-Covid által okozott memóriazavar, feledékenység is javítható, első körben egy laborvizsgálattal érdemes tisztázni, hogy nem áll-e a hátterében valamilyen vitamin- vagy ásványianyag-hiány, célszerű áttekinteni az alvási szokásokat is, mivel alvászavar is okozhat ilyen tüneteket. Ha ezek kizárhatók, akkor neuropszichológushoz érdemes fordulni, aki mentális rehabilitációt végezve tudja csökkenteni a panaszokat, ajánlatot tehet mozgásterápiára is. Ám az is előfordulhat, hogy igazából krónikus fáradtság szindróma áll a háttérben, ez pedig egészen más kezelést igényel.

Gyermekek panaszai Covid fertőzés után

Főleg a kisebbek nem igazán tudják maguktól elmondani, ha Covid után tünetei maradnak fenn, és poszt-Covid tünetek jelentkezhetnek gyermekeknél enyhe, könnyen átvészelt koronavírus-fertőzés után is. Épp ezért itt a szülőknek kell megfigyelniük, hogy a gyógyulást követően a gyermeküknek megváltoznak-e az étkezési, alvási szokásai, esetleg az erőnléte, aktivitása, teljesítménye. Amennyiben ebben negatív változás állt be, akkor a gyermekek számára létrehozott poszt-Covid ambulanciára kell beutalót kérni.

Kéky Kira

Előző cikkGyertyakészítés az otthon melegéért
Következő cikkZsírmáj – nem csak alkoholtól