Hazánkban évente 15-17 ezer új megbetegedést regisztrálnak, a nyilvántartott asztmás betegek száma 128 ezerről 290 ezerre nőtt az elmúlt közel két évtizedben – tudhatjuk meg az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet által gyűjtött adatokból. Becslések szerint azonban kb. háromszor annyian szenvednek ebben a légúti megbetegedésben.
Az asztma véglegesen nem gyógyítható krónikus betegség, de preventív gyógyszeres terápiával a rohamok megelőzhetők, ill. ritkíthatók, így az érintettek az egészségesekhez hasonlóan teljes életet élhetnek, és csak ritkán szorulnak kórházi kezelésre. Azoknak az allergiás náthás („szénanáthás”) betegeknek, akik szem-és orrtüneteik mellett köhögnek is, érdemes mielőbb tüdőgyógyászhoz fordulniuk, mert a köhögésük már inkább asztmára utaló tünet.
Az asztmás betegeknél a hörgők folyamatos gyulladt állapotban vannak, így a beteg minden ingerre fokozottan reagál, ez pedig fulladásos rohamhoz vezethet. Fenntartó kezelésként a legtöbb asztmás inhalációs kezelést kap, ez esetben egy kis készülék segítségével a gyógyszer nagy része belégzéssel juttatható a szervezetbe, és közvetlen a tüdőben fejti ki hatását. Tablettával kiegészíthető a kezelés, sőt bizonyos esetekben elegendő csak a tabletta.
Rohamoldó kezelésként gyors hatású hörgőtágító gyógyszert tartalmazó inhalátort használnak a betegek. Heti kettőnél több roham esetén változtatni kell a napi rendszerességgel alkalmazott gyógyszeres fenntartható kezelésen, aminek célja a gyulladás csökkentése, a légzésfunkciós értékek javítása, az asztmás rohamok számának és súlyosságának csökkentése. Személyre szabott gyógyszeres kezeléssel, helyes életmód megválasztásával és a rohamokat előidéző anyagok kerülésével elérhető, hogy asztmával is teljes életet lehessen élni.
