Étkezési trendek jönnek-mennek, a superfoodok évente adják át egymásnak a stafétabotot. Vannak azonban évszázadok óta jól bevált tápláló növények, amelyek marketingje kicsit megkopott. A krumpli fogyasztásának csökkentéséről például évtizedek óta hallunk, mégis érdemes olykor a bevásárló listánkhoz adni.
Eredete
A tudósok egyik csoportja Perut jelöli őshazának, ahol a burgonya 5-8000 éve mezőgazdaságuk része lehet, míg mások a Chilébe helyezik át az eredetet az ott talált leletekre hivatkozva, hiszen a chileiek valószínűleg már 13 000 éve is ehették a krumplit. A Dél-Amerikából származó növény gyorsan a szegények eledelévé vált a mi kontinensünkön is. 1540 környékén Francisco Pizarro mutatta be elsőként V. Károly spanyol uralkodónak a kezdetekben helytelenül felhasznált pityókát. Ugyanis a növény levele és szára keserű ízű, nagyobb mennyiségben mérgező is, az emberi fogyasztásra alkalmas gumóját pedig figyelmen kívül hagyták. Ezért ekkor még nem tett szert nagy közkedveltségnek. A burgonyát egy 1597-es leírás szerint a Kanári-szigeteken kezdték termeszteni először Európában. Magyarországon az 1600-as években jelent meg és nálunk is idegenkedve fogadták. II. József uralkodása alatt vált kedveltté fogyasztása, amikor az uralkodó adómentessé tette a termesztését.
Jelene
2020-ban összesen 55,3 milli tonna burgonyát szedtek az EU-ban. Németország volt a legnagyobb termesztő, az EU termelésének 21,2 %-a származik tőlük. Lengyelország 16,4 %-kal, Franciaország 15,7 %-kal, Hollandia 12,7 %-kal és Belgium 7,2 %-kal került az élvonalba ebben az évben. Ez az öt tagállam az EU termelés közel 75 %-át adták. Hazánkban 291,6 ezer tonna termett, amely az EU-s termelés 0,5 %-át teszi ki. (Forrás: eurostat)
Magyarországon 2019-ben 13 287 hektáron termeltek burgonyát, a betakarított összes termés 343 542 tonna volt. A KSH adatai alapján ez országosan 23 760 kg/ha termésátlagot jelent. Érdekesség, hogy a 2000-es évben a betakarított terület nagysága 46 743 hektár, a betakarított összes termés 863 511 tonna volt. (forrás: KSH)
A termelés visszaesése az árakra is hatással volt. Az Európai Unióban átlagosan 20,5 %-os emelkedés volt mérhető, és a drágulás a kelet-közép európai régióban volt a legmagasabb.
Miért szeretjük?
A burgonya 78 %-a víz, 16 % szénhidrát, 2,1 % rost, 2 % fehérje és 0,1 % zsír. Világszerte közel 5000 burgonyafajta található, amelyeknek a kinézete is igen változatos: hosszúkás vagy kerek, lehet fehér rózsaszín és lila színű. A sárga édesburgonya az utóbbi években nagy népszerűségnek örvend, köretként vagy főételként egyre több alkalommal találkozhatunk vele.
A burgonya évszázadokkal ezelőtt az adómentes termesztés lehetősége miatt az olcsó élelmiszerek közé tartozott, ezért a szegény emberek eledelévé vált. Az árát tekintve a 21. században is az olcsóbbak közé tartozó eledel, amely egész évben elérhető és változatosan elkészíthető. Ha nem csak az ízére figyelünk, a benne lévő vitaminok és ásványi anyagok is érdemessé teszik a fogyasztásra. A, B1, B6, C-vitamin, vas, magnézium, kálium, antioxidánsok is megtalálhatók a gumós növényben. A krumpli a gyors szénhidrátok közé tartozik, azonban nem szabad emiatt kiiktatnunk az étkezésünkből. A felszívódás ugyanis mindig függ az elkészítéstől és attól is, hogy például mihez esszük. Hússal és salátával fogyasztva már rost és fehérje is kerül a tányérunkra, a krumpli által okozott vércukorszint-emelkedés pedig alacsonyabb lesz, mint magában fogyasztva. Kerüljük a bő olajban vagy zsírban való elkészítést, előnyösebb önmagában a sütőbe tenni vagy párolni.
Wágner Rózsa