A technika fejlődésével változnak a szokásaink, a nagyüzemű fogyasztásösztönzés hatására pedig egyre több pénzt költünk. Legalábbis, ha nem erősítjük az ellenállóképességünket. Amely, lássuk be, nehéz, hiszen a vásárlás kényelmes a fotelből.

Csak számok?

Cikkszám, mennyiség, összeg forintban, dollárban vagy euróban. Ezek mind számok, amelyekkel az online vásárlás során találkozhatunk. Nincs viszont tapintás, ruha- és cipőpróba, kóstoló vagy illat. A 21. század mégis el tudta érni, hogy a vásárló úgy higgyen a hirdetéseknek és a képernyőn megjelenő fotóknak, videóknak, hogy azért pénzt is adjon. Persze manipulálnak nap mint nap, a keresőbe beírt termékek reklámjai napokig megjelennek a közösségi média felületein is.

Az internethasználók aránya Magyarországon 2005. évi 37%-ról 2020-ban 85%-ra emelkedett a 16-74 éves lakosok vizsgálata alapján. Az interneten vásárlók 7,1%-a vett valamit online egy éven belül a 2006-os évben, míg 2020-ban ez a szám eléri a 60%-ot is (forrás: ksh.hu). A nők nagyobb része ruhát, a férfiaké pedig elektromos berendezéseket vásárol az internet segítségével.

A 2020-as év persze külön lökést adott az online térnek, hiszen a Corona-vírus járvány a személyes találkozások háttérbe szorítását követelte. Ennek eredménye, hogy sokkal többen rendeltek online élelmiszert is, mint az ezt megelőző időszakban.

Mi változik ezzel a trenddel együtt?

A ’80-as években még nyüzsgő körutak hangulata a plázákkal és multik megjelenésével nagy mértékben változott, hiszen a „korzózók” áttértek a bevásárlóközpontokba. A kisebb boltok bezártak, mert a csökkenő forgalom már nem tudta kitermelni a rezsit és az ott dolgozók bérét. A gazdasági növekedés természetesen nem elhanyagolható kérdés, de az üres boltok látványa lehangoló.

Átalakul az emberek közötti kommunikáció igénye is, mert egyre kevesebb alkalommal lesz szükségünk élő szóban közölnünk a mondandónkat. Nem csak introvertáltabbak leszünk, hanem talán félénkebbek is a személyes megjelenést és megszólalást illetően. Ugyanakkor sokan gátlástalanabbak az „arc nélküli” jelenléttel, növekszik az indulatosság és a közönséges stílus is. Remélhetőleg, legalább a személyes megjelenésekkor ezek a megnyilvánulások rejtve maradnak, online pedig letilthatjuk őket.

Öko-lábnyom

A szállítás sokszor kontinenseken át történik, a CO2 kibocsátás ezért kifejezetten magas. A házhozszállítás során használt csomagolóanyag sokszor műanyag, amivel kitömik a dobozt vagy borítékot, hogy a küldött áru ne sérüljön, enyhébb esetben pedig papírt használnak. A visszaküldött áruk nagy része a szemetesben végzi függetlenül attól, hogy milyen okból került újra a feladóhoz. De akkor hogyan lehetünk tudatos online vásárlók?

  1. Alaposan gondoljuk át, hogy valójában szükségünk van-e az adott termékre!
  2. Biztosan nem tudjuk beszerezni a környező boltokban?
  3. Ha ételt rendelünk házhoz, válasszuk a fémdobozos lehetőséget az egyszer használatos műanyag helyett!
  4. Olvassuk el a vásárlói véleményeket, hogy minél több hibalehetőséget kizárhassunk!
  5. Ha már rendelünk, tegyünk az online kosarunkba több terméket – így egy szállítással kevesebb CO2 kibocsátás lesz.
  6. Járjunk utána, hogy a csomagolás lehetőség szerint környezetbarát anyagból legyen.
  7. A kiszállítás időpontjának egyeztetése csökkenti a fölösleges újra szállítás esélyét.
  8. Ha nem kicsi lett a pulóver, visszaküldés előtt kérdezzük meg a barátokat és kollégákat, nekik megfelelő-e a méret, megvennék-e tőlünk. Ezzel az áru kidobását előzhetjük meg.
  9. Ne dőljünk be a mennyiségi kedvezményeknek: „vásároljon 3-szor az évben, a 4. szállítási költségét mi álljuk”. Így olyan terméket is meg fogunk venni, ami valójában nem is hiányzott volna.

Az online vásárlásnak persze vannak előnyei is. A vásárlói értékelések az árucikkek és a szolgáltatások terén is hasznosak, ezek tanulmányozása például egy szállás kiválasztásánál sokat segíthet az enter billentyű lenyomása előtt. Az árak összehasonlításához sem szükséges órákon át rónunk a boltokat, elegendő hozzá néhány perc. A krumplis zsákot is felhozza az áruszállító, nem rokkan bele a derekunk a cipekedésbe. A környezettudatosság a minimalizmust vonzaná, míg a fogyasztásösztönzés magas fordulatszámon pörög. Ahogy az élelmiszereknél, a többi áru tekintetében is nézzük meg mindig, mire van igazán szükségünk, és azt lehetőség szerint a néhány kilométeres környezetünkből szerezzük be.

Wágner Rózsa

Előző cikkA veszprémi vártól a Balatonig
Következő cikkAz ADHD-s gyerek – tehetséges, okos, de nehéz vele élni