A tavaszi depresszió előfordulása noha nem túl gyakori, viszont az érintetteknek meglehetősen nehezen viselhető. Ezt az állapotot szezonálisként is definiálják, mondván, évente azonos időszakban jelentkező betegségről van szó. És fontos tudni, hogy létezik őszi-téli depresszió, amiben a tünetek éppen az ellentétjei a tavaszi-, nyári megélteknek.
Ugyan embertársaim általában a búskomor tél végét nagyon élvezik, mégis azt olvasom, hogy áprilisban, májusban több az öngyilkosság, mint amúgy az esős, ködös, hideg télben. Hihetetlen, hogy a természet ébredésével, a fák zöldbe borulásával, az orgona, a gyöngyvirág és a többi virágillat beszippantásával inkább eldobja valaki az életét, mint a barátságtalan hidegben.
Legtöbbünknek eszébe sem jutna, hogy a szorongásos, depressziós embereket a változás, a fák zöldülése, a virágszirmok kibomlása megviselheti. Úgy gondoljuk a környezetükben az évszakváltozással mindenkinek szárnyal a lelke, de nem, az érintett éppen az állapota miatt erre sajnos képtelen. A változás ugyanis neki inkább fizikai és szellemi teher.
A fű-, fa-, virág pollenjei sokaknál allergiás reakciót váltanak ki, ami viszont a depresszióval is összefügghet. Másként, az allergiában szenvedőknél nagy a depresszió kockázata. A fejfájás, az álmatlanság, az allergiával kapcsolatos fáradtság egyben a depresszió tünetei. Tanulmányokban olvasható, hogy a súlyos allergiás betegeknél a depresszió előfordulása kétszer gyakoribb, mint mások körében. A szezonális depresszió enyhe tünetekkel kezdődik, majd ahogy az évszak kiteljesedik, úgy lesz egyre erősebb.
Mi váltja ki a betegséget?
Például genetikai okok, a szervezet kémiai egyensúlyának felbomlása, a biológiai ritmus eltolódása is lehet magyarázat. Ősszel, télen a napfény hiánya könnyen vezethet depresszióhoz.
A szezonális depresszió a nőknél sokkal gyakoribb, mint a férfiak körében, viszont az utóbbiaknál súlyosabb formában jelentkezik.
Különösen azoknál, akiknek családjában már előfordult hasonló probléma. Soha, semmikor nem szabad csak úgy legyinteni a tünetekre, hiszen azok kezeletlenül súlyos következményekhez vezetnek. Ilyenkor antidepresszáns szedése is szükséges lehet. A legjobb, ha az évenkénti előfordulás ismeretében a pirulákat már korábban szedni kezdi a beteg. A fényterápia során a különböző fényekkel világítják meg a pácienst, a szerotonin szint emelésével hatásos lehet. Noha a depressziónak ez a fajtája az agyban lejátszódó kémiai folyamatokkal függ össze, a pszichoterápia is segíthet a betegnek. Az életmód változtatás – sok fény, levegőn való mozgás további enyhülést hozhat. A fizikai aktivitás rendkívül pozitívan hat az emberre. Az egészséges étrend, a társasági élet fellendítése szintén előnyös lehet a szezonális depresszió leküzdésére.
A légnyomás-változások megterhelik az ideg-, a szív- és az érrendszert. A vitaminok és nyomelemek hiányától száraz lesz a bőr, hullik a haj, hamarabb elfárad az ember. A biológiai óránk és élettani működésünk az évszakos váltakozásokat követi: több betegség a tavaszi kiújulásra hajlamos. Tél végén és kora tavasszal a legkisebb a szerotonin-forgalom a központi idegrendszerben. A szerotonin a hangulatjavításban, a deprimáltság mérséklésében fontos szerepet játszik.
Az érintettek, a depressziós téli napokon a tavaszi csodára vártak, arra, hogy a fények, színek jelentkezésével a magányuk is végre oldódik. Vannak azonban, akiknek ez a csoda kezeletlenül elmaradhat.
Krasznai Éva
