A komolyabb műtétek egy része altatásban zajlik – bár egyre gyakoribb, hogy gerincérzéstelenítéssel, vagy egyre professzionálisabb helyi érzéstelenítéssel végrehajtható egy-egy beavatkozás. De mi történik velünk az idő alatt, míg alszunk a műtőasztalon? És mire számíthatunk ébredés után?
Ébren vagy altatásban?
Altatásnak az általános érzéstelenítést hívjuk, de nem minden esetben van erre szükség. Például a császármetszéseket – amennyiben nincs akadálya – gerincközeli érzéstelenítésben végzik, hiszen úgy van rá lehetőség, hogy az édesanya részese lehessen a gyermeke születésének, ébren legyen, amikor a kisbabája világra jön. Mivel a teljes érzéstelenítés megoldható altatás nélkül, ezért ez a módszer nagyon hasznos segítséget nyújt a családdá válás folyamatában. Ám a műtétek java részében nincs semmi olyan esemény, mely miatt jó vagy fontos lenne, ha a páciens ébren maradhatna.
Deréktól lefelé, alsó végtagoknál végzett műtétek esetén ugyan megoldható a gerincközeli érzéstelenítés, de sose feledjük, hogy mekkora stressz lehet hallani a műtét hangjait, illetve megélni a műtőben zajló, sokszor ijesztő, de mindenképpen ismeretlen történéseket. Az alvás tehát ebből a szempontból is hasznos.
Másként alszunk
Bár a páciens számára minden alvás elég egyformának tűnik, de a műtét közbeni alvás nagyon más, mint az, amit az ágyunkban élünk át. Az otthoni alvás egy élettani folyamat, az pedig, amit az aneszteziológus előidéz, egy „műalvás”, mely sok tekintetben jobban hasonlít az eszméletvesztés állapotára: az illető nem érez fájdalmat, nem tud mozogni (blokkolva van a mozgató funkciója) és nem is emlékszik a műtétet közvetlenül megelőző pár percre, illetve a felébredést követő pár percre.
Az altatás egyébként nem is váltja ki az igazi alvást, tehát ugyan lehet az ember kipihent (attól, hogy oxigént kap, átlélegeztetik a szervezetet oxigénnel, testileg is tökéletesen ellazul), de hiányoznak azok az agyi funkciók, amelyek az emlékek, a tudás feldolgozásáért felelnek az alvásunk közben.
Nem ébredhetünk fel
Ez persze így nem igaz, illetve rögtön ketté is választom: a műtét UTÁN felébredünk, természetesen, olyan nincs, hogy altatásban, mesterséges alvásban marad valaki műtét után.
Ám olyan, hogy valakinél megszakad a mély, mesterségesen létrehozott „alvás”, néha előfordulhat: nagyjából 1000 esetből 1-nél történhet meg, hogy a műszerek jelzik: a páciens nincs olyan mély öntudatlan állapotban, mint kellene. De épp ezért vannak a műszerek rákötve a páciensre: már a legkisebb változást is észreveszi az altatóorvos, és változtat a gyógyszer adagolásán. Régebben talán gyakrabban előfordulhatott, a mai modern eszközök használatával ez szinte teljesen elkerülhető.
Nem lehet bajunk
Míg alszunk, és nincs az irányítás nálunk, addig az altatóorvos tartja kézben a kontrollt a testünk felett. Egy erre kiképzett csapat áll az ágy mellett a megfelelő gyógyszerekkel és eszközökkel, hogy ha bármi váratlan helyzeteket adódna, azt meg tudják oldani. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a legjobb kezekben vagyunk alvás közben.
Egyébként álmodhatunk is ez alatt a mesterséges altatás alatt – többen mesélték már, hogy voltak álmaik, amelyekre részben emlékeztek is ébredés után.
Ébredés – extrákkal
Nos, aki már volt jelen hozzátartozója ébredésénél altatás után, az szinte biztosan tapasztalta, hogy az illető többször egymás után is elmondja ugyanazt, és egyáltalán nem emlékszik rá, hogy az előbb is ébren volt. Az ébredés elég egyéni: függ attól is, hogy az illető milyen mélyen volt altatva, milyen gyógyszert kapott, de a saját metabolizmusától is, van, aki gyorsabban lebontja a kapott szereket, más tovább marad kótyagos. De ugyanazon ember is viselkedhet különbözőképpen attól függően, hogy épp milyen általános egészségi és pszichés állapotban van. A pácienseket egyébként már a műtőben felébresztik, de erre a legtöbbször nem emlékszik az illető. Mindenesetre annyira már lehet vele kommunikálni, hogy megértse: a műtéten túl van, viszik vissza a szobájába, pihenjen.
A műtétet követően az agy kisebb-nagyobb késésekkel kapcsol vissza: ez lehet az oka annak, hogy felhívjuk a szeretteinket akár többször is egymás után, vagy érthetetlen dolgokat beszélünk.
Az altatás utáni órák, napok
Mindenesetre jellemző tünet lehet ébredéskor a sok visszaalvás, kis émelygés, hányinger, reszketés, a műtéti hely fájdalma, fejfájás, torokfájás. Az aneszteziológusok azért általában adnak ezekre gyógyszert még a műtét alatt, hogy az ébredés minél kevésbé legyen nyűgös. A torokfájást egyébként (ha jelentkezik), a lélegeztető tubusa okozza, erre a szopogatós tabletta és mézes tea tud jó gyógyír lenni – szigorúan a teljes, tökéletes felébredés után.
A reszketést a valós lehűlés is okozhatja, hiszen a műtőben hideg van, a páciens pedig meztelen, csak a ráterített lepedők védik a légkondicionált műtői hőmérséklettől. Illetve jobb helyeken melegítő paplant használnak műtét alatt is: vagy a beteg alá teszik, vagy, ha felsőtestet, arcot műtenek, akkor betakarják a hősugárzós melegítővel, így a beteg nem hűl le. Ugyanakkor a beadott gyógyszerek mellékhatása is lehet az időleges remegés.
Az altatásra egyébként fejben és testben is lehet készülni (amennyiben tervezett műtétről van szó). Általános jó egészségi állapot, rendszeresen beszedett gyógyszerek (ha valakinek valamilyen betegség miatt orvosságot kell szednie), beállított (karbantartott) vérnyomás és jó mentális állapot, megfelelő lelki rákészülés segíthet abban, hogy a műtét és az altatás minél zökkenőmentesebb legyen.
Kéky Kira
