A tea csökkent a szív- és érrendszeri halálozást és számos egészségvédő hatása ismert – de ha emiatt fogyasztanánk, akkor nem mindegy, hogy mennyit és milyet iszunk belőle.
A teában koffein (is) van, így egyrészről frissítő, élénkítő hatású, képes csökkenteni a fáradtságérzést és növelni a szellemi teljesítőképességet. Jó hangzik, ugye? Ugyanakkor a benne lévő antioxidáns vegyületek miatt csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos daganatok kialakulásának a kockázatát is. A legalább napi 6 csésze fekete teát fogyasztók esetében már kimutatható volt ez a hatás, de már a napi 3-6 csésze tea elfogyasztása is csaknem 50 százalékkal csökkentette a szív- és érrendszeri halálozások arányát, mivel mérsékli a szívkoszorúérben a kalcium-lerakódás kialakulását.
A fekete, zöld és fehér tea is tartalmaz chatechin nevű flavonoid típusú vegyületeket. Ezek csökkenthetik a véralvadást és a gyulladásokat, értágító nitrogén-oxidokat szabadítanak fel, ezért blokkolják az erek összehúzódását előidéző vegyületek hatását. Nőknek azért ajánlatos a rendszeres fogyasztásuk, mert a magas fitoösztrogén-tartalmú teák vélhetőleg a csontritkulás lassításához is hozzájárulhatnak menopauza idején – pláne, ha elég tejterméket is fogyasztunk, hogy annak kalciumtartalma ellensúlyozza a koffein kalciumürítést növelő hatását.
Az elmére is hatással van: már napi 1, de még inkább napi 4 csésze fekete vagy zöld tea elfogyasztása csökkenti a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, mivel a fekete és a zöld teában is jelenlévő úgynevezett polifenolok megkötik az Alzheimer-kór hátterében lévő két toxikus vegyület, a hidrogén-peroxid és a béta-amyloid nevű fehérje idegsejtekben való felhalmozódását, így védik tehát az agysejteket. Napi 5-6 csészényi (tehát nagyjából 1 liternyi) fekete vagy zöld tea fogyasztása erősíti az immunrendszert is.
A két legismertebb tea a fekete és a zöld. A gyümölcstea csak nevében tea, teának ugyanis csupán a teacserje leveleiből készült italt nevezhetjük, a tealevelet nem tartalmazó, gyümölcsökből készített változatot nem. És azoknak nincs is az előbb leírtakhoz hasonló hatása. A fekete tea teljesen fermentált, általában egy rügyből és két levélből álló hajtásból készül, és hazánkban ez a legnépszerűbb.
A zöld tea
A zöld tea nem csupán színében, de ízében is nagyon különbözik a fekete teától. Ez annak köszönhető, hogy a friss tealeveleket gőzölik, majd összesodorják, végül nagy hőmérsékleten megszárítják.
Hatása: rendszeres fogyasztása esetén egyes daganatos betegségek (pl. emlő- és a prosztatarák) megelőzésében nyújthat segítséget, míg a betegség kialakulása után, a műtétet követően a vastag-végbéldaganat kiújulásának csökkenését, petefészekrák esetén pedig a műtétet követő túlélési arány meghosszabbodását tapasztalták a kutatók. A daganatos betegségek esetén megfigyelt jótékony hatás mellett a zöld tea fogyasztása védelmet nyújthat a magas vérnyomással és a stroke emelkedett kockázatával szemben, ezeket a megfigyeléseket biokémiai és élettani bizonyítékok támasztják alá. Fogyasztása segít megelőzni az érfalban végbemenő gyulladásos folyamatokat, amik kritikus szerepet játszanak az érelmeszesedés okozta érsérülések rosszabbodásában, így csökkenti az infarktus kialakulásának kockázatát. Gátolják a vérlemezkék összecsapzódását, ezáltal csökkentik a trombózis kialakulásának esélyét.
A rendszeresen teázók között végzett vizsgálatból kiderült, hogy az erek tágabbak, a véráramlás szabályosabb. A tea mérsékli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, főleg étkezés után fogyasztva, ráadásul hosszabban tart az élénkítő hatása, mert egyrészt több koffein található benne, mint a fekete teában, másrészt fokozatosabban szívódik fel a bélben.
Érdekes, hogy egy koreai felmérés szerint kevesebb lyukas foguk van azoknak az iskolásoknak, akik napi egy csésze (cukor nélkül) zöld teát isznak. Megakadályozzák a lipidek bioszintézisében részt vevő, oxidációt elősegítő, kulcsfontosságú enzimek működését, valamint csökkentik a zsírok bélrendszeren keresztül történő felszívódását, ezáltal előnyösen befolyásolják a vérben keringő zsírok szintjét.
Egy csészényi teában mintegy 40-50 mg koffein van, ezért felnőttek naponta 2-3 alkalommal is gond nélkül fogyaszthatnak ennyit – ám a felmérések szerint bár Magyarországon a családok 80 százaléka rendszeresen vásárol teát, mégis csak az emberek 44 százaléka iszik minden nap belőle, és leginkább ősszel, télen fogyasztjuk. Bár a kávéhoz hasonlóan a teáról is sokan gondolják, hogy vízhajtó hatású, de ilyen koncentrációban a benne lévő koffein nem növeli a szervezetből távozó víz mennyiségét, sőt hozzájárul a napi folyadékfogyasztásunk növeléséhez. Mind a fekete, mind a zöld tea tartalmaz a koffein mellett kis mennyiségben teobromint és teofillint is tartalmaz, továbbá egy nyugtatóan ható, csak a teában megtalálható L-teanin (etil-glutamin) nevű aminosavat is.
Kéky Kira
