A férjem viccesen vámpírnak szokott nevezni, persze csupán egyetlen, de nagyon jellemző tulajdonságomra utal ezzel: az alvási szokásaimra. Ha rajtam múlik, akkor én éjjel vagyok aktív. Ezt a cikket is hajnali 4-kor írom, és sokkal jobban fog az agyam, szinte hibátlanul gépelek és kreatívabb vagyok. A kutatások alapján ennek nagyon sok oka lehet, például genetikai és evolúciós is.
A többség se nem bagoly, se nem pacsirta
Bár biztosan ismert, de azért az elején leírom én is: a cirkadiánritmus egy belső biológiai óra, ami körülbelül 24 órás ciklusban szabályozza az emberi testi és mentális folyamatait. A cirkadiánritmus szabályozza a testhőmérsékletet, az alvást, az éberséget, az emésztést, a hormonok kibocsátását és még számos egyéb dolgot is.
Az úgynevezett kronotípus alapján besorolható, hogy milyen az illetőnek cirkadiánritmusa. Van két véglet, a késleltetett alvási időszak, amikor valaki este, éjjel a legaktívabb és legéberebb; illetve az előrehaladott alvási időszak, amikor az illető hajnalban, kora reggel a legaktívabb és legéberebb. Az emberek többsége ezen a skálán középen van, és némi rugalmassággal rendelkezik az alvási időszak időzítésében.
A fordított cirkadiánritmus tudományos neve: DSPS és Eveningness Chronotype
Orvosi és tudományos környezetben a „fordított cirkadián ritmus” jelenségére gyakran a következő kifejezések használatosak:
Delayed Sleep Phase Syndrome (DSPS):
Ilyenkor az illető természetes alvás-ébrenlét ciklusa jelentősen eltolódik a tipikus alvási időkhöz képest. Az érintettek később alszanak el és kelnek fel, mint az átlagemberek. (Természetesen tudnak alkalmazkodni, akár évtizedekig is dolgozhatnak az átlagos munkaidőben, de amennyiben senki nem szabályozza a ritmusukat, akkor számukra a fordított cirkadián ritmus a kényelmesebb.)
Night Owl / Eveningness Chronotype:
„Night owl” (magyarul bagoly) vagy „eveningness” chronotype-ként is említhető, ami azt jelzi, hogy az egyén inkább este aktív, olyankor hatékonyabb minden területen, emiatt későn fekszik le és későn kel fel.
A fordított cirkadiánritmus hatása a munkavégzésre
Minden jel szerint az elcsúszott cirkadiánritmus természetes jelenség (is), nem csupán az éjszakai műszakban dolgozókat érinti, akik kénytelenek nappal aludni. Becslések szerint valamilyen szinten, valamilyen intenzitással a lakosság 10-30 százaléka rendelkezik ezzel a preferenciával. Ők azok, akik a saját biológiai órájuk miatt a hajnalba nyúló késő éjszaka alatt tudják a legtöbbet kihozni magukból. Ők egyszerűen csak jobban preferálják a fordított cirkadiánritmust, számukra ez a természetes, kényelmes.
Az ilyen életmódhoz való alkalmazkodás nem feltétlenül káros, feltéve, hogy az illető megfelelő mennyiségű alváshoz jut. Egy probléma azonban mindenképp érinti őket: a társadalmi normák és a munkaerőpiaci elvárások sok esetben a napközbeni életmódhoz igazodnak.
Előfordul ugyanakkor, hogy előnyként jelentkezik, ha egy többemberes projektben van „bagoly” is. Én például a délután, este kapott feladatokat másnap reggelre már el is végzem. Így gyorsabban tudunk haladni, mintha másnap reggel kezdenék neki egy több órás munkafolyamatnak. Gyakorlatilag a nap 24 órája ki van használva a kitűzött feladat megoldására. Ez néha nagyon hatékony tud lenni.
Ugyanakkor az éjszakai műszakban dolgozóknak, és az ilyenkor alkotóknak az egészségük és mentális jóllétük fenntartása érdekében megfelelő mennyiségű alvásra van szükségük – amit nem könnyű megoldani, hiszen nappal tudnak ügyet intézni, olyankor hívják őket telefonon, a gyermekeket el kell látni, tehát sokan közülük végül az optimálisnál kevesebbet pihennek.
Miért hatékonyabbak a baglyok éjjel, mintha nappali munkára lennének kényszerítve?
A leggyakoribb válaszok: kevesebb a külső zavaró tényező, nagyobb a nyugalom, jobban lehet fókuszálni a feladatra, nem szakítják meg őket folyton más emberek, telefonhívás és egyebek. Az éjszaka elcsendesedése sokaknak teremt lehetőséget a belső gondolatokra, a kreatív folyamatokra és az elmélkedésre, ők éjszaka könnyebben találhatják meg a belső inspirációt és fókuszálhatnak a munkára.
Híres emberek, akik fordított cirkadiánritmus szerint éltek
A művészek között gyakoribb ez az életmód. Liszt Ferenc, a híres magyar zeneszerző és zongoraművész is híres volt erről. Gyakran az éjszaka késői óráiban komponált remekművet.
A világhírű cseh író, Franz Kafka szintén híres volt az éjjeli írásról, számára ez volt a leginspirálóbb napszak.
Rejtő Jenőről is számos anekdota kering, hogy kemény munkatempója volt és egész éjszakákat töltött írással.
A nyugatos íróink közül is többen rendszeresen éjszakáztak. Bár nem minden esetben van konkrét dokumentált bizonyíték az éjszakai alkotási szokásokról, ám van néhány íróról szóló közismert hír és anekdota.
Kosztolányi Dezső ismert volt arról, hogy éjjel is dolgozott, a hajnali órákban is írta alkotásait.
Csáth Géza, a híres író és orvos szintén éjszakai életmódot folytatott.
Karinthy Frigyesről is tudni lehet, hogy időről időre az éjszakai órákban dolgozott.
Hormonális okok
Természetesen hormonális okai és egyben következményei vannak a megváltozott cirakadiánritmusnak. A melatonin egy hormon, amelyet a tobozmirigy termel, és fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában. A termelése a fény és sötétség ingereitől függ. Az éjszakai baglyok esetében a melatonin termelése később kezdődik el a nap folyamán, és hosszabb ideig tart!
A másik fontos hormon, amely összefüggésben lehet ezzel, a kortizol. Ez az egyik fő stresszhormon, amelynek termelése szorosan kapcsolódik a cirkadiánritmushoz. Általában reggel magas a kortizol szintje, segítve az ébredést. Az éjszakai baglyoknál ez a kortizol-ritmus megváltozhat, így számukra máskor kezdődik az aktív időszak.
A fordított cirkadiánritmus evolúciós okai
Az emberi evolúció során az éjszakai őrzés elengedhetetlen volt a közösség védelme és biztonsága szempontjából. A csoport élelmiszerellátását is gazdagították azok, akik levadászták a csupán éjjel aktív állatokat. Az éjszakai őrszolgálatban részt vevő egyéneknek kialakulhatott a képességük a fordított alvás-ébrenlétre, és valószínűleg az ezzel járó elismerés, a hasznosságuk miatt nem élték meg teherként ezt az életmódot.
Ők így járultak hozzá az ősi közösség stabilitásához és túléléséhez, ezért valószínűsíthető a hajlam öröklődése. Az alvási szokások egyes jellemzői genetikailag is meghatározottak és átadódhatnak az utódoknak.
A kronotípus öröklődhet
A három, közösen Nobel-díjat is elnyert kutató, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young az ébrenléti és alvási ciklusok szabályozását vizsgálták genetikai szempontból is. Azonosították az ún. „Period” (PER) és „Timeless” (TIM) géneket, melyek kulcsszerepet játszanak a cirkadiánritmusok szabályozásában.
Ezenkívül az emberi genom és az alvási szokások közötti kapcsolatot vizsgáló többi kutatás is felfedezett olyan géneket és genetikai változatokat, amelyek szerepet játszhatnak az alvási preferenciákban. A bagoly típusú szülőknek nagyobb az esélyük arra, hogy a gyermekük is éjjel legyen aktívabb. Ha az egyik szülő ilyen, a másik átlagos cirkadiánritmusú vagy éppen pacsirta az nagy toleranciát kíván mindkét fél részéről. Ám ha gyermekük van, akkor előnyös lehet az, hogy az utód a nap 24 órájában megkaphatja a szükséges gondoskodást és figyelmet, akármilyen alvási szokásai is vannak. Ezzel pedig a biztonságérzete is erősödhet épp úgy, mint régen a törzsi közösségekben, ahol valaki mindig készenlétben állt, hogy védelmet, támogatást adjon.
Kéky Kira
