A közösségekben előforduló tüdőgyulladások leggyakoribb kórokozója a pneumococcus, és ez a baktérium felel a tüdőgyulladások halálozásának 10 százalékáért. Az elmúlt években a gyermekeket kötelezően oltják ellene, ám a felnőttek egy része azt sem tudja, hogy ezzel a vakcinával elkerülhető lenne a tüdőgyulladás okozta halálozások egy része.
A tüdőgyulladás a WHO (Egészségügyi Világszervezet) listája szerint a 10 leggyakoribb halálok közé tartozik, és bár minden korosztályban fertőz a pneumococcus, mégis a krónikus, idős betegnél gyakoribb a tragikus végkimenetel. Ez azért végtelenül szomorú, mert a betegség egyszeri védőoltással megelőzhető. A kisgyerekeknek pár éve már kötelezően jár ez a vakcina, a felnőtteknek azonban (ahogyan a többi felnőttkori oltás) csak ajánlott. Egyébként nem csupán tüdőgyulladás ellen véd, hanem sok agyhártya-, arcüreg- és középfülgyulladást is megelőzhet, illetve a vakcina által kiváltott védelem miatt elkerülhetőek lehetnek egyes szeptikus állapotok (vérmérgezések).
Időseknél a tüdőgyulladás észrevétlenül vezet halálhoz
Dr. Mucsi János, a gödöllői Erzsébet Gondozóház tüdőgyógyásza nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet. – A tüdőgyulladásos időseknél a gyengébb immunválasz miatt elmaradhat a lázreakció, ezért gyakran nem tűnik annyira betegnek az illető, miközben már az életéért küzd. Épp ezért azt tanították nekünk annak idején, ha egy idős ember ok nélkül válik zavarttá, elesetté, de nem köhög, nem fullad, akkor is gyanakodjunk tüdőgyulladásra, ne feltételezzünk csak és kizárólag automatikusan neurológiai okot a tünet mögött! Ha az idős hozzátartozónk ágynak esik, nem tudja, hol van, akkor azonnal kérjünk orvosi segítséget. Ilyenkor ugyanis a tüdőgyulladás miatt csökken a vér oxigénszintje, ez okozza a zavarodottságot. Az orvos egy pulzoximéterrel azonnal látja, hogy a véroxigén-szint csökkent, a labor pedig a fehérvérsejtszám emelkedését és a gyulladásos paraméterek emelkedését mutatja meg. A tüdőgyulladás diagnózisának felállításához elengedhetetlen a röntgen, ám ha a beteg nehezen vagy egyáltalán nem mozgatható gyorsan, akkor anélkül is el kell kezdeni az antibiotikumos kezelést, ugyanis órák alatt végzetessé válhat a helyzet – mondta dr. Mucsi János.
Fiataloknál is nagyon súlyos, halálos tud lenni
– Mindemellett a pneumococcus ellen a fiatal felnőtt korosztályt is érdemes oltani – ezt a saját környezetemben is tapasztaltam. Én 1986-ban végeztem az orvosi egyetemen – jegyezte meg a tüdőgyógyász szakorvos –, és az első 3 halott az évfolyamunkról, tehát fiatal felnőttekről beszélünk, tüdőgyulladásban halt meg. Egyikük egészen megrázó módon: a fiatal egyetemista előző este még bulizott a barátaival, másnap reggelre tüdőgyulladásban meghalt. Abban a tüdőgyulladásban, ami védőoltással esetleg elkerülhető lett volna. Márpedig megelőzhető betegségben nem illik meghalni – ezt tanította nekünk annak idején dr. Szalka András főorvos, aki az influenza- és a pneumococcus-védőoltások bevezetésében kulcsszerepet játszott Magyarországon – emlékezett a hazai infektológia kimagasló szaktekintélyére a volt tanítvány.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021-es módszertani levele az alábbi esetekben javasolja a pneumococcus elleni védőoltás ajánlását, felvételét:
• influenzaoltásra érkező pácienseknél,
• 50 éves kor felett mindenkinek,
• krónikus betegeknek, akik alapbetegségük miatt fogékonyabbak a súlyos pneumococcus-fertőzésre: tüdő(COPD, asztma)-, szív-, vese-, máj- és cukorbetegek, immunrendszert gyengítő betegségben szenvedő betegek,
• dohányosoknak – életkortól, betegségtől függetlenül,
• belsőfülműtéten átesetteknek, koponyasérülteknek és léphiányosoknak.
Nem elég az antibiotikum?
– A pneumomococcus baktérium alapvetően jól reagál az antibiotikumokra – válaszolja kérdésemre a tüdőgyógyász – ám gyakran egyszerűen nincs elég idő arra, hogy alkalmazni kezdjük! A betegnek a tüneteit észlelnie kell (ha fiatal, akkor magát komolyan venni, ha idős, akkor az őt gondozónak észlelnie a bajt), orvoshoz kell juttatni, a diagnózist felállítani, a receptet kiváltani, és utána a gyógyszernek még hatnia is kell – ám erre egyszerűen nincs mindig elég idő. Mire ezt a kört a beteg megfutja, addigra késő, elég ugyanis egyetlen nap a kritikus állapotba kerüléshez – tette hozzá dr. Mucsi János.
Miért gyakoribb télen?
Annak idején rengeteg interjút készítettem dr. Berencsi György virológussal, aki érzékletes példában magyarázta el, hogy miért gyakoribb a bakteriális tüdőgyulladás az influenzaszezonban.
Maga a baktérium a maga eszközeivel alig tud behatolni a sejtekbe, ám a vírusok képesek erre. Szinte mindenki nyálkahártyáján (még a tüdőben is) lézeng kis számú baktérium, de mivel nincsenek eszközeik a bejutáshoz, nem betegszik meg tőlük az ember. Ekkor jön azonban az influenza, akinek van „konzervnyitója” – magyarázta annak idején a neves virológus. Egyrészt gyakorlatilag leborotválja a sejtek felszínét, hogy így megnyíljon az út a baktériumok előtt, másrészt a sejtek egy részének elpusztításával nagy mennyiségű „élelmet” készít a baktériumoknak, „akik” így végre képesek szaporodni.
Ez az oka, hogy bár a pneumococcus az összes évszakban előfordul, de influenza idején valóban gyakoribbá válik az általa okozott súlyos betegség.
Kéky Kira
