Társaságban hallottam, hogy túl az ötödik-, hatodik x-en, vagyis az ő korukban teljesen elfogadott a 150-160 higanymilliméteres a vérnyomásértékük, továbbá cseppet sem probléma a 120-130-as pulzusszám sem.
Úgy tűnik, hiába minden tájékoztatás arról, hogy milyen fontos a rendszeres vérnyomásmérés és a gyógyszeres terápia betartása, hiszen a kezeletlen magas vérnyomás (hypertonia) számos komoly megbetegedés forrása lehet.
Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár az Éljen 140/90 alatt címmel rendezett sajtótájékoztatón mindenkit arra buzdított, hogy menjen el háziorvosához, és nézesse meg vérnyomásértékét.
A sajtótájékoztató keretében elmondta, hogy a világon évente egy magyarországnyi ember hal meg magas vérnyomás okozta betegségben, a világ felnőtt lakosságának pedig harmada szenved ebben a betegségben, azonban csak fele van tisztában az állapotával. Magyarországon tavaly a szakellátás hatmilliárd forintot költött egymillió magas vérnyomásban szenvedő ember kezelésére, és 30 milliárdot 2,8 millió ember vérnyomásgyógyszereinek ártámogatására – emelte ki. Hangsúlyozva figyelmeztetett, hogy a magas vérnyomás ellen tehetünk mi magunk, hiszen ez a kór az esetek többségében életmóddal befolyásolható megbetegedés. Kiemelte, az ételekkel bevitt sómennyiség mértékének csökkentéséért Magyarország sokat tett, hiszen a közétkeztetésben már 2014 óta rendelet szabályozza az elkészített ételek sótartalmát.
A fentiekhez még Járai Zoltán, a Magyar Hypertónia Társaság elnöke elmondta: a magas vérnyomás komoly betegség, a hazai szív- és érrendszeri halálozások leggyakoribb okozója. A társaság becslése szerint Magyarországon egymillió (!) ember élhet úgy magas vérnyomással, hogy nem tud róla, ezért is fontos, hogy évente legalább egyszer szakember mérje meg a vérnyomásunkat. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója tájékoztatóként és nem kedélyfokozóként arról beszélt, hogy a hypertonia a legfontosabb kockázati tényezője a koszorúsér-, a nyakiütőér-betegségeknek és az alsóvégtagi verőérbetegségeknek. A szakember a rendszeres és ellenőrzött vérnyomásmérés mellett a gyógyszeres terápia betartását emelte ki. Óváry Csaba, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója elmondta, hazánkban évente 30 ezer stroke-ot regisztrálnak, ennek több mint fele a magas vérnyomásra vezethető vissza. Úgynevezett agyi kísérőbetegséget is okozhat hypertonia, amelynek egyik lehetséges következményeként tartják számon a demencia és az Alzheimer-kór kialakulását. A szakember úgy fogalmazott, hogy a megelőzés a kezünkben van, hiszen ha idejében kiderül a betegség, akkor a súlyosabb, egészséget romboló folyamatok mérsékelhetők, megelőzhetők. Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alapellátási igazgatója is a rendszeres vérnyomásmérést és a gyógyszeres terápia betartását emelte ki. Ezzel kapcsolatban elmondta, tapasztalatok szerint a magas vérnyomással kezelt betegek jelentős része nem éri el a 140/90 alatti célértéket, ami abból fakad, hogy valamilyen oknál fogva nem veszik be gyógyszereiket.
Befejezésül még egyszer: aki a szakemberek által megengedett legmagasabb célértéket nem veszi komolyan, azzal az orvostudomány sajnos nem tud mit tenni! Kár legyinteni, hogy ugyan, már 10 éve vörös a fejem, kiver a víz, lila a szám…., nincs semmi bajom. Fontos, hogy elsősorban mindenki önmagáért felelős. A tudomány, az orvoslás vívmányai csak azokon segíthet, akik hajlandóak megelőzni, illetve élni a lehetőségekkel.
Krasznai Éva