Bár kívülről gyakran rossz döntésnek, káros szenvedélynek tűnhet a kamaszkori dohányzás, a téma nem ilyen egyszerű. Egy szokás kialakulása mögött sok szempont állhat, ebben az esetben főleg a stressz és más külső hatások. Míg felnőttként nehéz lehet elfogadni, hogy egy tinédzser élete is lehet stresszes, az iskola, szociális szituációk, szülői elvárások és maga a fiatalság által kiváltott elveszettség, céltalanságérzet nagy nyomást helyezhet a fiatalabb korosztályra.
Feszültségoldásra (is) használják a dohányzást a fiatalok
– Véleményem szerint a dohányzás egy pótcselekvés, amire ezért kapnak rá a kortársaim, mert stresszoldó hatású, és a mi agyunk még nem elég érett ahhoz, hogy egészségesen tudja kezelni a felbukkanó stresszhelyzeteket. Ahogy a tinédzser agy elkezd érettebbé válni, ezek a helyzetek kevésbé tűnnek ijesztőnek, részben azért is, mert az idő elteltével többször is megtapasztalja ugyanazt a szituációt. Ahogy gyűjti a tapasztalatokat, megtanulja, hogy másként is enyhíthető a feszültség, így talál másféle megoldást – mondta a lányom, amikor arról faggattam, miért gyújtanak rá egyáltalán a mai fiatalok, miközben a csapból is az folyik, hogy mindez milyen káros.
– Szerintem egy másik fontos szempont az, hogy azok a fiatalok, akik dohányzáshoz vagy más stresszlevezető pótcselekvésekhez fordulnak, azok nem megoldásként tekintenek ezekre. Nagyon jól tudják, hogy a káros szenvedélyek nem fognak segítséget nyújtani a szituációban való túllendülésben, de mivel szembenézni egy adott problémával még nem képesek, inkább a figyelemelterelés és ignorálás módszereit választják. Ez hosszútávon nyilván több kárt okoz, mint amennyit segít, de a felnőtté válás egyik legfontosabb része az, hogy az agy felfogja az általa meghozott döntések következményeit.
Érdekesnek találtam a magyarázatát, nem számítottam rá, hogy ilyen jól átlátják a helyzetet, csak épp nem foglalkoznak a hosszú távú hatásokkal, egyelőre csak az azonnali jutalmazás (feszültségoldás) a fontos számukra.
Cigi – a kisebbik rossz?
A kamaszok egy része (a Magyar Ifjúsági Dohányzásfelmérés 2020 adatai szerint nagyjából harmada) 7-9. osztály között már dohányzik. Bár az arány csökkenő tendenciát mutat (2012-be 57 százalékuk cigizett ebben a korcsoportban), ez így is rengeteg olyan fiatalt jelent, aki függővé válhat a nikotintól. Ez az anyag rendkívül erős függőséget okoz, és sajnos károsíthatja a fejlődő szervezetet.
Ugyanakkor a kamaszok azzal (is) érvelnek, hogy bár a dohányzás káros, de legalább be tudja tölteni a figyelemelterelés szerepét, ezzel nem hagyva helyet más, sokkal kártékonyabb módszernek, mint például a kábítószer vagy súlyos helyzetekben az önbántalmazás (és annak végzetes formája). Ahogy a lányom mondta: fogalmazhatunk úgy is, hogy ez „az egyik legjobb rossz-döntés”, ha már úgyis káros módszerek közül választunk. Nyilván a legjobb megoldás a káros figyelemelterelők komplett kihagyása lenne, de sajnos erre kevés tinédzser képes – tette hozzá. A dohányzással az a baj (legalábbis az egyik), hogy függőséget okoz, észrevétlenül, akaratlanul. (Mármint a kamasz akaratától függetlenül.) A nikotin ugyanis stimulálja az agy jókedvért és megelégedettségérzésért felelős részét, az pedig (az érintettek szerint) jól ellensúlyozza az életkorukra jellemző állandó szorongást és feszültséget.
Nem beszél, csak füstölög
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a fiatalok nagy részének nehézséget okoz megnyílnia a problémáiról. A korosztályra jellemző az érzéseik elfojtása, magában tartása, ami lényegesen megnehezíti egy felnőtt dolgát a segítségnyújtásban. Míg felnőtt szemmel logikusnak tűnik, hogy egy jóval tapasztaltabb szülő vagy akár egy megbízható tanár a legtöbb helyzetben sokat tudna segíteni, sajnos egy fiatal agya (még) nem így működik. Ha még nem jutott el arra a szintre a kamasz, hogy szembe tudjon nézni a saját problémáival, akkor nem tudja elfogadni a külső segítséget sem, sőt akár személye elleni támadásnak érzékeli azt.
– Azt viszont fontosnak tartom, hogy a szülő mindenképpen mutasson példát a gyermekének arról, hogy miként lehet jól megoldani egy problémát, feszültséget okozó helyzetet. Bár iskolában nem tanítják, de ez is tanulható, sőt tanulandó képesség. Ha a tinédzser fiatalként látja, hogy egy felnőtt miként jár el ilyen helyzetekben, nagyobb az esély, hogy (előbb-utóbb) ő maga is képes lesz utánozni azt. Ha a szülő is cigarettával (vagy alkohollal) nyugtatja magát ahelyett, hogy megfelelő kommunikáció használatával megoldaná (vagy legalább elfogadhatóvá, túlélhetővé tenné) a helyzetet, akkor a gyereknek nem lesz kitől eltanulnia a hatékony megoldást.
A kamaszt nem érdeklik a számok
Könnyű azt mondani, hogy ha dohányzik, akkor hagyja abba! Egy kamasznak még semmit nem jelentenek az olyan adatok, miszerint Magyarországon évente 25 ezerrel többen maradnának életben, ha nem dohányoznának, vagy az, hogy egy évvel azután, miután valaki abbahagyta a dohányzást, már 50 százalékkal csökkenhet a koszorúéri szívbetegségre való hajlama. Még a jövő hét is messze van számára, nemhogy egy év, miközben ő egészséges, és úgy gondolja, hogy örökre az is marad. Sajnos a kamaszoknál még mindig megfigyelhető, hogy divatos (menő) dolog a cigarettázás még akkor is, ha a világban (lassacskán) már nem az.
Egyébként azt érdekes látni, hogy a régi filmekben milyen sokat cigiztek a szereplők, ma pedig szinte alig találni olyan karaktert, akinek ott lenne a kezében a cigaretta. Ha mégis, gyakrabban áll a rossz oldalon, tehát a negatív jellemzők közé emelték be a dohányzást. Ugyanígy furcsa látni a régi dokumentumfilmeken dohányzó embereket: munkahelyen, repülőn, étteremben… Ma már ezeken a helyeken nem lehet rágyújtani, és ez – akár be meri vallani valaki, akár nem – bizony sokkal kellemesebb légkört teremt mindenkinek, akár dohányzik, akár nem.
A szülők tájékozottsága mindenképpen javult, egyre kevesebben dohányoznak a gyermekek társaságában: a 2020-as felmérés adatai szerint az iskoláskorú gyerekek 17 százaléka él olyan családban, ahol jelenlétükben mások dohányoznak.
A nikotin (akár dohányfüstként lélegzik be vagy az újabban divatos hevítéssel működő eszközökkel) a belélegzés után 8-10 másodperc múlva már el is éri az agyat, hogy ott különböző módon beavatkozzon a szervezet működésébe: megváltoztatja a szívritmust és a vérnyomást, hatással van az idegekre is. Jó tudni, hogy a tiszta nikotin közvetlen, gyors halált is okozhat – hosszú távon használva pedig mindenképpen komoly betegségek közvetlen okozójává válik.
Kéky Kira
