Miközben ezeket a sorokat írom, sarki szél süvít az utcán, alig van 10 fok és szemerkél az eső. Most ültettem át a terasz hatalmas balkonládáiban három tő télálló futónövényt a végleges helyükre, és már szaladtam is be a lakásba – kis híján a fűtést is visszakapcsoltam. Pedig tavasz van!
Ősszel, az állandó hideg és az eső, a korán érkező sötétség bekergetett minket a teraszról a lakásba, és már megint azt vettük észre, hogy a tágas, és jó időben 2. nappaliként működő helyiség lomtárrá változott. Dobozok, ládák, üres cserepek, kaspók, használati tárgyak, pincébe szánt „majdjóleszmégvalamire” tárgyak félúti megállója lett belőle. Nyugtassatok meg, hogy másnál is van ilyen! Mindenesetre lehangoló volt a látvány, és a húsvéti hosszú hétvégén 3 teljes napunk ment el arra, hogy lomoljunk, szortírozzunk, a balkonláda földjét levigyük az udvarra és helyette frisset tegyünk be. Több száz liter virágföldet cseréltünk le, virágok tucatjait ültettük át és karóztuk, vagy kötöztük ki. Emelgettünk, cipekedtünk, hajoltunk, térdeltünk, másztunk át korláton, ástunk és öntöztünk.
Aztán persze fájt mindenem. A combom, a derekam, a hátam, a vállam. A fenekem. A talpam. Szerencsére ízületi problémáim még nincsenek, szóval elég volt egy meleg fürdő, egy kis krém ide-oda, egy nagy alvás és minden helyreállt.
Természetesen nem vagyok egyedül ezzel a problémával, olyannyira, hogy minden 10 felnőtt közül 8 szenved valamilyen deréktáji fájdalomtól. Kinek a házimunka, kinek a kertészkedés, kinek a hirtelen jó idő miatti sportolás okoz gondot.
A túlerőltetés, illetve a hirtelen rossz mozdulat lehet okozója például az idegbecsípődésnek. Aki ilyet átélt már, az sírva könyörög, hogy soha többé ne legyen része benne. Ilyenkor nagyon éles fájdalmat érzünk, mely után akár mozgásképtelenséget is kialakulhat, mivel a gerincvelőből kilépő oldalirányú idegek nyomás alá kerülnek. Amit a megelőzés érdekében tehetünk, az az, hogy erősítjük a hátizmainkat, és erre nem az emelgetés a jó módszer, hanem az előre betervezett torna. Gerinctorna, gyógytorna. Úszás.
Ha már a tornáról, tervezett mozgásról esik szó: sokan elkövetik azt a hibát, hogy a hosszú punnyadás után hűbelebalázs módjára kezdik a sportot. Aztán sziszegnek, jajgatnak – és ez még a kisebbik baj, mert akár komolyabban is megsérülhetnek a felkészülés nélküli terhelés miatt. A hirtelen, átmenet nélküli, intenzív túlerőltetés főként az ízületekben okozhat sérülést, illetve gyakori az izom sérülése, húzódása, esetleg szakadása is.
Mondjuk vannak olyanok – mint például én – akiknél nem támad leküzdhetetlen inger a mozgásra, sőt! De ez nálam alkati kérdés, másoknál viszont a tavaszi fáradtság velejárója, mely energiahiányra utal, de ez inkább csak egy kellemetlen tünetegyüttes, amire egyébként a legjobb gyógyír a mozgás, a friss levegő, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, az elegendő mennyiségű és pihentető alvás. Ezek mind jók a tavaszi fáradtság miatt jelentkező enyhe fejfájásra, szédülésre, ingerlékenységre, motiválatlanságra is. Bár aki motiválatlan, azt inkább a családtagok tudják rávenni egy jó sétára, egy könnyű salátázásra, kertrendezésre, valami közös családi programra.
Egyébként ez a tavaszi fáradtság elég rejtélyes valami: konkrét oka nem ismert és szerencsére nem is érint mindenkit. A szakemberek mindenesetre azt feltételezik, hogy amikor a nappalok hosszabbá válnak, akkor a szervezet ehhez igazítja a hormonok szintjét – márpedig a hormonszint változása kihat a hangulatunkra és vitalitásunkra. Ilyenkor több endorfin, tesztoszteron és ösztrogén szabadul fel – talán ez okozhat fáradtságérzéshez. Ráadásul a frontok is jönnek-mennek, és ha valaki frontérzékeny, akkor a hőmérséklet emelkedésével, a vérnyomás csökkenni fog, mivel az erek kitágulnak. Ez pedig kellemetlen közérzetet okozhat. Az idősebb, beteg embereket még akkor is megviseli az időjárásváltozás, ha régebben semmit nem éreztek a frontok betörésekor.
És akkor mindennek a tetejébe még jön az allergiaszezon is: a ragyogóan napfényes, szellős-szeles időben tapasztalhatjuk az egyébként valóban szépen virágzó növények miatti orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést.
Egyszóval a tavasz gyönyörű, a kert nem várhat, de a nagyobb fizikai megerőltetések előtt készítsük fel a szervezetünket, a családtagok segítsenek a tavaszi fáradtság leküzdésében, a frontokra számítsunk, legyen kéznél fájdalomcsillapító, az allergiás tüneteket pedig előzzük meg azzal, hogy időben kezdjük használni az erre való készítményeket.
Kéky Kira