Fogászatra menni még akkor is nagyon kellemetlen (számomra inkább rettenetes), ha csak fogkövet szednek le vagy tömnek. Hát még ha épp arra készül egy orvos, hogy szikével felvágja az ínyem és eltávolítsa két, egymás melletti foggyökerem csúcsát! Gyökérrezekcióra készültem – és bizony nehezen tudtam összeszedni az információkat arról, mi vár rám.
Azt például egy helyen írták, hogy jobban teszem, ha előtte eszem rendesen, mert utána jó pár órát nem fogok. Hasznos tanács volt. És az olyan félősöknek, mint én, nagyon hasznos egy szem nyugtató egy órával a beavatkozás előtt. Mivel nem a fájdalomtól kell tartani, az valóban nem lesz a helyi érzéstelenítés miatt, inkább a szorongást, esetleges pánikot érdemes elkerülni, mert az nehezíti az orvos dolgát.
Hogyan történik a műtét?
Nos, egy könnyű ebéd után, egy szem (nem extra erős) nyugtatóval, viszonylag kisimult idegekkel érkeztem, a rendelőben újra fogat mostam. Még egyszer gyorsan átbeszéltük, hogy mire számítsak, és megnyugtattak, hogy tényleg nem fog fájni.
És valóban: az érzéstelenítő injekció előtt egy zselével lekenték az ínyemet, így a szúrás is kevésbé volt kellemetlen, és az első két szúrás után az orvos várt kicsit, hogy hasson az érzéstelenítő, így a további szúrásokat már alig éreztem. Az külön jólesett, hogy megbeszéltük: nem kapok automatikusan belülre, a szájpadlásomba érzéstelenítőt (mivel oda szúrni erősebb fájdalommal jár), csak akkor kerül erre sor, ha pechem lenne és ott is éreznék valamit a műtét közben. Azt az utasítást kaptam, hogy ebben az esetben azonnal emeljem fel a bal kezem, leállnak és el tudom mondani, hogy mi a bajom és megbeszéljük a lehetőségeket.
– Amikor egy foggyökér csúcsát el kell távolítani, akkor azt szájsebészeti műtéttel tudjuk megtenni, az íny felől közelítjük meg a gyulladt területet – mondta Dr. Vécsey Zsombor szájsebész. – Jó esetben, ha sikerül, akkor előző nap, de maximum 48 órával előtte kicseréljük a gyökértömést az érintett fogban, hogy a régi, baktériumokkal fertőzött anyag ne fertőzze újra a frissen megműtött területet.
Ha nem lehet gyökértömést cserélni, akkor a műtét során készül úgynevezett retrográd gyökértömés.
A műtét elején a sebész – a terület fertőtlenítését követően – szikével a megfelelő hosszúságban felvágja az ínyt és csonthártyával együtt felhajtja, mint egy szalvéta sarkát, hogy hozzáférjen a csonthoz.
Ez elég ijesztően hangzik, de a páciens ebből semmit, de tényleg semmit nem érez. Mire én eddig jutottam, már teljesen lazán feküdtem a székben, csukott szemmel. Nem akartam tudni, mi történik.
A szabaddá vált csonton gyakran látszódik is a gyulladás, ciszta. De ha nem, akkor az előzőleg készített röntgen vagy CT láttatja az orvos számára, hogy hol kell fúrni. Régen, bő 20 évvel ezelőtt még vésővel és kalapáccsal estek neki a csontnak, ma már speciális, steril fúróval távolítják el a csontot, úgynevezett csontablakot készítenek, hogy hozzáférjenek a gyulladt szövethez. Esetemben egy ciszta volt ott, ami egy üreg, melyet tömlőbe zárt folyadék tölt ki. Ezt kell ilyenkor kiemelni, teljesen megtisztítva az üreget, és az esetlegesen a fő tömlő mellett lévő apró mellékcisztákat is el kell távolítani. Ha ez elmarad, akkor a ciszta kiújul!
Ezután lézerrel fertőtlenítették a műtéti területet.
Csontpótló anyag
Az üreget, melyben a ciszta volt, üresen is lehet hagyni, mert az üreg lassan „eltűnik”, a helyén vagy újraképződik a csontszövet és ilyenkor a kontroll röntgenfelvételen a rövidebb gyökér látszik, vagy pedig fibrotikusan gyógyul. Ilyenkor kötőszövetből álló hegszövet képződik az üreg helyén, ami a röntgensugarat átereszti, így a röntgenfelvételen úgy néz ki, mint a gyulladás következtében fellépő csontfelszívódás.
Nálam az orvos – velem egyeztetve – csontpótló anyaggal kitöltötte a keletkezett üreget. A csonthártyát a csontpótló anyagtól egy vékony anyaggal, membránnal választották el, majd visszahajtották az íny vékony szövetét, és néhány öltéssel zárták a sebet. Ismét kaptam egy lézerkezelést és rövid tájékoztatás után utamra engedtek.
A lézer szerepe
A tapasztalatok szerin a lézer serkenti az immunrendszer működését, csillapítja a vérzést, gyorsítja a sebgyógyulást, gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatású, használatával lerövidül a kezelési idő. Gyökérkezelésnél a gyökércsatorna fertőtleníthető lézerrel – mutatta Dr. Gill Márton, a Ráday32 Dentalcentrum rendelővezető fogorvosa -, ami biztonságos és hatékony, mivel a lézerfény nagy energiája a csatornában és amennyire lehet, a csatorna mellett levő baktériumokat elpusztítja. Segítségével nagyobb biztonsággal lehet csíramentesíteni a gyökércsatornát, így a kezelés sikerességére nagyobb az esély.
Ugyanígy pozitív hatású a gyökércsúcsi elváltozások, gyulladások, ciszták kezelésekor: csökken a kiújulás esélye.
Mosolyogva, megkönnyebbülten, és csupán enyhén feldagadt ajkakkal távoztam, receptekkel a kezemben. Egyrészt antibiotikumot kellett szednem, másrészt receptre kapható fájdalomcsillapítót ajánlottak.
Gyökércsúcs-rezekció után
Az antibiotikum-kezelés és a fájdalomcsillapító mellett a jegelés a jóbarátunk még pár napig, mivel a műtét helye felduzzad. A mielőbbi jegelés a duzzanat nagyságát csökkenti és a lelohadását gyorsítja.
A beavatkozás után az orvos által előírt adagban és ideig antibiotikumot kell szedni, hogy az esetlegesen ott maradó baktériumok is elpusztuljanak.
Kérték, hogy óvatosan mossak fogat, a sebet kerüljem ki, pár napig kerülnöm kellett a tej- és tojástartalmú ételeket (mivel azokat imádják a baktériumok), illetve az aprómagvas, morzsás dolgokat kellett kerülni (nehogy a sebbe ragadjanak).
Nekem – számomra is meglepő módon – szinte egyáltalán nem fájt a műtét helye. Kellemetlenséget egy napig éreztem, utána már semmit. Másnap visszamentem egy újabb lézeres sebkezelésre. A seb kb. 10 nap alatt tökéletesen gyógyult, és a varratszedés is teljesen fájdalommentes volt. Fellélegezhettem, túl voltam rajta!
Honnan tudjuk, hogy sikerült?
Ez persze „csupán” a műtét sikere. Azt, hogy végleges megoldást hoz-e, ma még nem lehet megmondani. Az mindenképp jó jel, ha a panaszok megszűnnek. (Nekem nem voltak.) Ám igazából a műtétet követő 3-4 hónap múlva készített röntgenfelvételen vagy CT-n lesz látható, hogy megkezdődött-e a csontosodás. Ha ez megtörténik, akkor jó eséllyel megmarad a fog.
Türelemmel kell lenni, a gyógyulási folyamat viszonylag hosszabb időt vesz igénybe és sajnos az esetek 5-10 százalékában a fogcisztaműtét után a panaszok nem múlnak el, a gyógyulás nem indul meg. Ha 6 hónap múlva a kontroll röntgenen sem látni javulást, akkor nem igazán van más megoldás, mint a fog eltávolítása.
Mindenesetre ezzel a beavatkozással mindenképp esélyt adhatunk arra, hogy a beteg fog megmaradjon, használható maradjon. És egy jó tanács: a röntgen vagy CT-lelet elbírálására érdemes több rendelőt, több fogorvost is felkérni, mivel vannak, akik inkább rögtön húznának/implantálnának, mások viszont érdemesnek tarthatják a fogat a megmentésre. Sem árban, sem időben, sem esztétikailag nem ugyanaz a két beavatkozás.
Kéky Kira