A túlzott szabadgyök képződés az egyik oka a szervezet öregedésének. A szabadgyököket antioxidánsok tudják lekötni, de sokan vannak, akik nem juttatnak belőle eleget a szervezetükbe. Nézzük, miből kellene többet ennünk!
Az antioxidáns sem csodaszer, de leköti a szabadgyököket, segít megőrizni a sejtek fiatalságát, a DNS-lánc épségét.
A szabadgyökök képződését a környezetszennyezés, a dohányzás, a különböző sugárzások (például a nap), különböző gyógyszerek, az ózon és a táplálkozási hibák segítik elő.
A szervezet szabadgyök-képzéssel válaszol arra is, ha a testben gyulladásos folyamatok lépnek fel, de tartós stressz, a kemény edzés is erre sarkallja a szervezetet, illetve az anyagcsere-folyamatoknak szintén természetes velejárója ez. És ma már az is bizonyított, hogy a rossz lelkiállapot szintén erősíti ezt a folyamatot. A túlzott szabadgyök-képződés hajlamosít a gyorsabb öregedésre, növeli a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, egyes idegrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A szervezet igyekszik egyensúlyt teremteni a szabadgyökök és az antioxidánsok között azzal, hogy maga is állít elő antioxidánsokat. Csakhogy ez nem elég a mai világban, olyan mértékben romlott a környezetünk és változott meg az életvitelünk, hogy szükség van kívülről is bejuttatni antioxidánsokat. A színes ételek mind-mind tartalmaznak valamilyen típusú antioxidánst.
Minél színesebben étkezünk, annál jobb
A brokkoli, paradicsom, narancs, áfonya, a diófélék, az olívaolaj, a teák a vörösbor, sőt még az étcsokoládé is tartalmazza ezt a szervezetet védő anyagot. (Vigyázat: a tejcsokiban már csak kevés, az olcsó bevonómasszákban pedig szinte semennyi nincs az antioxidáns hatású flavonoidokból!) Ezen kívül egyes vitaminok, illetve a szelén, cink is jótékony hatásúak. Azt, hogy a szervezetünkben épp mennyi antioxidáns van, befolyásolja, hogy milyen az egészségi állapotunk, hány évesek vagyunk, sportolunk-e és mennyit, illetve hogyan táplálkozunk.
Ha napi legalább fél kilogrammnyi mennyiségben fogyasztunk az itthon termő, idénynek megfelelő, színanyagokban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket, akkor azzal jó eséllyel kielégíthetjük szervezetünk antioxidáns-igényét. Idényen kívül segíthet a magunk által eltett vagy bolti, de lehetőleg minél feldolgozatlanabb zöldség-, és gyümölcslevek fogyasztása.
Mire hat az antioxidáns?
Étrendünk antioxidáns-tartalma a sejteket károsító szabadgyökök semlegesítésén keresztül segít az egyes daganatok és az érelmeszesedés elleni küzdelemben. Fontos kiemelni, hogy azokat sem biztonsággal megelőzni, sem gyógyítani nem képes, viszont támogathatja a gyógyulást.
A dohányosok, idősek, alkoholisták, kábítószerhasználók, elhízottak, cukorbetegek, daganatos betegségben szenvedők, valamilyen felszívódási zavarban szenvedők, fogyókúrázók biztosan antioxidánshiányban szenvednek. Segíthet ezen például, ha bármilyen gabonacsírát fogyasztunk, de a teáról, articsókáról és az almáról is kimutatták a vizsgálatok az igen kedvező hatást. A vörösborban lévő antioxidánsok is potenciálisan jótékony
hatásúak, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az alkohol veszélyes, abból csak mérsékelt fogyasztás ajánlott. Az alkoholfogyasztás összességében árt a szívünknek, ezért kifejezetten fontos, hogy a szív- és érrendszerünk egészségesen tartása érdekében csak minimális mennyiségben (napi maximum 1 pohárral) vagy egyáltalán ne fogyasszunk alkoholt. Ha van rá mód, akkor inkább a vörösbor alapját adó kék szőlőt fogyasszuk!
Mennyi zöldség-gyümölcs kellene?
Az Egyesült Királyságban már két évtizede komoly kutatások zajlottak a témában, egy vizsgálatban megbecsülték a kutatók, hogy a lakosság milyen mennyiségű antioxidánshoz jut a táplálkozása során zöldségekből, gyümölcsökből. Azt tapasztalták, hogy régiónként (és persze egyénenként is) eltérő volt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, emiatt a lakosság egy része hozzájutott elegendő antioxidánshoz a táplálkozással, más része azonban rendkívül keveset vett magához ezekből, mivel nem fogyasztotta el a javasolt napi minimum 40 dekányi zöldséget-gyümölcsöt.
Kéky Kira
