Evés utáni fáradtság?

Az ebédet követő rövid idő elteltével ránk tör. Ásítozunk, csökken az energiaszintünk. De mi segíthet a postprandiális fáradtság legyőzésében?

Hol érhet utol?

Egy szóval bárhol. Ha a vasárnapi rántott húsos ebéd után jelentkeznek a tünetek, még nem is érezzük magunkat túl kellemetlenül. A rokonok társalgása egyre távolabbi morajnak hangzik a fejünkben, miközben elbóbiskolunk a fotelben vagy a kerti nyugágyban. Nincs is min bánkódni, hiszen miről maradnánk le? Legfeljebb egy órával később esszük meg a krémest.

Természetesen más a helyzet, ha mindez a munkahelyi környezetben történik. Bár bevallom, olykor jól esne a kollégák eszmecseréjét csak messzi zúgásként érzékelni és nem zavarnának egy hétfő délutáni kellemes pihenésben az open office-ban. Ennek tudatában érdemes a megbeszéléseket délután 14 óra helyett délelőtt 9 vagy 10 órára tenni, hogy az elsődleges megugrandó feladat ne az ébren maradás legyen, hanem az esetleges konstruktív ötletekkel való építkezés.

Mi okozhatja?

Az evés utáni fáradtságot magyarázó egyik legrégebbi teória szerint az emésztésünk okozza a jelenséget. Étkezést követően ugyanis az emésztőrendszerünket fokozottabban járja át a vér, így a véráramlás az agyban és az izomzatunkban csökken, és ezzel együtt szerveink oxigénellátása is. Az eredmény, hogy kimerültebbnek érezzük magunkat, mint előtte. Neurológusok azt is megfigyelték, hogy ez a fáradtság az étkezés után késleltetve jelentkezik, amelyben az endorfin-kibocsátás játszik szerepet. Tudósok egy csoportja megállapította, hogy a fehérje és só fogyasztása is hatással van a fáradtság érzésére, de mások a meleg és szénhidrátban gazdag ételeket teszik részben felelőssé a fokozott endorphin-termelésért, amely szintén nagyfokú erőtlenséghez vezethet.

Ha nem figyelünk a szervezetünk jelzéseire, azaz éhségérzet csillapodása után is eszünk, amikor igazából már „csak a szemünk kívánja”, az emésztésünk „nehézzé” válik. A testünk a változatos, zsírszegény étkezéseknek örül. Zöldségekkel, természetes fehérjékkel és szénhidrátszegény táplálkozásnak köszönhetően javul a teljesítménygörbe is. Fontos, hogy jól megrágjuk a falatokat, és támogassuk az emésztésünket.

Bioritmus

Az előző kutatásokhoz mérten eltérő véleményen vannak, akik az emésztés helyett a bioritmusunkkal hozzák összefüggésbe a délutáni fáradtságot. A 24 órás ciklusokban éljük napjainkat, belső óránk határozza meg működésünket. Emberenként változik, de kb. 70 és 110 perces szakaszok szabják meg és adják az alapját annak, hogy éppen milyen teljesítményre lehetünk képesek. Ha munka közben kihagyunk egy szünetet, amely lehetőséget adna a pihenésre, szervezetünk 90 perc múlva ismét jelzi erre vonatkozó igényét, azonban már sokkal erősebben. Minél többször marad ki a pihenés, annál mélyebb lesz a szükséglet. A pszichiáterek megfigyelték ezen kívül, hogy a burn-outos páciensek többsége nem veszi komolyan szervezetének ezen követelését.

5+1 tipp a kajakóma elkerüléséhez

1. Egy tanulmány szerint a kávé illata segíti a teljesítményünk növelését.
2. Egy 10-15 perces szundi újra feltöltheti az akkut. Azonban nem minden környezetben lehetséges, például a munkahelyünk egy kivétel lehet.
3. Ha az irodában vagyunk, az étkezést követően beszélgessünk egy kicsit a kollégákkal, mert a közös nevetgélés és egy kis csevegés élénkítően hat.
4. Egy rövid séta a friss levegőn nem csak a vérkeringést, az agyunkat is újra lendületbe hozza.
5. Ha pedig nincs lehetőségünk kilépni az ajtón, egy ablaknyitással engedhetünk be friss oxigént a helyiségbe.

+1   Figyeljünk az étkezésre! A könnyebb ételek, az okostányér segítenek megtartani a fittségünket nem csak testileg, hanem szellemileg is. Ha gyorsabban emészthető, rostban gazdag ételek kerülnek az asztalunkra, és sokszor eszünk keveset, nem tesszük ki túlzott terhelésnek a szervezetünket, amely aztán fáradhatatlan és élettel teli lesz.

Wágner Rózsa