Teljesen felborítja egy család életét, ha valakinek szigorúan kerülnie kell valamely élelmiszertípust. Mit tehet a család, ha egyvalaki érzékeny valamelyik élelmiszerre? Az sem mindegy persze, hogy valódi allergiáról van-e szó, vagy csak érzékenységről.
Bár hivatalosan csak a lakosság 5-8 százaléka reagál igazoltan kórosan az élelmiszerek valamelyik fajtájára, ennél jóval többen gondolják azt magukról, hogy nem fogyaszthatnak el valamilyen élelmiszert. Vélt vagy valós tüneteik vannak egyes zöldségekre, gyümölcsökre, a pékárukra, a tejre, esetleg kerülik a mustárt, a zellert. A becslések, felmérések szerint egyes táplálékokra tünetekkel reagál a lakosság körülbelül 20 százaléka, ám az allergiateszttel megerősített érintettek aránya ennél jóval kisebb. Ez azért is nagyon fontos, mert speciális diétát csak orvosi diagnózis alapján szabad folytatni, tünetek megjelenése esetén tehát keressünk fel allergológust.
Gyermek esetében kiemelten fontos a pontos diagnózis és terápia felállítása. Sajnos itt a genetikának nagy szerepe van: ha az egyik szülő allergiás (bármire), akkor a gyermeknek 33 százalékos az esélye az allergiára, ha azonban minkét szülő allergiás, akkor ez a kockázat 70 százalékra nő. Fontos egyébként elkülöníteni egymástól néhány fogalmat.
Allergia, érzékenység, enzimhiány, pszichológiai zavar
A táplálékallergia az, amikor a szervezet védekező rendszere helytelenül reagál a táplálék egyes alkotórészeivel (jellemzően fehérjéivel) szemben, és egy kóros immunreakció indul be. Ilyenkor ismétlődnek a tünetek is, melyek azonnal, de legkésőbb 48 órán belül jelentkeznek. Csak egy konkrét példa: allergiás lehet pl. valaki a búzára, de ez nem keverendő össze a gluténérzékenységgel!
A táplálékintolerancia a táplálékallergiához hasonlóan ismétlődő, nem várt tüneteket okoz, de mögötte nincs immunreakció a hátterében. Csupán furcsa tünetek. Ilyet sokféle táplálék okoz. Érzékeny lehet például valaki a gluténra, de ez nem keverendő össze az előbb emlegetett búzaallergiával.
Létezik emésztési zavar is: a laktóz például több ember számára emészthetetlen. Mivel nem szívódik fel, ezért tovább halad a vastagbélbe, ahol viszont már a bélbaktériumok kezdik lebontani, és ez viszont fokozott gázképződéssel jár. Tehát itt nem allergia vagy túlérzékenység okozza a problémát, hanem enzimhiány, és a bakteriális bontás melléktermékeiként megjelenő gázok okozzák a jellegzetes tüneteket.
Egyes élelmiszerek kerülése pszichés probléma is lehet, ekkor táplálékaverzióról beszélünk. Ilyenkor az illető általában ételallergiásnak mondja magát (és valóban produkálhat enyhébb, de rendszeres tüneteket is), ám a vizsgálatok nem igazolnak semmilyen valódi allergiát vagy érzékenységet.
Gyógyítható a táplálékallergia?
Sajnos nem tűnik úgy, hogy elérhető lenne gyógyulás gyógyszeres kezeléssel, bár próbálkozások vannak rá. A táplálékallergia kezelése egyelőre csak az allergénmentes étrend betartása – ami ugye azt jelenti, hogy nem elmúlik, csupán nem adunk lehetőséget a szervezetnek, hogy a téves, allergiás reakciót elindítsa. Nem engedjük találkozni az allergénnel.
Jó hír viszont, hogy az esetek 60-75 százalékában a kisgyermekkori táplálékallergia 3 éves kor felett magától megszűnik. Ezért javasolják az allergológusok, hogy 3 éves kor felett a különféle fehérjéket (melyekre a gyermek allergiás reakciót mutatott) újra meg kell kóstoltatni. Ha a gyermek erre még mindig allergiás reakciót mutat, akkor félévente – évente újra kell próbálkozni. A tapasztalatok szerint egyébként a tehéntej-fehérjére érzékeny (nem keverendő össze a laktózintoleranciával!) csecsemők később más allergiás megbetegedést is mutatnak.
Mit más allergiáknál, itt is megfigyelhető, hogy ha a tünetek első megjelenése 3 éves kor feletti, akkor a spontán gyógyulási arány már rosszabb. Ám az úgynevezett megvonásos étrend (tehát az allergén teljes kerülése) mellett ezeknél a gyerekeknél is meg lehet próbálni félévente – évente a tüneteket okozó étel óvatos kóstoltatását.
Érdekes, hogy még felnőtteknél is előfordul a spontán gyógyulás, ha az illető eliminációs (megvonásos) diétát tart. Ha tehát az allergén nem okoz súlyos-életveszélyes tüneteket , akkor érdemes időnként terheléses próbát végezni – természetesen felügyelet mellett!
Az enyhe tünetek jól kezelhetők bármilyen antihisztamin tartalmú tablettával, míg a bőrtünetek enyhíthetők viszketésre való krémekkel.
Halálos is lehet a táplálék allergia
Az allergia a legtöbb esetben puffadást, hasmenést, bélgázfejlődést, alhasi görcsöket, hányást, ekcémaszerű elváltozásokat, asztmás jellegű köhögést, orrfolyást, tüsszögést okoz, ám van egy rendkívül súlyos formája is: az úgynevezett anafilaxiás sokk, amely életveszélyes állapot, a keringési rendszer összeomlásával fenyeget, és azonnali beavatkozást igényel! Ilyenkor az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
szédülés, remegés, gyengeség, ájulásközeli érzés,
öntudatromlás, zavartság,
nehéz/sípoló légzés, rekedtség,
nyelv- és/vagy gége- és/vagy ajakduzzanat,
ajkak, nyelv zsibbadása,
hányinger, hányás, hasfájás,
légzés- és keringészavar és -leállás.
Sajnos az arra érzékenyeknél kis mennyiségű allergén (például mogyoró, kesudió) is kiválthatja az életveszélyes állapotot!
Furcsa ételallergiák
Az ételallergia nem újkeletű dolog, már Hippokrátész is leírta – saját magáról. Neki sajtallergiája volt. Tőle származik – épp emiatt – a mondás: ami az egyik embernek étek, a másiknak méreg.
Néha lehet olvasni extrém történeteket arról is, hogy a csók veszélyes lehet az allergiásoknak. Ha ugyanis valaki túlérzékeny egy élelmiszerre, akkor a partnere nyálában, molekuláris mennyiségben visszamaradt fehérje is képes kiváltani a rohamot. Bár az ilyen rohamok szerencsére ritkák, de a szakértők azt ajánlják, hogy súlyos allergia esetén a partner is kerülje azt az élelmiszert.
Egészen extrém (tudtommal egyedüliként dokumentált) az az eset is, amikor májátültetés után lett ételallergiás egy férfi. A kapott máj eredeti tulajdonosa ugyanis allergiás volt a mogyorófélékre – a májtranszplantált 60 éves férfi pedig a kesudiótól allergiás rohamot kapott, holott előtte soha nem volt ilyen problémája.
Az ételallergia tehát komoly probléma, érdemes a tünetekkel allergológushoz fordulni!
Kéky Kira
