Megannyi mítosz kering a kávé körül. Valaki szerint egészséges és valaki szerint nem, valaki szerint hízlal és valaki szerint nem. Valóban szükségtelen 9 óra előtt és este 6 óra után innunk. Mivel a világkereskedelemben jelentős szerepe van, számos tanulmányt is végeznek hatásairól, ami segíthet minket eligazodni a vélt előnyök és hátrányok között.
Good morning!
Reggeli óracsörgéskor még sötét van kint, keressük az indokot, amiért elhagyjuk a puha, meleg ágyunkat. A kávéimádók szeme előtt megjelenik a kávéscsésze és az a néhány perc, amíg csendben elmélázva üldögélnek a konyhaasztalnál vagy öltözködés közben gyorsan felhörpintve rohannak is tovább. Amit biztosan tudnak, hogy a kávé illatával el tudják indítani a napjukat.
Mitchell Moffit és Gregory Brown szerint azonban egyáltalán nem szükséges korán reggel kávét iszogatni. A két kanadai tudós arra alapozza ezen állítását, hogy a szervezetünkben éjjel termelődött kortizol nevű hormonnak köszönhetően „elég” éberek vagyunk 6 és 8 óra között. Bár néhány reggelen nem tűnik kellő mennyiségűnek, de ez a hormon azért termelődik, hogy a környezeti hatásokra reagálhassunk, alkalmazkodhassunk.
Azt tanácsolják, hogy ébredés után minimum 1,5 órával fogyasszunk kávét, de a legjobb, ha 9 és 10 óra között nyúlunk a csészénkhez. Ekkor a kortizol szintje elér egy mélypontot, amit a koffein kiegyensúlyozhat. A második kávé időpontjának a 13:30-at javasolják.
Segít a fogyásban is?
Az alap italunk szinte semmi kalóriát nem tartalmaz, de nem lényegtelen, mennyi cukorral, sziruppal vagy zsíros tejjel ízesítve kortyolgatjuk. Jelentősen megnő ugyanis a kávénk kalóriatartalma, ha több kocka cukorral és egy deci tejjel adunk hozzá plusz ízt. Ha a kifogáskeresésnél csupán egy kis csészének vesszük, számolásnál a napi négy csésze már szemmel látható Kcal-t fog mutatni.
A School of Medicine in the University of Notthingham tanulmányából kiderül, hogy a kávé a barna zsírszövetet stimulálja, amely a hőtermeléssel nagy hatásfokkal vesz részt a kalóriaégetésben. Emellett az is megállapítást nyert, hogy a barna zsírszövet stimulálása jótékony hatással bír a vércukor kontrolljára és a vérzsír százalékra.
Természetesen nem csak a fogyásra, hanem az egészségünkre gyakorolt általános hatást is górcső alá vették. 2-4 csésze kávé egészségtámogató lehet. Vizsgálatokkal arra is keresik a választ, hogy milyen mértékben előzhető meg kávéfogyasztással az Alzheimer-kór, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a daganatos megbetegedések. Magas vérnyomás esetén viszont mindenképpen egyeztessünk a kezelőorvossal, hogy az esetleges káros hatásokat elkerüljük a koffein vérnyomásnövelő tulajdonságára való tekintettel. Figyeljünk a testünk jelzéseire! Ha 2 csésze kávé után feltűnően idegesek és nyugtalanok vagyunk, a harmadikat már ne fogyasszuk el!
Vízzel vagy anélkül?
A csészénkben lévő kávé közel 99%-a víz. Mégis számít, hogy fogyasztunk-e mellé vizet, mert az a kis pohár több szempontból is hasznos lehet. A kávé előtti néhány csepp víz tisztítja az ízlelőbimbókat, így jobban előhozhatjuk a kávé sajátos ízét. A kávé mellé fogyasztva a víz oldja a szervezetben a koffeint, és pótolja a folyadékveszteséget, amit a kávé vízhajtó hatása okoz, valamint a savasság csökkentésében is szerepe lehet. Ha pedig utána kortyolunk vizet, semlegesíti a kávé okozta szájszagot, segít, hogy a fogaink kevésbé színeződjenek el.
Piac
A fogyasztást támogatja a kávé világpiaci kereskedelmének mértéke, hiszen bármely országban termett kávéhoz hozzájuthatunk. Az EU 2018-ban 3,1 millió tonna kávét importált, ennek 29%-a Brazíliából, 25%-a pedig Vietnámból érkezett. Honduras 7%, Kolumbia 6%, Uganda 5%, India 5%, Peru 4% és Etiópia 3%-ban járult hozzá az európai kávéfogyasztáshoz (forrás: eurostat). Ez 12%-os növekedést jelent a 10 évvel korábbi adatokhoz képest. A lakosság számát és a feldolgozás mértékét tekintve nem meglepő, hogy Németország 1,1 millió tonnát vásárolt a behozott mennyiségből, míg Olaszország 587 tonnát. Meg is jelenik a szemeim előtt, ahogy kortyolgatom a kávémat egy teraszon Siena főterén vagy München belvárosában.
WR
