Nem is gondolnánk, milyen sok irányból van hatással egészségünkre, hogy milyen körülmények között élünk, hol töltjük a munkán kívüli időnket. A lelkünk mellett fizikailag is érezzük, jót vagy rosszat tesz nekünk a környezetünk, hiszen a mozgásszegény életmód elhízáshoz és betegségekhez vezethet.
Kutatják
A híres brit tudósokon kívül is sokan kutatják a lakókörnyezet és az egészség kapcsolatát. A WHO sem maradt le a kérdésben, több tanulmányt készítettek. A vizsgált területekhez tartozott a mozgás és a túlsúly is. Így nyerhetett ismét megállapítást a világszervezet által is, hogy a jóllétet és a sportolási szokásokat egyértelműen pozitívan befolyásolja a fizikai környezetünk. De milyen szempontokat vettek figyelembe?
Ha biztonságos a közlekedés, szívesebben mozdulunk ki az otthonunkból. A csekély forgalom, sebességkorlátozások, lámpás kereszteződések és járdák mind olyan érzetet adnak a gyalogosnak, hogy érdemes elhagyni a lakását, épségben haza is fog érni. A 2006-os kutatás kitért arra is, hogy ha könnyen megközelíthető az élelmiszerbolt, a gyógyszertár vagy az orvosi rendelő, az idősebb korosztály kifogáskeresés nélkül indul neki az útnak.
Hasonlóan reagálunk a kriminalitásra. Ha ez alacsony szinten van, a napi gondolataink között nem szerepel, nem okoz egy állandó stresszt. Ha nincsenek graffitik, nincs szemetelés és kosz, megfelelő az utcai közvilágítás mértéke és az esetleges bűnözés ellen is hatékony fellépést tapasztal a polgár, miért ne érezné magát biztonságban akár közterületen is?
Ugyan 2003-as magyarországi adat, de elgondolkodtató. A KSH felmérésében az elégedetlen háztartások száma több mint 1 millió volt, közel 25 %. Ők nem voltak elégedettek lakáskörülményeikkel, nem szívesen laktak az otthonukban vagy azon a környéken. Az összefüggés pedig egyszerűen párhuzamba hozható a WHO adataival. Aki nem szereti a lakókörnyezetét, nem mozdul ki, a mozgásszegény életmód pedig elhízáshoz és súlyosabb krónikus megbetegedésekhez vezet. Nem meglepő ezért az a 2020-as megfigyelésen alapuló információ, hogy az emberek keresik a nyugodt, a szemüket pihentető és biztonságos környezetet lakóhelyük gyanánt. Megnőtt a kertesházak kereslete is.
Modernizáció
Minden évtizedben elérkezik az a pont, amikor valamely területen egy addig retrónak bélyegzett jelenség visszatér. A motorizáció a XIX. század végén egyre inkább háttérbe szorította a kerékpárt, az autókkal és tömegközlekedéssel könnyebbé vált minden megközelítése. Míg vidéken megmaradt a kerékpározási szokás, a városokban a „gyorsuló” világgal való lépéstartás oltárán eltűntek a kétkerekű közlekedési eszközök. Az utóbbi évtizedben azonban megfigyelhető, hogy nem csak az egyén szintjén nőtt az igény, hanem a városvezetés is a zöldebb megoldásokat keresi. Nem csak környezettudatos lesz így a közlekedő, hanem hozzátesz a napi mozgással töltött idejéhez is.
A 2020-as évben lezárt világban mindenki megtapasztalhatta, milyen is, ha csak az otthonának közvetlen közelében mozdulhat ki. A zöldről, a természet látványáról eddig is tudtuk, milyen pozitívan befolyásolja lelkünket, és ezáltal egészségünket, akár gyógyulásunkat is. Ha a lakásunkhoz elérhető távolságban található park, játszótér vagy egyéb zöld terület, nyert ügyünk van, hiszen egy korlátozás alatt is megközelíthetők, nem érezzük a bezártságot. A sportpálya pedig még több lehetőséget ad az egészséges életmódunkhoz. Míg a 2005-ös felmérésben a gyerekek és fiatalok körében volt kiemelt szerepe a parkoknak, 2020-ban minden korosztály igénybe vette hosszabb-rövidebb ideig ezen zöld területeket.
Optimalizálás
Az egészség és a környezettudatosság kézen fogva járnak. Komoly szempont egy kisvárosi vagy vidéki lét tekintetében, hogy a kerékpáros közlekedés, vagy a gyaloglás nem csak ökolábnyomunkat csökkenti, hanem a napi mozgásigényünket szolgálja. Ha mindezen tekerést vagy lépést a zöldségpiac irányába tesszük meg reggel, egyészségünkről a friss, helyi terményekkel is gondoskodunk.
Jobban belegondolva, a városvezetésnek, a tervezőknek, a tájépítészeknek, a közlekedésirányítóknak egyaránt szerepük van az élhető lakókörnyezetek kialakításában. Így az egészségügyi szakemberekkel, orvosokkal és életmódtanácsadókkal összedolgozva már létrehozhatnak valóban jövőbe mutató, ám a jelenben is élvezhető lakóterületeket.
A mozgás, az aktív életmód egészségünkre gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen. Költözésnél érdemes figyelembe venni, milyen lehetőségeink lesznek az új lakóhelyünk közelében, hogyan tudjuk azokat kihasználni és támogatni általa jóllétünket minél hosszabb távon. Ha van rá módunk, a lusta üzemmódot kapcsoljuk ki és kényelmes cipőben vegyük be kis településünket.
WR