Gyerekként biciklizni tanulni nagy élmény, és igazi siker, amikor a pótkerék lekerül a kis járművünkről. Ezután pedig csak várjuk a délutánt és a hétvégét, hogy újra kerékpározhassunk a kertek alatt. Felnőttként már tudjuk azt is, hogy a mozgás egészséges, és a biciklinkkel közlekedve környezetbaráttá is válunk. De milyen szerepet tölt be életünkben a kerékpár a 21. században?
Modern társadalom, régi szokások
A Covid-járvány óta többen ülnek kerékpárra, hiszen így nem kell egy tömött buszon utazni több tucat embertársunkkal. Vannak kényelmetlen oldalai is ennek a közlekedési módnak, mert ugye izzadtan a munkahelyre vagy randevúra érkezni, vagy kánikulában, esetleg esőben áttekerni a városon mégsem a legfelemelőbb érzés. Ugyanakkor ez is edzi a szervezetünket, a kitartásunkat, a komfortzónánkból nagy léptekkel haladunk kifelé.
Egy 2020. évi felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 71%-a ül kerékpárra, változó gyakorisággal, de 17% elsődleges közlekedési eszközként jelölte meg drótszamarát. A megkérdezettek 38%-a vallotta, hogy hetente legalább egyszer biciklire ül. A kerékpáros közlekedés a Dél-Alföldön a legnépszerűbb (Forrás: Magyar Kerékpárosklub)
Bár a számok biztatók, a kerékpározási kultúra még nem fejlett olyan szinten hazánkban, hogy bármely fél ne jutna el egy beszélgetésben a hangjának megemelésééig. Azért adjunk esélyt a fejlődésnek!
Kereskedelem az EU-ban
A kereslet növekedése és az igények kiszolgálása a gyártási kapacitás emelését követeli meg. Kerékpárból nem volt hiány az elmúlt években, csak a pénztárca szab határt annak, hogy melyik ország, gyártó termékét vásároljuk meg. Hoztunk néhány elgondolkodtató adatot.
Az EU-ban 13,5 millió kerékpárt gyártottak 2021-ben, amely 11%-os növekedést jelent 2020. évhez képest. A legnagyobb gyártó Portugália (2,9 millió db), Románia (2,5 millió db), Olaszország (1,9 millió db), Németország (1,4 millió db) és Lengyelország (1,2 millió db). Az EU 2021-ben 921 millió euró értékben exportált kerékpárokat az EU-n kívüli országok számára, míg az import 1 986 millió euró értékben teljesült. Az adatok alapján 1 487 700 db nem elektromos kerékpárt exportált és 5 743 700 db-ot importált. A 2020. évi számokhoz képest 16%-os export, és 17%-os import növekedés valósult meg.
Az egyre nagyobb népszerűségre szert tevő elektromos kerékpárokból 315 800 db került exportálásra, és 1 148 600 db importálásra az EU-n kívüli országokból. 2020. évhez képest az export 15%-kal, az import 37%-kal növekedett.
2021-ben az Egyesült Királyságba indult a nem elektromos kerékpár export 30%-a az értéket tekintve. Svájcba 21%, az USA-ba 6%, Norvégiába és Ausztráliába 5-5% került. Svájc és az Egyesült Királyság vezetett az elektromos kerékpárok terén is, 38% és 27%, Norvégia 13% és az USA 8%-kal követte.
Az importált nem elektromos kerékpárok fő forrása Kambodzsa (27% az összes EU kerékpár importból), Taiwan (26%), Kína (10%), Banglades (8%) és Törökország (5%). Az elektromos kerékpárok behozatala pedig elsősorban Taiwanból (57%), Svájcból (13%), Vietnámból (11%), Kínából (7%) és Törökországból történt (6%). (Forrás: eurostat)
A kerékpározás előnyei
- Fitten tart. Hogy rövid vagy hosszú távokat teszünk meg a biciklinkkel, szinte csak rajtunk múlik. Használhatjuk munkába járásra, vagy kerékpártúrákra is, az egészségünk szempontjából csak nyerhetünk vele. Az ízületeket kevésbé terheli, mint pl. a futás, ezért rehabilitációnak is ajánlják. Ha kifejezetten sportolási szándékkal ülünk a nyeregbe, számos lehetőségünk van az izmaink és az állóképességünk edzésére: váltogathatjuk a sebességet, az út emelkedési szögét.
- Környezetbarát. Az egyetlen CO2 kibocsátás a kerékpározásban a kerékpár előállítása, de ezt követően, légszennyezés nélkül csak a mi lábunk hajtja. Ráadásul lényegesen kisebb helyet foglal parkoláskor, mint egy négykerekű motoros jármű.
- Egészséges kirándulás. A kerékpárutak kiépítése népszerűség-növelő a települési önkormányzatoknál, és ezzel a lakosság is nyer. Egyre több helyre juthatunk el két keréken, erdőn és mezőn, tóparton tekerve ismerhetjük meg szépséges hazai tájainkat.
- Stresszoldó. Egy kiadós biciklizés közben megnyugszunk, és a helyzetektől való távolodással más szemszögből tekinthetünk a problémákra. Ilyenkor születhetnek megoldások és válaszok az adott kérdésekre.
- Boldogságfaktor. Mint a legtöbb mozgásforma, a kerékpározás is növeli az endorfin és szerotonin kibocsátását. A boldogságért felelős hormonok mennyiségének emelkedése pedig nem csak az adott órában hat szervezetünkre, hanem hosszútávon is jó profitálhatunk belőle.
Wágner Rózsa
