Amire várok, az még sokáig nem fog eljönni, de azért előbb-utóbb mégis újra részünk lehet benne: szabadság. De mikor? És ugyanaz a szabadság lesz ez, mint amilyen 2019-ben volt?
Nem. A világ – szerintem és a nálam okosabbak szerint – sem lesz már olyan, mint régen. Persze nem biztos, hogy rosszabb lesz – inkább azt mondanám, más.
Szép új világ
A szép új világban – ebben bízom – sokkan nagyobb felelősséget vállalunk magunkért, a tetteinkért. Azért is, amit megteszünk, és azért is, amit elmulasztunk megtenni. Az utóbbi évtizedekben úgy tekintettünk az orvoslásra, mint az autónk szervízére. „Ha elromlik valamim, majd az orvos megjavítja”. Ám ez nem mindig sikerül, és most a COVID-járvány idején különösen érvényes tapasztalat, hogy gyakran csak a szerencse kérdése, ki ússza meg enyhébb tünetekkel a fertőzést, és ki lesz az, akit intenzív osztályon ápolnak, esetleg a súlyos tüdőgyulladása miatt lélegeztetőgépre tesznek.
Harc a számokkal
Március első napjaira a világon 115 millió (!) igazolt COVID-fertőzésről tudunk, az igazoltan COVID-fertőzésben elhunytak száma több mint 2,5 millió. Ha a hazai adatokat nézzük, akkor 15 ezer ember haláláért volt felelős a COVID-19 vírusa (és akkor ebbe nincs beleszámolva, hogy a felborult egészségügyi ellátás miatt ellátatlanul vagy diagnosztizálatlanul maradt sok száz [ezer?] ember). De térjünk vissza a hivatalos statisztikához: 15 ezer magyart veszítettünk el idő előtt – még akkor is idő előtt, ha többségük eleve súlyos betegséggel küzdött. Nekik is lehetett volna még jó pár évük szeretteik körében. Nagy- és dédszülőket, szülőket, testvéreket veszített el sok ezer magyar család.
Sokan a mai napig bagatellizálják a számokat, mondván, hogy az influenza is okoz halálozást, mégsem zárjuk miatta karanténba a világot. A pontosság kedvéért: az influenza okozta halálozás Magyarországon évi egy ezer (tehát 1000) fő alatt van. Ehhez képest a koronavírus már 15-ször több ember haláláért felelős még úgy is, hogy a fél ország (mert a kistelepülések sok esetben kivételt képesztek) maszkot hordott, távolságot tartott, az iskolák nagy részében nincs fizikai módon tanítás, a munkahelyek egy része megszűnt/bezárt.
Mi lett volna itt, ha nincsenek korlátozások?
És még egy adat, amelynek tükrében könnyebb értékelni, hogy milyen váratlan egészségügyi vészhelyzetet okozott itthon a COVID: a két vezető halálozási ok Magyarországon (mint a világ nagy részén) a rák és a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkettőben évente 30 ezer ember hal meg nálunk, ehhez a két veszélyes betegségcsoporthoz csatlakozott harmadik vezető halálokként az új koronavírus.
Eltelt 1 év
Úgy tűnik, hogy 1 évvel a járvány kezdete óta még mindig nincs bevált, hatásos, mindenkinél használható terápia, az orvosok, kutatók keresik a megoldásokat. Új ellenséggel állunk szemben, és egyelőre a védőoltás az egyetlen esélyünk arra, hogy a fertőzés üteme lassítható legyen. Heroikus küzdelem zajlik a gyógyszeriparban és a kutatóközpontokban, hogy minél nagyobb mennyiségben állítsanak elő oltóanyagot.
Mit kaptam?
Az AstraZeneca oltóanyaga járt nekem, mint 60 év alatti krónikus betegnek. Míg mások az orosz, esetleg a kínai vakcinától ódzkodtak, én attól nem repestem, hogy ezt az oltást kapom. Nem az oltási reakciótól (helytelenül, köznyelvben mellékhatásnak hívják) féltem, tudtam, az majd elmúlik 1-2 nap alatt, hanem attól, hogy ennek a vakcinának a legalacsonyabb a hatékonysága – bár ez az adat az elmúlt napokban változott. A cég azt írja sajtóközleményében, hogy „a The Lancet című tekintélyes orvosi folyóiratban előzetesen publikált eredmények megerősítik, hogy a COVID-19 Vaccine AstraZeneca biztonságos és hatékony a COVID-19 betegség megelőzésére. Az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában végzett klinikai vizsgálatok során nem tapasztaltak súlyos vagy kórházi ápolást szükségessé tevő megbetegedést a vakcina első dózisának beadása utáni 22. napot követően.
Az eredmények azt mutatják, hogy az első adag beadása után a vakcina hatékonysága 76%, a védelem a második dózis beadásáig pedig folyamatos. Az adagok közötti időtartam 12 hétre emelése esetén a vakcina hatékonysága 82%-os.”
Ennek következtében a magyar protokoll épp most változott meg, hogy a 2 oltás közötti idő ne az eddigi 4, hanem 12 hét legyen, így egyrészt a védettség erősebb lesz, másrészt többen juthatnak hozzá az első oltásukhoz mielőbb.
Meddig leszünk védettek?
Nem tudjuk, mert nem telt még el elég idő az első oltások óta. Az viszont biztosnak látszódik, hogy ez nem az a betegség, ami ellen elég egy (két) oltást megkapni az életre szóló védettséghez. Inkább lesz hasonlatos az influenzaoltáshoz, amit évente felveszünk (már aki eddig élt vele – én már majdnem 20 éve kapom minden ősszel).
Mivel minden oltóanyag „friss”, így még az sem tudható biztosan, hogy „csak” a halálozást, az életveszélyes szövődményeket, vagy az enyhe megbetegedéseket, vagy a legjobb, legkívánatosabb verzió szerint a vírusterjesztést is megakadályozza-e.
Mindenesetre, míg nem érkeznek biztos adatok erről, addig marad a maszk, a távolságtartás, a rendszeres kézmosás/fertőtlenítés és az, hogy korlátozzuk a találkozások számát, vagyis meggondoljuk, hogy biztosan akarunk-e tömegbe menni, vagy elhalasztható, megoldható másként a problémánk.
Aztán ahogy egyre többen lesznek oltva körülöttünk, úgy szorul vissza a vírus élettere. Szakemberek szerint, ha az átoltottság a 60-75 százalékot eléri (jelenlegi tudásunk szerint), akkor a vírus terjedése drasztikusan lelassul. Így legyen – ehhez pedig mindenki a maga módján hozzájárulhat azzal, hogy az oltást kéri és felveszi az orvostól.
Kéky Kira