Hűvösek a nappalok, fagyosak az éjszakák. Az előszobában felkészítjük magunkat lelkileg, hogy az ajtón kilépve bizony fázni fogunk. A bakancs, a meleg kabát és a sapka is elkísérnek minket a kint töltött időre, miközben várjuk, hogy hazaérve a meleg lakás fogadjon. Utánajártunk, hogyan lehet energiatakarékosan otthon tartani a meleget.
Felmelegedés, fűtés
A fűtési szezon beköszöntével „hivatalosan” is fázhatunk. A globális felmelegedés következményeként a szezon kezdete és vége eltolódik, és az utóbbi években észrevehető hatás az enyhülő tél is. Vígan szánkózhattunk még a ’80-as, ’90-es években, erre azonban az éghajlatunkon egyre kevesebb alkalom nyílik a jövőben.
A kellemes hőmérsékletű lakás a kényelmünket szolgálja, hozzátartozik a modern kor emberének életéhez. A klímaválság azonban ezen a téren is felhívja a figyelmünket a tudatosságra, hiszen a fűtés jelenti a háztartások energiafelhasználásának legnagyobb hányadát, kb. 70%-ot. Nem mindegy ezért, hogy mekkora odafigyeléssel és energiahatékonysággal tartjuk fenn otthonunk kívánt hőmérsékletét.
Vannak, akik fáznak
Az EU lakosságának 6,9%-a nem engedheti meg magának, hogy lakhelyét elegendően felfűtse – derül ki az Eurostat 2019-es adataiból. A 2012-es 10,8 %-hoz képest javuló tendenciát jelent, azonban még így is magasnak mondható a télen is hideg lakásban élők száma. A legtöbben Bulgáriában fáznak, a lakosság 30,1% küzd a téllel az otthonában is. Őket követik a litvánok 26,7%-kal, Ciprus 21%-kal, Portugália 18,9%-kal, a görögök 17,9%-kal és az olaszok 11,1%-kal.
Ez a kimutatás természetesen az országok gazdasági helyzetének is tükröt tart. Magyarországon 5,4%-os arányt tartottak nyilván 2019-ben a fűtetlen otthonokra vonatkozóan. Németország 2,5%, Svédország 1,9%, Ausztria és Finnország 1,8%. Érdekességnek Norvégiában a lakosság 1%-a, Svájcban 0,3%-a vacog a lakásban.
Mennyi az annyi?
Az ajánlott hőmérséklet helyiségenként változó: folyosó 18 °C, fürdőszoba 23 °C, konyha 18 °C, nappali 20-22 °C, hálószoba 16-19 °C és gyerekszoba 22-24 °C. Az objektivitástól azonban egyénenként eltér, ki milyen hőfokon tartózkodik szívesen.
Pszichésen befolyásol minket felnőtt korunkban, hogyan töltöttük a gyermekéveinket. A polgári lakást a 4 méteres belmagasságával nehézkes befűteni, a szobában örültünk a 20 foknak. A panelben ugyanez fordítva igaz, a helyiségekben elérve a 26-28 °C-ot az ablakon át az utcát is fűthetjük a kilencedikről. Hogy ezekben a helyzetekben hogyan éreztük magunkat, hatással vannak a későbbi szokásainkra. Van, aki nem akar többé hűvös lakást, és nem választ 4 méteres belmagasságú otthont, viszont a rugalmassága megmaradt, és a panelben nevelkedett fiatalokhoz képest lazábban elviseli az alacsonyabb hőmérsékletet is.
Hogyan legyünk hatékonyak?
- Röviden szellőztessünk! A legjobb, ha több ablak is egyszerre nyitva van, akkor egy huzattal meg is oldhatjuk a levegőcserét.
- Állítsuk be optimálisan a termosztátot! Csökkentsük a hőmérsékletet éjszakára és ha nem vagyunk otthon.
- A fűtőtest előtt ne álljon bútor, mert akadályozza a meleg levegő szabad áramlását.
- Az ablakok és ajtók szigetelése sokat segít, amikor a réseken húz be a hideg levegő. A vastagabb függöny használata szintén hasznunkra lehet.
- Húzzunk meleg zoknit! Mivel sokszor fázunk a lábunk felől, egy pár puha zokni sokat javíthat a hőérzetünkön. A finom anyagú pulóver sem hiányozhat a téli ruhatárunkból, hiszen milyen jól esik a fotelben kuporodva olvasni benne.
- Egy kis mozgás nem árthat. Ideális esetben a testmozgás része az életünknek, és megtesszük az egészségünkért. Viszont akkor is érdemes néhány guggolást vagy karkörzést csinálni, ha éppen fázunk. A vérkeringést fokozzuk, a hideg ujjaink újra melegek lesznek.
- Fogyasszunk meleg italt, ételt! Kellemesen üldögélhetünk a kanapén a tenyerünkben tartva a meleg csészét. Kerüljük azonban a koffeint, mert érszűkítő hatása miatt csökken a testhőmérsékletünk.
Wágner Rózsa